Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Hiába a józan ész: az állam által a brókerbotrányok után eddig hozott intézkedések azt a torz üzenetet hordozzák, hogy kizárólag a Quaestor kötvényesei hoztak ésszerű befektetési döntést, az összes többi ügyfél felelőtlenül hazardírozott. Hiszen míg az előbbieket szinte kivétel nélkül, teljesen kártalanítják, a Buda-Cash ügyfelei még a meglévő vagyonukat sem kaphatják vissza. Az emberek számára felfoghatatlan módon ezt épp az elvileg az ő érdekükben fellépő hatóságok akadályozzák, méghozzá anélkül, hogy világosan megindokolnák, mit miért tesznek. „Eddig azt hittem, akkor kockáztatok, amikor az ügyletről döntök, s nem akkor, amikor annak kivitelezését egy államilag ellenőrzött, magas jutalékért dolgozó brókercégre bízom” – háborgott a Buda-Cash egyik kárvallottja, akinek a felszámoló még azt sem igazolta vissza, megvan-e az elmúlt 25 évben felhalmozott, 50 millió forint értékű OTP-részvénye és készpénze, ami a társaság internetes ügyfélkapu-szisztémájában látható.
| Trezorfeltörés |
| Tucatnyi rendőrségi nyomozó egy profi kasszafúróval április 14-én a Buda-Cash Brókerház budapesti, Ménesi úti főhadiszállásán több páncélszekrényt is feltöretett, és az azokban talált mintegy 80 millió forintot, valamint a botránycég egyik tulajdonosának muzeális értékű részvényeit magával vitte – értesült a HVG. Azt nem tudni, mi ihlette a razziát, és arra miért 48 nappal azt követően került sor, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztos révén átvette a Buda-Cash irányítását. „A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda lefoglalásokat hajtott végre, de további részleteket a nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség nem kíván adni” – közölte lapunkkal az ORFK Sajtószolgálata, hozzátéve: a nyomozás keretében a hatóság folyamatosan hajt végre nyomozati cselekményeket. Hogy az ominózus akció során a rendőrök trezorokat törtek fel, azt lapunknak több, egymástól független forrás megerősítette, a Buda-Cash előzetes letartóztatásban lévő egykori vezetőinek ügyvédjei azonban nem hallottak róla. Igaz, ez nem kizáró tényező, a vádlottak ügyvédeit csak azokról az intézkedésekről kötelesek értesíteni, melyek ellen ügyfeleik panaszt tehetnek. |
„Jelenleg a nyilvántartások nem egyezőek, és vannak gátló körülmények” – adott dodonai választ a Pénzügyi Stratégiai Nonprofit Felszámoló Kft. a HVG azon kérdésére, miért nem kaphatják meg soron kívül a Buda-Cash ügyfelei a fellelhető és beazonosítható vagyonukat, ami a jogszabályok szerint nem keverhető bele a felszámolási „kalapba”. Olyannyira így van ez, hogy a meglévő ügyfélvagyont le kell vonni a Befektetővédelmi Alaphoz benyújtandó kártalanítási listán szereplőből. Az alap ugyanis csak arra a vagyonra fizet – a mostani szabályok szerint maximum hatmillió forintos – kártalanítást, amivel a kereskedő nem tud elszámolni. Ezúttal azonban mintha egyfajta hatalmi önkényen múlna, ki, mikor, hogyan jöhet ki a brókercsődökből. Az állam közérdeknek minősítette a Quaestor-kötvényesek és a brókercsődökbe beragadt önkormányzatok kártalanítását – az előbbieknek a banki közösség (s rajtuk keresztül utóbb nyilván e pénzintézetek ügyfelei) több mint 200 milliárd, az utóbbiaknak pedig a költségvetés kétmilliárd forintot penget ki.
