„Ez olyan, mintha autóbusz helyett villamost venne az állam. Mind a kettő szállít utasokat, de elég sokat kéne arra költeni, hogy a villamos elguruljon az aszfalton” – jellemezte az egyik informatikai cég vezetője a kormány tervezett beruházását, a felső- és a közoktatási szoftverek közötti különbséget.

A hvg.hu birtokába jutott dokumentumokból kiderült: csaknem 800 millió forintot költhet a kormány egy olyan szoftver, a Neptun továbbfejlesztésére, melynek használati joga, licence örökös időre a magyar állam tulajdonában van. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye pár hónapja úgy döntött, hogy kiterjeszti a legtöbb egyetem által használt tanulmányi rendszert a teljes közoktatásra, és ennek érdekében megkéri a Neptun fejlesztőjét, hogy „szabja rá” az iskolákra a szoftvert.

Az Emmi háttérintézménye, az Educatio Kft. idén nyáron egy huszárvágással lezárta a 2013 óta húzódó, eddig több százmillió forintot felemésztő kérdést, hogy milyen digitális naplót, adminisztrációs szoftvert használjanak a diákok, pedagógusok és a szülők. A júliusban kiírt közbeszerzésre augusztus elején megkapták az ajánlatot, és a tanévkedzésre tekintettel minden bizonnyal napokon belül le is ülnek tárgyalni az egyetlen ajánlatot adó céggel, az SDA Informatika Zrt.-vel. Mindez szinte teljes titokban történt, akadt olyan oktatási szoftverekkel foglalkozó cégvezető, aki a hvg.hu-tól értesült a tervezett beszerzésről.

Meghámozzák a lufit

Ugyanis a minisztériumi intézmény nem tette közzé a közbeszerzési hirdetményt. Még azzal sem foglalkozott, hogy trükkös kiírással rászabja a pályázati paramétereket az SDA-ra, egyszerűen megkérte ezt a társaságot, hogy adjon be ajánlatot. A részvénytársaság élt is a lehetőséggel, jelentős terjedelmű ajánlatában jelezte, vállalná a munkát, de a kormány által tervezett összeget jelentősen meghaladó értéken - az állam ugyanis 540 milliót szánt eredetileg erre.

Működik a Neptun az egyetemen - rászabják a sulikra

Fazekas István

Egy, a hvg.hu által megkeresett, közbeszerzési ügyekkel foglalkozó jogász szerint ez az eljárás még csak nem is törvénytelen. A közbeszerzési jogszabály ugyanis tartalmaz egy ilyen kiskaput: mivel a Neptun licenc- és felhasználói jogai az államnál vannak, a szoftver továbbfejlesztésére viszont csakis az SDA képes – sőt, másnak ez tilos –, így nem muszáj versenyeztetni. Lényegében most ért be a felsőoktatásban már erős pozíciókkal rendelkező informatikai cég 11 évvel ezelőtt döntése: a kifejlesztő 2004-ben átengedte a licencet az oktatási tárcának – lehetővé téve annak használatát az általános és középiskolákban is.

Viszont a Neptun jelen formájában nem alkalmas például arra, hogy a segítségével tartsák nyilván a 7. osztályos diákok fizikajegyeit, hiányzásait. Ehhez át kell alakítani, hozzá kell igazítani a köznevelési törvény előírásaihoz, majd az SDA-nak kell az időnkénti fejlesztéseket végrehajtani. De ez már egy olyan szolgáltatás, amiért az államnak fizetnie kell, ezért a munkáért kér az informatikai cég több száz milliót. A végleges ár az állam és az SDA közti tárgyalásokon fog eldőlni a következő hetekben.

Bár a birtokunkba került dokumentumok alapján valóban átadta a cég a szoftver használati jogát az államnak, az SDA nincs egyedül az oktatási szoftverek piacán. A Neptun a felsőoktatásban piacvezetőnek számít, de több egyetem az Egységes Tanulmányi Rendszert (ETR), mások az Elektronikus Tanulmányi Nyilvántartást vezették be. Ráadásul – több forrásból is megerősített információink szerint - nem a Neptun az egyetlen oktatási szoftver, melynek licencjogával rendelkezik az állam, mégis erre a cégre írták ki ezt a különleges, versenyt kizáró közbeszerzést. Információink szerint ennek ellenére az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség is jóváhagyta.

