Ha azt mondtuk múlt csütörtökön, hogy komoly pofont kapott a magyar állam Paks II. miatt, az EU melegen ajánlotta a projekt felfüggesztését, most még nagyobb bajba került a paksi atomerőmű mellett kardoskodó Orbán-kormány.

Az Európai Bizottság részletes állami támogatási vizsgálatot indított a paksi atomerőmű tervezett két új reaktorának építéséhez Magyarország által nyújtott finanszírozás ügyében – írta az EB hétfőn közzétett sajtóközleményében. Azt írják: A bizottság azt fogja értékelni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a projekt állami támogatást tartalmaz, a bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az a tervezett formában versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon.

Ezzel kapcsolatban érdemes visszaidézni: Felsmann Balázs energetikai közgazdász (volt energetikai államtitkár) nyáron ismertetett egy eddig kormányzati oldalról sem megkérdőjelezett számítási modellt, melyből nyilvánvaló, hogy a paksi beruházás csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg, ellenkező esetben az atomerőmű építése a 10 milliárd eurós (úgy 3000 milliárd forintos) orosz hitel mellett akár további 15 milliárd eurót is igényelhet a magyar államtól (és így az adófizetőktől).

Brüsszel szerint nem ilyen picike lehet a baj a paksi beruházással kapcsolatban

MTI / Ujvári Sándor

A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager a következőket nyilatkozta: „Tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére, a bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg vagy az állami támogatást tartalmaz. Ennek megállapítása összetett elemzést igényel. Úgy gondolom, fontos, hogy az érdekelt felek is benyújthassák észrevételeiket.”

Az EU-szerződés értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek energiaszerkezetükről. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.

2015 májusában a magyar hatóságok bejelentést tettek a paksi atomerőmű területén létesítendő két új atomreaktor építésére irányuló tervezett beruházásról. Ebben a szakaszban a bizottságnak kétségei merültek fel afelől, hogy a szóban forgó beruházás csakugyan piaci feltételek mellett történik, mint ahogyan azt Magyarország állítja. Ezért a bizottság részletesen értékelni fogja a két reaktor építésére, üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozó üzleti esettanulmányt az elfogadott ügyleti feltételek alapján, valamint az uniós energiapiac előrejelzéseinek figyelembevételével.

Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy a beruházás állami támogatást tartalmaz, a bizottságnak azt kell biztosítania, hogy a projekt nem eredményez versenytorzulást a magyar energiapiacon vagy más indokolatlan torzulást az egységes piacon. Ahhoz, hogy egy támogatási intézkedés az uniós szabályokkal összeegyeztethetőnek minősüljön, az is szükséges, hogy az adott intézkedés a kitűzött céllal arányos legyen, és egy tényleges piaci hiányosság orvosolására irányuljon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan feltételek állnak fel, amelyek mellett a piaci erők önmagukban, állami támogatás nélkül nem képesek az adott projekt megvalósítására. Végül a magyar beruházásnak megfelelő ellentételezéssel kell járnia.

A részletes vizsgálat elindításával az érdekelt harmadik felek lehetőséget kapnak az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik kifejtésére. A vizsgálat mindamellett nem befolyásolja az eljárás kimenetelét.