szerző:
hvg.hu

Az Európai Bizottság szerint Orbánék nem tudták bizonyítani a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó létjogosultságát, és azok sértik az uniós szabályokat.

Az Európai Bizottság véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat. Az erről szóló, hétfőn kiadott brüsszeli közlemény szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kijelentette: „Magyarország teljességgel jogosult arra, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységeivel járó költségeket finanszírozza, illetve az egészségügyi rendszere finanszírozása érdekében adót vessen ki a dohánytermékekre. Mindazonáltal Magyarországnak biztosítania kell, hogy valamennyi vállalkozás egyenlő elbánásban részesül, és a hozzájárulások beszedése megkülönböztetésmentes alapon történik.”

Miután a Bizottság 2015 júliusában részletes vizsgálatot indított, Magyarország a progresszív díjszerkezeten alapuló fenti két adóügyi intézkedésből fakadó adók egyikét sem szedte be, ennek eredményeképpen állami támogatás nyújtására ténylegesen nem került sor. Következésképpen ezekben az esetekben visszafizettetésre nincs szükség. A progresszív díjszerkezeten alapuló szóban forgó két magyar adóügyi intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, valamint a dohánytermékek előállításából és kereskedelméből származó árbevételre kivetett adót érinti. Jóllehet az árbevételen alapuló díjak vagy adók önmagukban nem vetnek fel állami támogatással kapcsolatos aggályokat, a Bizottság megítélése szerint a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsonyabb adókulcs alá tartozó (vagyis alacsonyabb árbevételt elérő) vállalkozásoknak.

Túl jó a Tesco? Akkor fizessen extraadót!

A magyar kormány azzal érvel Brüsszelben a nagy áruházláncok extra megadóztathatósága mellett, hogy a Tesco, Aldi, Lidl, Spar, Metro túl hatékonyan működik - és ezért az ellenőrzésük a magyar hatóságoknak több energiájába is kerül. Legalább is ez a torz elképzelés rajzolódik ki abból a levélből, melyből a Népszabadság mazsolázott.

Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy a progresszív szerkezet létjogosultságát akár az egészségügyi vizsgálatok költségeinek fedezésére szolgáló élelmiszerlánc-felügyeleti díj célkitűzései, akár a dohányipari vállalkozásokra kivetett adók egészségügyi vonatkozású célkitűzései indokolták volna. Azzal, hogy a hozzájárulást egy (egykulcsos) arányos rendszeren keresztül összekapcsolják az árbevétellel, már figyelembe veszik az ellenőrzött kiskereskedelmi szereplő – vagy a dohányipari vállalkozás – méretét. A Bizottság nem vonja kétségbe Magyarország azzal kapcsolatos jogát, hogy az adószintjeit maga döntse el, sem pedig a különböző adók és illetékek célkitűzéseit. Mindazonáltal az adórendszernek összhangban kell állnia az uniós joggal – ideértve az állami támogatási szabályokat –, és az nem részesíthet indokolatlan előnyben egy adott vállalkozástípust, például az alacsony árbevételű vállalkozásokat.

"Magyarország nem támasztotta alá bizonyítékokkal..."

A magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tevékenységének fedezésére szolgál; 2014-ig valamennyi élelmiszerlánc-szereplő (az éves árbevétel 0,1 százalékának megfelelő) átalánydíjat fizetett. 2015-ben progresszív díjszerkezetet vezettek be az úgynevezett napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek esetében, amelynek mértéke 0–0,1 százalék az alacsony (legfeljebb 50 milliárd HUF, kb. 158 millió EUR közötti) árbevételű üzletek és hat százalék a magas (300 milliárd HUF-ot, kb. 950 millió EUR-t meghaladó) árbevételű üzletek esetében. Napi fogyasztási cikkek alatt a napi szinten használt termékek értendők (például az élelmiszer, a kozmetikai cikkek, a gyógyszerek vagy a háztartási tisztítószerek). Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kedvez továbbá bizonyos üzleti modelleknek is – a franchise-átvevőknek az egyéni árbevétel alapján, míg az integrált kiskereskedelmi vállalkozásoknak a teljes forgalmuk után – ami magasabb, mivel több üzlet árbevételét foglalja magában – kell adót fizetniük.
Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a progresszív díjszerkezet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által az érintett üzletek felügyelete kapcsán viselt költségekben mutatkozó hasonló progresszív sémának felel meg. Valójában semmi sem bizonyítja, hogy a hatszázalékos díjmérték alá tartozó nagyobb üzletek felügyeletével járó költségek 60-szor magasabbak lennének, mint a 0,1%-os díjmérték alá tartozó kisebb üzletek felügyelete kapcsán viselt költségek. Magyarország ezért nem bizonyította meggyőzően, hogy a felügyeleti díj logikája indokolná a progresszív díjszerkezetet. 2015 novemberében a Magyar Országgyűlés eltörölte a progresszív díjszerkezetet, és újra bevezette a valamennyi élelmiszerlánc-szereplőre egységesen alkalmazandó 0,1%-os átalánydíjat. E rendelkezések 2015. december 27-én léptek hatályba, és a bevezetésük eloszlatta a Bizottság állami támogatással kapcsolatos aggályait.
*

2015. február 1-jén új magyar jogszabály lépett életbe, amely egy „egészségügyi hozzájárulásnak” nevezett adót vet ki a dohánytermékek Magyarországon történő előállításából és kereskedelméből származó éves árbevételre. Ez az új adó az adóraktárak engedélyesei, valamint a dohánytermékek importőrei vagy bejegyzett kereskedői esetében alkalmazandó. Az adómérték progresszív: az alacsony (legfeljebb 30 milliárd HUF, kb. 95 millió EUR összegű) árbevétellel rendelkező vállalkozások mindössze az árbevétel 0,2 százalékának, míg a magasabb (60 milliárd HUF-ot, kb. 190 millió EUR-t meghaladó) árbevétellel rendelkező vállalkozások az árbevétel 4,5 százalékának megfelelő összegű adót kötelesek fizetni.
Magyarország nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével, vagy hogy a valamely gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé. Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy a progresszív díjmérték a jellegénél fogva nem indokolt, és az adórendszer általános szerkezete nem összeegyeztethető a belső piaccal.
Ugyancsak az adótermékekre kivetett adóval összefüggésben, amennyiben a vállalkozás bizonyos támogatható beruházásokat hajt végre, legfeljebb 80 százalékkal csökkentheti a jogszabályból fakadó kötelezettségét. A Bizottság megállapította, hogy az ilyen levonás, amelyre csak egyes vállalkozásoknak van módjuk, nem összeegyeztethető azzal az egészségügyi vonatkozású célkitűzéssel, amelyet Magyarország a hozzájárulás bevezetésével kívánt elérni. Az olyan beruházások, amelyek a jellegüknél fogva a dohányipari vállalkozások termelésének és kereskedelmi kapacitásának növelésére irányulnak, valójában nem csökkentik az egészségkárosodást (ami az egészségügyi hozzájárulás kifejezett célja lenne), hanem éppen növelik.

Lázár ismerőse megint a húsosfazék közelébe került

Hamarosan elstartol a központi dohányellátó, és a trafikosztáskor taroló, Lázár Jánossal jó kapcsolatokat ápoló Continental-csoport megint jó közel került a húsos fazékhoz. A kormány a jelek szerint eltökélt abban, hogy naggyá növeszti a társaságot. Eddig nem látszanak a siker jelei, de a versenytársak már kaptak egy nagy, tartósnak ígérkező különadót, és lecsúsztak a tízmilliárdos üzletnek ígérkező központi dohányellátóról.