Át kell rajzolni a Neptunt, hogy Kréta legyen belőle

Ugyanakkor ezek a szoftverek a felsőoktatási rendszerre lettek kifejlesztve, a közoktatáshoz legfeljebb annyiban hasonlít az egyetemek működése, hogy itt is, ott is tanév van, a diákok jegyeket kapnak. Például a felsőoktatásban nincsenek osztályok, az előadásokon nem vezetik a hiányzásokat. Az iskolákban nincs kreditrendszer és vizsgaidőszak, a Neptunt szinte teljesen át kell alakítani ahhoz, hogy a közoktatás egészére (általános és középiskolákra, szakoktatásra, gimnáziumokra) kiterjeszthető legyen.

Minden iskola ugyanazt a szoftvert kapja majd

MTI / Varga György

Hatalmas munka vár az SDA-ra, hiszen a pályázati kiírás szerint egy „specifikációval” kell indítson, azaz írnia kell egy tervezetet arról, hogyan fog kinézni majd a Neptun középiskolai változata, a Kréta (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer).

Ráadásul a közoktatási „piacon” is van már több olyan rendszer, melynél a – sajátos közbeszerzési kiírásánál fő indokként megjelölt – licencjognak minimális a jelentősége, hiszen részben vagy egészben nyílt forráskódúak, nincsenek levédve. Ilyen például az évek óta fejlesztgetett @Napló, a Fökir vagy a MaYor/SuliX. Erről a minisztériumnak is pontos információi vannak, hiszen korábban maga is felmérte a piacot, összehasonlította a szoftvereket. A @Napló fejlesztője például – ahogy ez a honlapjáról is kiderül – ingyen adja a rendszerét az iskoláknak, s ahogy azt egy intézményvezetőtől megtudtuk, csak azt kérte, hogy ne neki kelljen szeptembertől a szervereket is neki biztosítania, ezt oldja meg az állam.

Piaci forrásaink szerint a közoktatásban már használatban lévő szoftvereket is tovább kéne fejleszteni ahhoz, hogy mindazt tudják, amit a Kréta néven megálmodtak az oktatási tárca szakemberei. A Neptunra kiírt közbeszerzés viszont azért okozott felháborodást a piacon, mert ha lenne versenyeztetés, akkor kiderülne, hogy ezeket a fejlesztéseket ki, mennyiért vállalja.

Kitakarították a piacot

Az oktatási tárca két éve képtelen megoldani a központi iskolaadminisztrációs rendszer bevezetésének kérdését. Pedig egy ilyen – jól működő – szoftverre nagy szükség van a 21. században. Kevesebb adminisztrációs feladata lenne a tanároknak, nem kéne papíron vezetni a naplót, a szülők mobilos applikáción követhetnék a gyerekeik hiányzását, jegyeit, és az állam is naprakész információkkal rendelkezne arról, hol fogyott ki a kréta.

A második Orbán-kormány megszüntette az iskoláknak járó informatikai támogatást, és 2013-ban 543 millió forintért megvette a Magiszter nevű szoftver licencét egyetlen tanévre.

A Magiszter 2014-es bevezetésekor - sokszor fagyott már le a rendszer

hvg.hu

Az Emmi 2014 januárjában azzal indokolta a Magiszter megvásárlását a hvg.hu-nak, hogy így az állam pénzt spórol, hiszen korábban évi 2,6 milliárdot költöttek a különféle szoftverekre. Csakhogy a 2013-ban megvett, majd tanév közepén bevezetett rendszerrel rengeteg baj volt, az iskolaigazgatók panaszkodtak, sokan visszatértek a papíralapú naplózáshoz. A tavalyi parlamenti választás után ki is rúgták az Educatio vezetőjét, majd a nyáron véget ért tanévre a piacon lévő ingyenes szoftvereket ajánlotta az állam azzal, hogy hosszú távon ki kell építeni az egységes rendszert, a Krétát.

A Neptunra vonatkozó pályázati kiírásban egy 2015. december 10-i határidő tűnik fel, addig az @Naplót töltik fel a központi szerverre. Erre egy 7,9 milliós keretet különített el a kormányzat, miközben a felsőoktatási szoftver kiterjesztésére százmilliókat terveznek elkölteni. A hvg.hu által megkeresett négy informatikai szakember is azt mondta, a pályázati kiírás alapján szinte kizárt, hogy a Neptunt ilyen rövid idő alatt rá lehessen szabni a közoktatásra, de ha mégis sikerült, ismét tanév közben kínlódhatnak a pedagógusok az átállással.