Krőzusként élhetnek nálunk a külföldi nyugdíjasok
Töredékáron tudnak Magyarországon házat venni, hatalmas udvarral, szaunát, medencét építtetnek hozzá, a megélhetés is jóval könnyebb nálunk, mint odahaza. Nemcsak németek és osztrákok, hanem hollandok, finnek is szép számmal vásároltak - javarészt romos - házakat nálunk, szépen felújítják őket, onnan indulnak kirándulni. Közben a helyieknek munkát adnak, jótékonykodnak, integrálódnak a települések életébe. És mi hova megyünk majd, ha nyugdíjasok leszünk?
450 ezer forint. Képzelje el, hogy nyugdíjas, és ennyi a havi járandósága. Ennyi pénzből ma nagylábon tud élni Magyarországon, krőzusnak érezheti magát, lényegében azt vesz meg, amit csak akar.
A magyar átlagnyugdíj nem ennyi, mert az 100 ezer forint körül alakul, hanem a finn időskori ellátás átlagos összege. (A finn nyugdíjak zöme magyar forintban mérve 300 ezer és 750 ezer forint között alakul.) Nem is csoda, hogy nem kevés finn nyugdíjas itt vesz házat, és az év nagy részét, vagy akár egészét Magyarországon tölti, felszabadultan, nem úgy, mint sok magyar nyugdíjas.
Tízszer annyiba kerül a bor odahaza, mint emitt
Geresdlakon járunk. Baranya-megye északi részén található a 770 fős község, amely többször szerepelt a hírekben, miután a 2000-es években egyre több finn állampolgár települt be a faluba. Most pedig már - ahogyan az Origo képriportja is bemutatja - megrendezték a falunapon a hagyományos finn sportok fesztiválját, és egy finn népi versenyben, a csizmahajításban is összemérhették ügyességüket és erejüket a magyarokkal.
| Nyugdíjsorozat |
| A hvg.hu sorozatban mutatja be a mai és jövőbeli nyugdíjasokat, ír a nyugdíjakról. Cikkeinket itt találja összegyűjtve. |
Mauri Vänskä volt az első finn a faluban, 2001-ben érkezett, azóta összesen 25 család vett itt magának második otthont, közülük azonban csak 2-3 család tartózkodik itt tartósan. Mára már lelassult a beáramlásuk, abban azonban mindenki egyetértett, hogy Mauri volt az egyik mozgatója a hullámnak.
Egy férfi, akivel a polgármesteri hivatalban beszélünk, azt mondja, egyértelműen Mauri vitte a falu jó hírét Finnországba, eleinte az ő ismerősei jöttek, aztán, ahogy terjedt Geresdlak híre, egyre többen és távolabbról is érkeztek. A legtöbben értelmiségiek, tanárok, orvosok, újságírók.
A baranyai finnek jellemzően nem véglegesen költöztek az országba és nem is rejtőzködnek, legtöbbjük második otthonnak használja a geresdi parasztházát és beilleszkedtek a község életébe. Tavasszal érkeznek, amikor nálunk már rövidnadrágos idő van - persze csak nekik, a kánikulára hazamennek Finnországba, majd ősszel megint visszatérnek élvezni, hogy nálunk még bőven süt a nap novemberben.
Főleg nyugdíjasok, vagy a nyugdíjkorhatárhoz közel állók vesznek itt házat. Ottjártunkkor is napos idő volt, a legtöbb finn nem is volt otthon, sportruházatok száradtak a meszelt házak tornácán kiterítve. Az egyik falubeli szerint pár napja, amikor Maurival beszélt, a finn azt mesélte, otthon már 30 centi hó esett.
Monicát és Erkkit készülődés közben találjuk, kutyájukkal éppen Mohácsra indulnak kirándulni, de azonnal beinvitálnak minket, kávéval, gyümölccsel kínálnak, Erkki elővesz egy mappát, és a festményeit mutatja. Angol-német-magyar keveréknyelven mesélnek arról, mennyire szeretnek itt lenni. Ők is Mauritól hallottak a falu híréréről, Erkki nyugdíjba vonulása után vettek meg egy házat a templom utcájában. Erkki Helsinki mellett lakott és a fővárosban dolgozott egy kereskedelmi televízióban technikai rendezőként, mióta nyugdíjba vonult, festeni kezdett, volt is már kiállítása Magyarországon.