Túry Gergely
A felszámolótársaság által említett gátló körülmények közül a legkézenfekvőbb a Matolcsy György jegybankelnök által kedden 96 milliárdosnak mondott hiány majdani fedezetét szolgáló rendőrségi vagyonzárlat, ami bumerángként nemcsak a büntetőügy terheltjeinek a javait érte el, hanem az ügyfelekét is. Azokét, akiknek az egyébként ki nem fizethető követelését egyszer majd, a jogerős bírósági ítélet után, a bűnösöktől elkobzandó vagyonból kellene kielégíteni. Számos ügyfél, akit a felszámoló már tájékoztatott arról, hogy milyen vagyont talált a számláján, panaszt tett a nyomozást kiemelt ellenőrzés alatt tartó Fővárosi Főügyészségnél és a Nemzeti Nyomozóirodánál, mondván: olyasmit tartanak – szerintük törvénytelenül, bírósági döntés nélkül – zár alatt, ami az övék. Az Országos Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálata a történteket azzal magyarázta a HVG-nek, hogy a Buda-Cash Keler Zrt.-nél vezetett számláit zárolták, s „az ügyfélvagyon és az elkövetők által birtokolt vagyon elkülönítése jelenleg is zajlik”. A panaszokat az ügyészségnek továbbították, amely a HVG érdeklődésére azt ígérte, hogy kivizsgálja azokat.
Ennél is rosszabb a pozíciójuk azoknak a Buda-Cash-ügyfeleknek, akikkel még azt sem közölték, megvan-e egyáltalán a vagyonuk. A felszámolótársaság erről azt írta a HVG-nek, hogy folyamatosan értesíti az ügyfeleket az egyenlegükről, amit nem volt képes egyszerre megtenni, mert sokan vannak. A procedúra feltehetően azért ilyen nehézkes, mert a Buda-Cash tevékenységi engedélyének a felfüggesztése után is történtek még olyan események, amelyek befolyásolhatják az egyes ügyfelek szaldóját.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ugyanis február 24-én – vagyis a felfüggesztéskor – hozott egy olyan végzést, ami szerint az egyébként semmilyen üzletkötésre fel nem jogosított, a céget a felszámolást megelőző 12 nap alatt irányító felügyeleti biztos lezárhatta a határidős devizaügyletek nyitott pozícióit. Csakhogy ezt a döntést az MNB csak utólag, március 12-én hozta nyilvánosságra, míg a brókercsőddel kapcsolatos összes többi végzése azonnal felkerült a honlapjára. A közben eltelt 16 napban visszafordíthatatlan, az ügyfelek egy részét megrövidítő tranzakciók zajlottak le, amelyekről nem ártana egyértelműen tisztázni, kik és milyen felhatalmazással döntöttek róluk.
„Február 25-én elektronikus levélben értesítettek, hogy lezárják az euró/angol font határidős pozíciómat. Felhívtam őket, hogy ne tegyék, hagyják kifutni az ügyletet, mert számításaim szerint nyerni fogok. Azt mondták, erről én már nem dönthetek. Másnap zárták a pozíciót, hárommilliót buktam” – háborog az egyik ügyfél. Akad olyan befektető is, aki egy hasonló határidős ügylethez egy másik pénzintézetnél letétbe helyezett részvényeket kínált fel fedezetként. Az üzlet ugyan nem fordult veszteségbe, de a kényszerzárás során, hogy, hogy nem, az ominózus részvényeket áron alul eladták, s az ügyfél 30 milliót bukott. A panaszosok egy része ügyvédhez fordult, volt, aki feljelentést is tett. „A felügyeleti biztos meghozhatta a szükséges és halaszthatatlan döntéseket és intézkedéseket, amelyek az ügyfélvagyon megóvását és a felügyeleti vizsgálat mielőbbi lezárását szolgálták. A felügyeleti biztos nem használta a céltól eltérő módon a pénzügyi eszközöket” – állítja a HVG-nek adott válaszában a felszámolótársaság.
MTI / Vajda János
Noha a történteket a legszigorúbb titoktartás övezi, a HVG értesülései szerint az ominózus üzleteket nem egy, hanem két ellentétes irányból zárták. Egyrészt a felügyeleti biztos a brókercég két, a visszaélésekkel nem gyanúsítható profi munkatársát bízta meg ezzel. Másrészt a határidős üzletek másik oldalán álló partnerek, jellemzően bankok, a Buda-Cash fizetésképtelenségének hírére szintén azonnal likvidálták a nyitott pozíciókat, mivel ez náluk ilyenkor előírás – mondta el a HVG-nek név nélkül egy banki szakértő. Vészhelyzetben az általános ügyfélérdek felülírja az egyéni szempontokat.
