Kettő egész egytized százalék. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden 0,2 százalékponttal erre a szintre vágta az alapkamatot. A mostani kamatdöntés után Matolcsy György jegybankelnök bejelentette, hogy itt a vége, vagyis megáll a kamatcsökkentési ciklus, az alapkamat pedig tartósan alacsony szinten maradhat, ha semmi nem szól közbe. A hvg.hu most elmagyarázza, hogy miért is dönthetett így a jegybank, miért éppen most, mi lehet ennek a következménye, és mit jelent mindez a betétesekre és hitelesekre nézve.

Miért nagy szó, hogy vége a kamatcsökkentési ciklusnak?

Leginkább azért, mivel soha ilyen alacsony nem volt még a magyar alapkamat, ez történelmi rekord. Másfelől pedig azért, mivel a világban kevés ország hajtott végre ilyen hosszan hasonló mértékű kamatcsökkentést. Magyarországon nem volt még példa arra a rendszerváltás óta (és vélhetően az előtt sem), hogy két éven keresztül, minden hónapban faragjanak valamennyit a jegybanki kamatból. Harmadrészt pedig azért is nagy szám a bejelentés, mivel mindeddig a jegybank nem jelezte, szerintük hol lehet a csökkentési ciklus vége.

Miért álltak meg Matolcsyék?

Ahogy erre a jegybank vezetője is utalt három órakor tartott sajtótájékoztatójában, az okok leginkább a fejlett világ jegybankjai felől érkező lehetséges kamatemelések irányába mutatnak. Az Európai Központi Bank (EKB) és az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő Fed is nullán tartja az alapkamatot, innen már csak felfelé lehet elmozdulni.

Itt a lejtő vége: 2,1 százalékon álltak meg Matolcsyék

Túry Gergely

Ugyanakkor a kamatcsökkentési ciklus leállítását előidézhette az is, hogy az infláció a vártnál alacsonyabb lehet idén hazánkban – 1 százalék alatti –, ez pedig a reálkamatra (kamat mínusz infláció) is hatással van. Míg a fejlett világ legtöbb országában negatív a reálkamat, addig nálunk idén plusz egy százalék felett lehet (2 százalék feletti kamat, mínusz 1 százaléknál valamivel kisebb infláció), viszont jövőre a mostani kamatszint mellett már negatív lehet a reálkamatunk (a 2015-ös inflációt 2,5 százalékra teszi a jegybank), erre pedig a rendszerváltás utáni Magyarországon minden bizonnyal nem volt példa. Ennél lejjebbi szintekről már sokkal nagyobbat kellene emelni, ha szükséges lenne, ehelyett innen, 2,1 százalékról még egy-két kisebb emeléssel is elkerülhető a negatív reálkamat.

Mindemellett az is problémát okozhat, hogy egyre szűkült a magyar, illetve a fejlett országok kamatai közötti különbség, a magyar állampapírok így kevésbé lettek vonzóak a befektetők számára. A befektetők így viszont a forint árfolyamán igyekeztek pénzt keresni, ez pedig a forint euróval szembeni gyengülését jelentette (jelenti). Ez a folyamat, a forint gyengülése megdobja az amúgy is magas szinten levő magyar államadósságot, melynek még mindig döntő része külföldi fizetőeszközben van. Ez pedig nem csak azért probléma, mivel a magyar alaptörvény szerint évről évre csökkenteni kellene az államadósság szintjét, hanem az Európai Bizottság (EB) szégyenpadjára is visszakerülhetünk, ha nem tudjuk lefelé ívelő pályára állítani az államadósságot. (Márpedig úgy fest, gondjaink vannak mindezzel, az Eurostat is dinamikusan megugró magyar államadósságot jelzett az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest). A kormány 110 milliárdos kiigazító csomagja is éppen azért született, hogy ne kerüljön vissza az ország az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.

Miért épp most állt meg a jegybank?

