Nem idegeskedi túl a több milliárd forintot szakító cégbirodalom hátterében álló üzletember, Fauszt Zoltán azt, hogy a cég tulajdonosaként bejegyzett nincstelen zenész ismerőse két hónapja eltűnt, az erről szóló értesüléseinkre legalábbis talányosan és szűkszavúan reagált. Az eltűnt Farkas Mihályról szóló hétfői cikkünk folytatását olvashatják.

A hvg.hu hétfőn mutatta be Farkas Mihályt, a tavaly novemberben eltűnt, szerény körülmények között élő dzsesszzenészt, aki kenyérgondjai ellenére papíron egy milliárdos forgalmú cégbirodalom tulajdonosa. Az SDA vállalatcsoportot, megannyi állami közbeszerzés nyertesét, a piacon Fauszt Zoltán érdekeltségeként tartják számon – így őt is megkerestük, hogy megkérdezzük, a vagyonnal és vezetői tapasztalattal nem rendelkező Farkas miként kerülhetett a befolyásos informatikai vállalatcsoport tulajdonosi pozíciójába. 

Farkas Mihály

Semmi különös

Múlt csütörtöki, Fauszttal folytatott telefonbeszélgetésünk alkalmával először arról érdeklődtünk, hogy a hvg.hu tavaly nyáron megjelent írásai megfelelnek-e a valóságnak, és az SDA-birodalom, nem kis részben Fauszt közreműködésének és az állami megrendeléseknek köszönhetően, jól muzsikál-e. Annak ellenére, hogy Fauszt szerint az eddig megjelent cikkekkel a „téma kellően körül van járva”, nem tagadta az SDA térnyerésében játszott személyes szerepét, és azt sem cáfolta, hogy prosperáló cégekről van szó. „Valóban nem panaszkodhatunk, de 5 évvel ezelőtt se panaszkodhattunk. Mindig becsülettel dolgoztunk” – jegyezte meg.

Ezt követően a cégekben betöltött szerepét érintettük, majd tértünk rá a társaságok egy részét tulajdonló RC Invest Zrt.-re, amelynek tulajdonosa Farkas Mihály. Mint ahogy idéztük, Fauszt Zoltán visszahúzódó embernek írta le Farkast, aki „nem szokott nagyon a nyilvánosság előtt szerepelni”. Anyagi helyzetét sem kívánta kommentálni.

A cégbirodalom – tekintélyes forgalom, minimális nyereség papíron

Az SDA-csoport több cégből áll, az egyik, az SDA Informatikai Zrt. azzal került bele a hírekbe fél éve, hogy – egyedüli meghívottként – ők kaptak megbízást a felsőoktatásban használt Neptun nevű szoftver (például ebben vezetik a tantárgyakat, a jegyeket, ezen keresztül lehet jelentkezni vizsgákra) továbbfejlesztésére. A Neptunt akarta, akarja alkalmassá tenni az állam oktatásszervezési adminisztrációs feladatok ellátására a közoktatásban is. Az eredetileg becsült 540 millió forintnál lényegesen drágábban, bruttó 924 millióért végezte el az SDA Informatikai Zrt. a feladatot. Ez a megbízás azonban csak csepp a tengerben. Ahhoz képest azonban, hogy 2010-től évente 250-480 millió forint nettó árbevételt könyvelt el, az adózott profitja nagyon szerény, 3-10 millió forint. Az alig több mint három éve alakult, főtevékenysége szerint egyéb szoftverkiadással foglalkozó SDA DMS Zrt. működésének két teljes évében (2015-ről nincs még adat) közel 220-320 milliós forgalom mellett nem egészen 5, illetve 8 millió forintos adózott profitról számolt be. Az SDA Stúdió Zrt. forgalma 1 milliárd forint körül ingadozott, mégis volt év, hogy alig több mint 1 millió forint volt az adózott profit, de a legjobb évben sem múlta felül a 20 milliót (2010-től). A cégcsoport nagy részét az RC Invest Zrt. tulajdonolja, amelynek az adózott eredménye nagy szórást mutat a 2010–2014 közötti években: a legpocsékabb évben, 2011-ben 7 milliós mínusz volt, 2013-ban azonban 45 milliós nyereség.

Ezzel kapcsolatban kérdésünkre annyit még elmondott, nem tűnik számára furcsának, hogy egy közbeszerzéseket sorra nyerő vállalatbirodalom mögött a szakmában teljesen ismeretlen személy áll, szerinte ez a helyzet azért sem tekinthető különösnek, mert 11 éve fönnáll ez az állapot.