Nincsenek túl rózsás helyzetben azok sem, akik a svájci frank január közepi, a Buda-Cashnek tízmilliárdos veszteséget okozó elszállásakor egy más jellegű devizaügyleten éppen hogy kaszáltak – volna. A nyereségüket ugyanis mindaddig nem utalja át a kereskedési platformot biztosító (az ügyfeleket egyedileg nem kezelő, az egyenlegeiket „nettósító”) Saxo Bank, amíg a brókercég, pontosabban a vesztes ügyfelek meg nem térítik neki a svájci frankos óriásbukást.
| Karcagi pénzügyek |
„Sem a megbízó, sem a megbízott írásbeli hozzájárulás nélkül jelen szerződésben foglaltakról semmiféle információt nem szolgáltathat ki” – fogadtatott titoktartást a karcagi Kun-Mediátor utazási iroda a nála pénzt forgató ügyfelekkel. Utóbbiak többsége valószínűleg nem sejtette, hogy a mély hallgatásra azért van szükség, nehogy kiderüljön: a pénzüket dollárban, euróban fialtató, arra rendkívül vonzó, havi bruttó 1,75 (nettó 1,21) százalékos hozamot fizető Kun-Mediátor illegálisan dolgozik. Ami a titkolózást illeti, abban élenjárnak azok a politikusok és más jeles karcagi közéleti személyiségek, akik vagy kapcsolatban állhattak az MNB által a múlt héten leleplezett Kun-Mediátorral, vagy tudniuk kellett volna, mi zajlik a mintegy 700 ügyfélnek a becslések szerint 5–20 milliárd forint kárt okozó cégnél. A városban 1990–2010 között Fazekas Sándor mostani földművelésügyi miniszter volt a polgármester, Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca feje pedig 1998–2014 között a térség országgyűlési képviselője. A parlament hétfői ülésén elkezdődött a sárdobálás: az ellenzék magyarázatot követelt a helyismerettel bíró miniszterektől, Tállai András nemzetgazdasági államtitkár viszont MSZP-s, DK-s és jobbikos kapcsolódást vélt felfedezni a simlisekhez. Tény, hogy a Kun-Mediátor egyik tulajdonosa és irányítója, az illegális „pénzügyi szolgáltató részleg” agya, a hírek szerint Mexikóba szökött Dobrai Sándorné Karcag város egyik legaktívabb polgára volt. Jótékonysági akciókat, tévéműsorokat szervezett gyermekek támogatására, munkát adott a rászorultaknak, hű ügyfeleit pedig még ő biztatta, hogy a háromhavonta pengetett kamatokon túl vegyenek már ki egy kis tőkét is. Most viszont se pénz, se érdemi vagyon, amit a károsultak kielégítésére zárolni lehetne – panaszolják a helybéliek. A Kun-Mediátort elkerülték a befolyó milliárdok, a cég 2013-as beszámolója nem egészen ötmilliós nyereséget és 24 milliós saját tőkét mutat. Dobrainé másik családi vállalkozása, a Múzeumkert Zrt. mutatói is hasonlóak. A helyi viszonyokat jellemzi, hogy a Kun-Mediátor egyik nagy károsultja Kurucz István vállalkozó, aki korábban önkormányzati képviselő is volt. A HVG érdeklődésére kijelentette, a pénzügyi ajánlatot reálisnak tartotta, most viszont az államtól várja, hogy a Quaestor-kötvényesekhez hasonlóan az ő kártalanításukról is gondoskodjék. Dobos László polgármester cáfolta, hogy az önkormányzat is illegálisan forgatta volna a pénzét, de az Origónak nyilatkozva sejteni engedte, hogy valutaváltásra használták a céget. A HVG által megkérdezett jogi szakértő szerint a „zacskós”, extra hozamot ígérő, pilótajáték típusú pénzgyűjtésnek a hatóságok szeme láttára, évtizedes, országos rendszere épült ki – idetartozott a ceglédi hungáriás Kecskésné magánbankja is. De, mint egy karcagi károsult háborog: „Nekem kellett volna észrevennem, hogy a fejléces szerződés, a feltüntetett felügyeleti engedély, a megjelölt bankbetétek, részvények, befektetési alapok, sőt még a levont kamatadó is csupa megvezetés?” |