Monica és Erkki is azok közé tartozik, akik csak tavasszal és ősszel vannak Geresdlakon, nekik már túl meleg az itteni nyár, télen pedig náluk is van hideg és hó, mondják. Mivel csak az év felét töltik itt, nem kellett semmit feladniuk, ha hiányzik nekik a család vagy Finnország, hazamennek. De Erkki azt mondja, nem különbözik annyira az itteni élet az otthonitól, “Lidl van Finnországban is” - nevet. Azért hozzáteszi, egy üveg bor akár ötször-tízszer is drágább odahaza, de azt állítja, nem, vagy nem csak az olcsóság miatt költöztek pont ide. A dombos táj szépsége, a kellemes időjárás, a kedves emberek és a nyelvrokonság is számított, sorolja, amikor Mauri barátjuk javaslatára idejöttek. “Nekünk ez már mediterrán” - tiltakozik, amikor arról kérdezem, miért nem Olaszországban vettek házat. Monica és Erkki sokat kirándulnak a környéken, Bajára, Pécsre járnak gyakran.
Egy helyi szerint azonban nem minden finn gondolja Magyarországot Délnek, többeknek Geresdlak Európa közepét jelenti, ahonnan minden közel van, innen indulnak a tengerhez vagy az Alpokba, Nyugat-Európába nyaralni.
Geresdlakon szinte minden finnek van otthon saját szaunája, hagyományos faházban vagy a házhoz épült melléképületben. Monicáéknek is van, ami a hagyományos, tornácos ház egykori tárolóépületéből van kialakítva, elektromos szauna, hozzá tartozó fürdőszoba, nyári konyha és étkezőasztal van a melléképületben. Azt mondja, melegebb időben nem nagyon használják, akkor nem olyan jó, de hidegebb napokon viszont “nagyon kellemesen átmelegít”.
Aminek Erkki ugyan bagatellizálta a jelentőségét, vélhetően mégis csak sokat nyom a latba, az az, hogy Magyarországon lényegesen olcsóbb az élet. Finnországban általános, hogy a városlakóknak van vidéki házuk is, természetesen szaunával. Amíg azonban egy ilyen vidéki porta amott 15-50 millió forintnak megfelelő euróba kerül (az 50-60 millió forintba fájó kétszobás lakás mellé), addig Geresdlakon már 3-4 millió forintért is vehetnek házat. Igaz ugyan, hogy általában romos állapotút kínálnak ennyiért, de a finnek ilyeneket keresnek, hogy - ottani pénztárcával mérve - aprópénzért és saját ízlésüknek megfelelően felújítsák.
Habjánecz Tibor polgármester szerint nagyon jót tett a településnek az ingatlanok iránti érdeklődés, 10 éven belül 4-6 millióról 8-10 millió körülre emelkedett egy-egy nem rossz állapotú épület ára. A polgármester szerint a finnek elsősorban hagyományos sváb parasztházakat keresnek, és a felújítás első lépéseként építik ki a szaunát a házhoz tartozó pajtából, de volt, aki Finnországból hozatott faanyagot a szaunaházához. Habjánecz szerint finnek nagyon korszerűen újíttatják fel az épületeket, és kifejezetten nem az újépítésű házakat keresnek.
| Helyiek a finnekről |
| A falubeliekkel szóba elegyedve mindenkinek van egy története a finnekről. Egy lányával sétáló anyuka kérdésünkre sorolni kezdi, a falu közeli részén kik laknak. “Sisko most itt van, de nincs otthon, Kauko már hazament, és a fodrász Gizi anyja mellett is lakik egy finn.” A nő és szomszédasszonya a templomi kórusban énekelnek, ahogy Sisko is, aki Finnországban énektanárnőként dolgozott. Ő most szintetizátoron, gitáron kíséri a kórust és énekel is velük, a férje még Finnországban dolgozik. Siskohoz hasonlóan Veikko is egyedül él itt, míg a családja Finnországban van. A férfi csak karácsonykor látogat haza, azon kívül két és fél éve folyamatosan Geresdlakon él. Veikko már nyugdíjas, korábban mérnöki cége volt, felesége még dolgozik. Saját bevallása szerint semmit nem csinál és ezt nagyon élvezi, szokott a kertben tenni-venni,, de leginkább visszavonultan él. “Néha barátkozunk a többi finnel” - mondja, de inkább magányos, visszahúzódó típusnak tűnik, azt mondja, nem hiányzik neki a sötét és hideg ország, neki még szaunája sincs. Részben az olcsóság miatt költözött ide, másrészt az időjárás és a kedves emberek vonzották, bár a többi finntől távol vett házat a faluban. Minden feleannyiba kerül itt, jó emeberek vesznek körül, ez minden - nevet. |
A polgármester szerint a jövevények azért is aktívak a közösségi és társadalmi munkák terén, mert ez a fajta élet náluk otthon hiányzik, illetve a nyugdíjukhoz mérten alacsony magyar árszínvonal miatt anyagilag is más léptékben tudnak gondolkodni.