Nyár van, ilyenkor nyaralnak a brókerek – érvelhetnénk egy korábbi kormányzati kijelentés átformálásával. De komolyabbra fordítva a szót: az amerikai jegybank októberben teljesen kivezetné eszközvásárlási programját, vagyis a mesterséges pénzpumpát ekkor minden valószínűség szerint mindenképp felszámolják. Ez Magyarország és a forint számára is fontos fejlemény. Októberig előreláthatólag már csak két magyar jegybanki kamatdöntő ülés lett volna, ez pedig már igen szűk mozgásteret adott volna az MNB-nek, ezért is dönthettek úgy, hogy most megállnak, és élénk figyelemmel követik a további fejleményeket.

Emellett, ahogy arra a monetáris tanács közleménye is utalt, külső piacainkon – vagyis az EU-ban – lassan indul be a gazdasági kilábalás, ez pedig több áttételen keresztül azt is jelenti, hogy jelentős tartalékok vannak még a magyar gazdaságban: ha majd erőre kap az európai gazdaság, az a magyar gazdaságnak újabb lendületet ad. Ezért aztán újabb segítség – a még lejjebb szállított alapkamaton keresztül – megalapozatlan, vagy még inkább, szükségtelen lenne.

Mit jelent ez a betéteseknek, hiteleseknek?

A betéteseknek a mostani kamatcsökkentés továbbra sem jó hír, mivel az alapkamat lejjebb szállítása a betéti kamatok erodálódásával jár. Hozzá kell azonban tenni, hogy csak minimális mértékben, mivel a 20 bázispontos csökkentés ebből a szempontból elhanyagolhatónak tekinthető.

Tartósan alacsonya kamatszintre rendezkednének be

Fülöp Máté

A hitelesek szempontjából alapvetően jó hír kellene, hogy legyen a kamatcsökkentés, mivel így a hitelkamatoknak is csökkenni kellene. Ám kérdése, hogy a devizahiteles-csomag, mely a jegybank alelnöke szerint 700-900 milliárdos terhet ró a pénzintézetekre, tükrében mennyire fognak a bankok hiteleiknél kamatot csökkenteni – hiszen vélhetően valahol megpróbálják majd a devizahiteles-mentőcsomagon elszenvedett veszteségüket enyhíteni.

Az alapkamat csökkentése emellett erősítheti azt a tendenciát, hogy a magyarok megtakarítási a betéti a kamatoknál jobb kondíciókat ígérő befektetési alapokba fog majd továbbra is áramolni.

Meddig maradhat ilyen alacsony az alapkamat?

A jegybankelnök szavai szerint tartósan alacsony alapkamatra rendezkedtek be, ez pedig azt jelenti, hogy 2015 végig fenn szeretnék tartani a mostani helyzetet. Matolcsy azonban utalt arra, hogyha veszélybe kerülne az inflációs cél (3 százalék), akkor természetesen változhat az alapkamat mindkét irányba. A jegybankelnök emellett arról is beszélt, hogy a monetáris tanács nem zárja ki elvileg azt, hogy egy következő, nem túl közeli szakaszban, esetleg egy újabb kamatcsökkentési ciklust nyisson.

A jegybank tehát késznek mutatkozik arra, hogy reagáljon az inflációs változásokra, ez leginkább felfelé ívelő lehet, vagyis kamatemelésről lehet majd szó, a nagy kérdés csak az, hogy mikor. Elemzők 2015-re, minden bizonnyal az év végére várják az infláció 3 százalékra ugrását. A jegybank eddig minden bizonnyal tartani szeretné a jelenlegi szintet, ám kérdés, hogy az amerikai és az európai jegybank milyen mértékben emelhet majd kamatot a következő másfél évben. Ha a magyar és a fejlett világ jegybankjainak alapkamatai között még a mostaninál is kisebb lesz a különbség, akkor a jegybanknak nem marad más választása, mint kamatot emelni, különben a forint árfolyamának elszállásával az államadósság szintje szalad el, ezt pedig a befektetői és brüsszeli szigor miatt sem engedhetjük meg.

Ha pedig elindulnak a kamatok felfelé, akkor a bankokban betétként elhelyezett pénz is többet fog fialni, de a hitelek is drágábbak lesznek.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusztartalmakat is talál.