„Sok éve a nevemen van”

Amikor a viszonyukról faggattam, azt felelte, hogy nem annyira szoros a kapcsolat, évente egyszer-kétszer beszélnek csak. Ehhez képest érdekesnek találtam, hogy Farkas Mihály lakása Fauszt nevén van, ám ő ebben sem látott semmi rendkívülit. „Nem mai keletű történet, sok éve az én nevemen van, megvettem tőle, miután a haszonélvezet részben megmaradt a lakáson, mivel hogy ő használja a dolgot." Kitért az elől a kérdésem elől is, hogy adott esetben ez a tranzakció részéről valamiféle segítség volt-e. (A tulajdoni lapon ugyanis korábban két nagyobb összegű banki jelzálogot lehetett találni, amelyek Fauszt belépésével törlődtek, vagyis nem zárható ki, hogy az üzletember nagyobb összegű adósságból váltotta ki a zenészt.)

Fauszt ragaszkodott ahhoz, hogy nem hajlandó a lakásügyletről beszélni addig, amíg Farkassal nem egyeztetett. Ekkor közbevetettem, hogy az jelenleg a rendőrségnek is gondot okoz, hiszen a zongorista két hónapja eltűnt. A cégvezető hallott róla, de többet erről nem tudott mondani. Annyit elárult, hogy ezzel kapcsolatban őt nem keresték, és hogy ő is aggódik, és bízik benne, hogy Farkas hamarosan elő fog kerülni.

„Farkas úr tisztában van ezzel a történettel”

Fauszt Zoltán és az SDA-csoport szempontjából az eltűnés nemcsak emberbaráti okokból lényeges. Egy részvénytársaságnak közgyűlést kell tartani, a pénzügyi beszámolót és a mérleget el kell fogadni, az egyetlen tulajdonos hiányában pedig ez elég nehéz. Arról is érdeklődtem tehát, hogy a vagyonkezelő cég hogyan tud így működni. „Azt gondolom, Farkas úr pontosan tisztában van ezzel a történettel”, válaszolt a vezérigazgató. 

Neptun használata az SDA székhelyén
©

Ebben ugyan nem lehetünk biztosak, de mindegy is, hogy tudja-e felelősségét az eltűnt zenész, ha objektív okokból nem képes kapcsolatot létesíteni. „Még nem elemeztük ezt a kérdést, gondolom, a jog ezt el fogja dönteni, biztos lesz rá egzakt megoldás”, hangzott a felelet.

Egy lehetséges opció

A vállalkozó nyugalma a cégek sorsát illetően célirányosabb tudakozódásra ösztönzött. Rákérdeztem: elképzelhető-e, hogy van olyan – ma még nem nyilvános – szerződés, amely tulajdonosi viszonyokat rendez a háttérben? Fauszt Zoltán talányosan azzal reagált, hogy létezik ilyen szerződésfajta, és ha máshonnan nem, hát a TV2-sztoriból mostanában lehetett ilyenről hallani.

Magyarán opciós szerződésre utalt az SDA-főnök, azaz nem zárható ki, hogy Farkas Mihály már régen eladta tulajdonosi jogait, ám azok csak bizonyos időpontban vagy feltételek teljesülése esetén szállnak át egy másik személyre. Cégjoggal foglalkozó ügyvédek szerint legalább a számlát vezető pénzintézetnél be kéne jelenteni, ha van olyan szerződés, amelyik másnak juttatja a tulajdoni jogot.

Azonban, ha a gond nélkül át is vezetik a tulajdonosváltást a cégpapírokban, akkor sem kapunk választ arra kérdésre, hogy mi szükség volt több mint 10 éven át Farkas Mihályt szerepeltetni tulajdonosként. Főleg egy olyan cégben, amely olyan társaságokat tulajdonol, amelyek az állam kiemelt partnerének számítanak. Fauszt Zoltán ezzel kapcsolatban konokul hallgatott.

Végül azt tudakoltuk, hogy a Farkas és közte fennálló magántermészetű viszonynak van-e köze Farkas tulajdonosi pozíciójához az RC Investben. A vállalkozó visszakérdezett: „az hogy ismerjük egymást?” – majd felelt: „szerintem van”.

A beszélgetést azzal zárta, hogy rendkívül szomorúnak tartja, hogy Farkas Mihály eltűnt, de nem érti, hogy ennek mi köze van ahhoz, hosszú évek óta milyen cégeket tulajdonol.