Dotálják a települést, ahol élnek
A geresdlakiak legtöbben jóban vannak új szomszédiakkal, dicsérik őket, milyen jól megtanultak magyarul, vagy milyen sokat tettek a faluért, de kevesen vannak igazán közeli viszonyban velük. Néhányan nyelvi akadályokra panaszkodnak, mások szavaiból azt lehet kivenni, a finnek inkább egymás társaságát keresik a hétköznapokban. “Minden reggel együtt mennek sétálni” - mondja egy férfi, arra a kérdésre, milyenek a finnek. De mindenki úgy gondolja, azért jól beilleszkedtek, részt vesznek a közösségi eseményeken, Maurit egyfajta “polgármesternek” tartják a településen, a polgármester csak magyarosan, vezetéknévvel elöl, Vänskä Mauri néven emlegeti.
A környéken nem sok munka van, a homokbányát pár éve bezárták, azóta a téesz illetve az önkormányzati intézmények, iskola, óvoda maradtak helyi lehetőségként. A fiatalok elköltöztek Pécsváradra és Pécsre. A betelepülő finnek, azon túl, hogy helyieknek adnak munkát, takarításra, kerti munkára fogadnak fel munkásokat, pénzzel és szervezéssel is patronálják Geresdlakot. Az életveszélyes templom felújítására jótékonysági koncertet szerveztek Pécsen, egy finn tornatanár, Martti Hämäläinen halálakor sportalapítványt és vándorkupát alapítottak az iskolában. Azt kérte a finn tornatanár, hogy ne vegyen senki virágot a sírjára, helyette az alapítványnak adják az árát a gyászolók. Többször járt Joulupukki, az igazi finn Mikulás is a településen, és már finn-magyar majálist is tartanak a faluban. Mauri segítségével sószobát telepítettek az óvoda épületébe, ami az asztmás gyerekeknek nyújt enyhülést, ezt a Magyarországi finn követség is támogatta, illetve a helsinki parlament elnöke avatta fel két éve. Magyarul énekelnek a kórusban, és többen azt is a közösségért tettek között nevezik meg, hogy felújítják a műemlék parasztházaikat, illetve aki vett, a pincét és szőlőt is karbantartja, bort készít.
A németek zárkózottabbak, és főként a nyugati megyéket kedvelik
A faluban a finneken kívül néhány német és osztrák állampolgár is vásárolt házat, de ők jóval prózaibb okból: jellemzően a sváb faluból a háborúban egykor kitelepítettek, vagy 56 után kitelepültek vagy azok rokonai jönnek vissza a környékre, illetve néhányan vadászni vagy szőlőt művelni érkeznek Magyarországra. A város osztrák testvértelepülésének alpolgármestere is vett pincét itt, de a “németekről” keveset tudnak a lakók, mint mi is megtapasztalhattuk, a németek zárkózottabbak, mint a finnek. Egy német úrral a háza előtt találkozunk, de nem akar nyilatkozni, azt mondja magyarul, ő külföldi, őt nem érdekli.
A németek, osztrákok inkább a nyugati megyékben, kis településeken vásároltak csendesebb helyeken ingatlanokat, már a kilencvenes években elkezdődött ez a folyamat. A nagy házvásárlási hullám az elmúlt pár évben alábbhagyott, lassabb ütemben pörög. (A Balaton környéke is népszerű hely a német ajkúak számára.)
Itt tágasabb, szebb, olcsóbb - hogyne jönnének a hollandok
A finnekhez hasonlóan holland nyugdíjasok is jöttek szép számmal Magyarországra. Dél-Dunántúl (Baranya és Somogy megye) messze a legnépszerűbb a holland és flamand beköltözők között. Baranya megye 300 településének több mint felében van legalább egy holland vagy flamand család által birtokolt ingatlan – írja egy alapos, a Benelux-államokból hazánkba irányuló migrációt boncolgató tanulmány, mely szerint elsősorban a tartósan alacsony ingatlanárak, a szubmediterrán klíma, valamint a hegyes-dombos táj vonzza a tartósan letelepülőket és házvásárlókat.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011-ben közölt statisztikái szerint hollandok 2001 és 2009 között 3717 ingatlant vásároltak hazánkban, ebből 750-et Baranyában, 680-at Somogyban.
