A magyar állampapírok felminősítése hozamcsökkenéssel járna, és ez jót tenne, hiszen sok befektetési alap nem is vásárolhat bóvli papírokat – mondta Varga Mihály, persze a bóvli szó mellőzésével. A nemzetgazdasági miniszter ma délelőtt bepótolta csütörtökön elmaradt előadását a Magyar Közgazdasági Társaság miskolci Vándorgyűlésén, amelyet az előző években megszokott módon szigorúan szakmai keretben tartott. Mellőzte a sikerpropagandát, a felminősítési várakozások taglalásakor például hangsúlyozta, hogy az államadóssággal kapcsolatos közkiadások még mindig elérik a hazai össztermék 4 százalékát. Ez nagyjából annyit tesz, hogy bár az egyes évek költségvetése a kamatfizetések nélkül már tartósan bevételi többletet mutat, a tényleges kifizetéseket és bevételeket kalkulálva még mindig két százalékot meghaladó mínuszban van. Bár Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy „nulla hiányú” költségvetés a cél, Varga szavaiból kitetszik, hogy ez nem jelent közvetlen veszélyt a gazdaságra: a deficit a ciklus végére fokozatosan 1,7-1,8 százalékra csökken. Egyébiránt ennél erősebb deficitcsökkentést kár lenne erőltetni, mert megvan a veszélye, hogy az ehhez szükséges megszorítások lefékeznék a tavaly beindult gazdasági növekedést. Ami amúgy is fékeződik, főleg az uniós források szűkülése következtében.

MTI / Kovács Tamás

„A megkezdődött növekedés lehetőséget teremt arra, hogy felkészüljünk nehezebb időkre” – mondta a miniszter, és szavaiból kiviláglott, hogy a nehezebb idők alatt főleg kedvezőtlen külpiaci fejleményeket ért, ilyen lehet a kínai pénzügyi válság elmélyülése, vagy az Egyesült Államokban a kamatemelési ciklus beindulása. Mindenesetre a magyar gazdaság sebezhetősége csökkent, fűzte hozzá, 2011 óta az államadósság mérséklődik, a tavalyi év végén a GDP 76,9 százaléka volt. A további csökkentést a kedvezőtlen devizaárfolyam (magyarán, a forint erőteljesebb gyengülése) kedvezőtlenül befolyásolhatja. Igaz, a tavalyi év végén is gyenge volt a forint, mégis csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az előző évihez képest – fejtegette. Idén ebben még van bizonytalanság, mert momentán a forint gyengébb annál, mint amilyen árfolyammal a költségvetés készült (310 forint/euró).

Az államadósság közel 40 százaléka az elmúlt években devizában állt fenn, vagyis minden százaléknyi forintgyengülés 0,4 százalékkal növelte azt. Az elmúlt években megkezdődött a devizaadósság forintra váltása, egyebek mellett vonzó kamatozású forintkötvények kibocsátásával a magyar lakosság számára. Varga megfogalmazta az új célt: az államadósság devizaaránya a belátható időn belül csökkenjen 10 százalék alá, az államadósságban a lakossági megtakarítások aránya kerüljön 20 százalék fölé. Vagyis a magyar adósság egyre nagyobb részét finanszírozza forintban, saját pénzén a magyar lakosság.

Egyebekben a gazdaság a mostani pályán marad - derül ki a miniszter előadásából. A gazdasági növekedést több tényező segíti, így az alacsony kamatszint, az uniós források, a bővülő foglalkoztatás; sajnos, a banki hitelezés még nem indult be, amit Varga Mihály sajnálattal konstatált, ám azt várja, hogy a bankadó két ütemben történő csökkentése ezen segíteni fog. Várakozása szerint a magyar gazdaság rááll az évi 3 százalékos növekedési pályára. No nem azonnal, mert a nyáron elfogadott 2016-os költségvetésben ennél szerényebb növekedési cél szerepel.