szerző:

A Buda-Cashnél és a Quaestornál az informatikai rendszerek meghamisításával, a Hungária Értékpapírnál kockás füzetes módszerrel ment a csalás a jegybank gyanúja szerint. A Buda-Cashnél és a Hungáriánál hozzányúltak az ügyfelek értékpapírjaihoz és pénzéhez, a Quaestornál az eladott kötvényekből lett a baj. A jegybank szerint a Quaestornál engedély nélkül 150 milliárd forintos kötvényt bocsáthatott ki az engedéllyel szerzett 60 milliárdon felül.

A Quaestor nem tárta fel az igazság minden részletét – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén, amelyen a mind nagyobbra fúvódó brókerbotrányt tárgyalták. A jegybanki alelnök jelezte, hogy hétfőn este képbe került a Quaestor, a csoport egyik tagja, a Quaestor Financial Hrurira Kft. tegnap öncsődöt jelentett. Közvetlen előzmény, hogy tegnap indult meg az MNB előrehozott célvizsgálata a Quaestornál is, erről Windisch azt mondta, összefüggést lát a célvizsgálat és az öncsőd bejelentése között. Az MNB ma felügyeleti biztost rendel ki a Quaestor-csoport brókercégéhez, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-hez.

©

Az öncsőd bejelentésével a Quaestor közleményt adott ki, amiről Windisch azt mondta, az nem tárja fel az igazság minden részletét. A cég arra hivatkozott, a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. A probléma az MNB szerint a cég kötvényprogramjával volt. (Ezt a csődvédelmet kérő Hrurira bonyolította.) A cégnek idén 5-6 milliárd forintos állományt kellett volna megújítani, ami még önmagában nem indokolná a csőd bejelentését. A gyanú szerint azonban az engedélyezett kötvényprogramban a cég több kötvényt értékesített, mint lehetett volna. Az állomány akár a 210 milliárd forintot is elérheti. Ez úgy jön össze, hogy 60 milliárdot bocsátott ki engedéllyel, és azon felül, lényegében fiktív módon, 150 milliárdot.

A másik két pénzügyi szolgáltatónál mi történt?

Szervezett bűncselekmény-sorozattal állunk szemben a Buda-Cashnél – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén, ahol nagy vonalakban ismertette, milyen csalásokra bukkant az MNB a Buda-Cash Brókerháznál, a Hungária Értékpapírnál, és mit gyanít a Quaestornál, ami hétfőn este jelentett csődöt.

A gyanú szerint mindegyik brókercégnél adatokat hamisítottak: a Buda-Cashnél és a Quaestornál az informatikai rendszereket hamisították meg, a Hungária Értékpapírnál kockás füzetes módszerrel ment a csalás az MNB szerint.

A Buda-Cash-ügyben a helyzetet súlyosbítja a tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó DRB Bankcsoport, ahol mintegy 120 ezer betétes pénze ragadt benn egy időre. Az Országos Betétbiztosítási Alap ma elindította az utalásokat, összesen 82 870 betétest kártalanít – mondta az MNB alelnöke. Az érintett betétesek zöme ma vagy holnap hozzá fog jutni a pénzéhez.

©

Windisch László elmondása szerint a Buda-Cash-ügy a DRB Bankcsoportnál pattant ki: a bankoknál egy vizsgálat során szokatlan értékpapírügyleteket tapasztalt az MNB. Ennek nyomán helyszíni vizsgálat indult a BC székhelyén. A gyanús helyzetek miatt a jegybank elrendelte a Buda-Cash szerverállományának lementését. Ezt követően került sor a brókerház vezetőinek meghallgatására (ezzel kapcsolatban jelentek meg olyan hírek, hogy önfeljelentéssel indult az ügy). Ezután az MNB büntetőfeljelentést tett, és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez.

A brókercég által kezelt vagyon 102 milliárd forint, az ügyfeleinek száma pedig 15 600 fő volt. Windisch László azt mondta, hogy az MNB gyanúja szerint a brókercég hosszú idő óta meghamisítja a felügyeletnek és az ügyfeleknek küldött adatokat. Ez úgy történt, hogy több fiktív ügyfélszámlát nyitottak, és most 90-100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni. A csalás fontos eleme volt, hogy a fiktív számlákon az ügyfelek értékpapírjaival értékpapírügyleteket folytattak, anélkül, hogy erre megbízást adtak volna az ügyfelek. A csalás másik eleme az volt, hogy a brókerház felvett egy megbízást az ügyféltől, hogy vesz valamilyen értékpapírt, adott egy kimutatást, hogy megvette, valójában nem történt meg a vétel.

Az MNB alelnöke azt is elmondta, hogy utoljára 2010 májusában volt átfogó vizsgálat a brókerháznál (ez volt az a vizsgálat, ami 2010 szeptemberében fejeződött be, és az Orbán-kormány új felügyeleti vezetője, Szász Károly írta alá a vizsgálatot lezáró határozatot). Windisch László szerint akkor már legalább 45-50 milliárd forint olyan állomány lehetett, amivel a brókerház nem tudott volna elszámolni.

Mi történhetett a buda-cashes bankoknál?

Az MNB gyanúja szerint a bankoknál is hasonló csalás volt, mint a Buda-Cashnél, de nem a bankoknál történt a visszaélés, hanem a brókerház a sajátjaként bánt a bankok értékpapírjaival és 62 milliárd forintnyi állománnyal nem tud elszámolni feléjük. Most a bankokban így nem sok pénz van, ezért kellett megindítani a felszámolást és a kártalanítást.

©

A sajtó által az elmúlt hetekben felvetett kérdésre, hogy miért kaptak bankká alakulási engedélyt a DRB-bankok 2013 végén, ha ekkora volt a probléma, Windisch azt mondta, több évtizede működő takarékokról volt szó, ezek alakultak át bankká 2013 végén, és a bankká alakulási engedélyt féléves alapos vizsgálat alapján kapták meg.

Hogy került képbe a Hungária Értékpapír?

A Buda-Cash után múlt pénteken az MNB részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. működési engedélyét is. Vasárnap óta a cég két tulajdonosa-vezetője és két munkatársa már előzetes letartóztatásban van.

©

Windisch László azt mondta, az MNB most átvizsgálja a befektetési vállalkozásokat, ezért mentek ki a Hungáriához is. Ott hamar rájöttek, hogy szintén az ügyfelek megbízása nélkül nyúltak a pénzükhöz a cég vezetői és munkatársai. Ennél a cégnél körülbelül egymilliárd forint lehet a feltárt kár. Emellett a társaságnak volt egy kötvénykibocsátása is, amiből további 5-6 milliárd forintos kár lehet.

Cikk megosztása
Címkék