A Szigetvár közelében levő Somogyhárságyon 25 holland él. Még az őszi önkormányzati választások előtt beszélgettünk ottani hollandokkal - akik választhattak is. 15 éve él ott Roel és Adri van der Mei, holland nyugdíjas házaspár, akiknek elege lett abból, hogy Hollandiában megfizethetetlen áron, vagy egyáltalán nem lehet 100 négyzetméternél nagyobb telket vásárolni, illetve hogy sokkal szigorúbb szabályozások vonatkoznak a hasznosítására, ezért vettek itt nálunk egy parasztházat. Felújították, hatalmas udvara van, medence is van hozzá.
Somogyhárságyra a kétezres évek elejétől kezdtek szállingózni hollandok, mostanra a falu lakóházainak negyede hollandoké. A hollandok a helyieknek adnak munkát, takarítanak, kertet rendeznek, karbantartják az ingatlant a tulajdonosok távolléte esetén is helyi emberek. De nem csak ezért hálásak a somogyhárságyiak, a hollandok igyekeznek beilleszkedni, nem elszeparálódni, ráadásul jótékonykodnak is - amellett, hogy a település kinézete is szebb a felújított házak miatt. A falu hollandjai, főleg az ide költözésük utáni pár évben, különösen jótékonyak voltak. A település akkori egyetlen holland családjának családfője például egymillió forintot adományozott a helyi katolikus templom felújítására, riportalanyaink, Adri és Roel pedig focimezeket és -cipőket vásároltak a helyi csapatnak. A polgármester irodájában pedig nem tudtuk nem észrevenni azt a gyönyörű, fa szekrényes álló ingaórát, amin közelebbről megszemlélve a Bolygó Hollandit (a tengerészlegenda szerint az utolsó ítélet napjáig a világtengeren bolyongásra ítéltetett hajót) véltük felfedezni. Mint azt később megtudtuk, ez is a templomtatarozást támogató holland vállalkozó ajándéka.
Magyarok szerte a világban
2013 januárjában az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint összesen majdnem 29 ezer magyar számára irányult külföldre valamilyen típusú ellátás, ebből 24 ezren kaptak öregségi nyugdíjat. A külföldön öregségi nyugdíjban részesülők átlagban ekkor 43 ezer forintot kaptak.
A legtöbb ellátást (nem csak öregségi nyugdíjat) Németországba folyósították, ez több mint 10 ezer főt jelent (az ellátásban részesülők több mint harmadát jelenti mindez). Kanada, az Egyesült Államok, Ausztria, Svédország, Svájc van még azon országok között, ahol 2 ezer fő feletti, illetve e körül a szám körül kapnak ottlakók Magyarországról nyugdíjat.
| Külföldön élne magyar nyugdíjasként? |
| Ha külföldön dolgozik egy magyar, és nyugdíjkorú lesz, annak haszonos lehet elolvasni ezt a cikkünket, amelyben arról írunk, hol kell igényelni a nyugdíjat, mi a teendő, ha más a korhatár az országokban, hol folyósítják a nyugdíjat. |
A statisztikákból az rajzolódik ki, hogy a legtöbb ellátást döntően nyugati országokba küldik itthonról, ugyanakkor vannak kuriózumok is. 2013 januárjában például Irakba, Jamaikába, Kubába, Afganisztánba, Líbiába, a Fidzsi-szigeteki Köztársaságba, Mongóliába, Ghánába, Malajziába és Tunéziába is folyósítottak 1-1 főnek ellátást.
A statisztikákból egyelőre olyan kép nem rajzolódik ki, hogy a kedvelt üdülőországokba (Spanyolország, Portugália, Thaiföld, Horvátország, Málta például) ezresével küldenék az ellátást: Portugáliába csak két főnek folyósítottak ellátást Magyarországról, de a népesebb Spanyolországban is csak 123 fő kap itthonról nyugdíjpénzt.
Fórumokon olyan felvetésekkel nem találkoztunk, hogy egyes idősebb magyarok érdeklődnének az alacsonyabb megélhetési költségű országokba költözés iránt. Most még tehát nem jellemző, hogy magyar nyugdíjasok oda vágynának, ahol könnyebben kijönnek a nyugdíjukból, de 10-20 év múlva már könnyen lehet, hogy erről élénk társalgás fog folyni. Olyannal viszont most is találkoztunk, amikor nyugati államokba költöző magyar nyugdíjasok érdeklődnek arról, hogyan is tudnák magukkal vinni a magyarországi nyugdíjukat. Olvastunk olyan példáról is, ahol a gyerekek kiköltöztek Svédországba és a már nyugdíjas korú szüleik követik őket.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
