Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Jó az egyetemistáknak, az oktatóknak, hasznos a gazdaságnak. Mégis veszélybe kerülhet a brit részvétel a nagy európai diákcsereprogramban a Brexit miatt.
Az Erasmus Plus programvezető koordinátorai attól tartanak, hogy a brit kormány a Brexitről szóló tárgyalásokon héttérbe szorítja a sikeres, és elődjével együtt immár 30 éve futó kezdeményezést. David Davis Brexit-miniszter júliusban egy képviselői kérdésre válaszolva nem adott garanciát arra, hogy a szigetország az EU elhagyása után is részese marad a programnak.
Az ügy a kormányon belül is vitát gerjeszt. Az egyetemi oktatásért és a tudományért felelős tárca vezetője, Jo Johnson például maga is tanult egyetemistaként külföldön, Franciaországban és Belgiumban csiszolta nyelvtudását és komoly tapasztalatokat szerzett. Másokat sem akar megfosztani ettől a lehetőségtől.
A britek idén 130 millió eurót fizettek az Erasmus Plusszal kapcsolatos költségek fedezésére, az összeg a tervek szerint évente 10 százalékkal gyarapodna az EU mostani, 2020-ig tartó költségvetési ciklusában. De mi lesz a Brexit után? Erre a kérdésre még nincs válasz. Pedig a haszon egyértelmű.
Csak tavaly 15 és félezer brit egyetemista tanult külföldön, mellettük ezt csaknem hétezer egyetemi alkalmazott is megtehette. A Guardian hivatkozik arra a 2014-es összefoglaló tanulmányra, amely szerint az egykori erasmusosok kétszer akkora eséllyel találnak maguknak állást, mint a programból kimaradók. Öt év elteltével pedig negyedével kisebb körükben a munkanélküliek aránya. Vagyis a külföldi tapasztalat, amellett, hogy önállóságra nevel, önbizalmat ad, még kézzelfogható előnyökkel is jár az európai munkaerőpiacon.
A program megőrzésére az EU-n kívül is van lehetőség, a norvégok például a költségvetésen és az intézményeken keresztül járulnak hozzá a rendszer működéséhez, fenntartásához. A saját, jól felfogott érdekükben.
Brexit után: „Levelet kaptam a dékántól"
Június 24-én reggel a BBC telefonos alkalmazása, valamint édesanyja pánikkal telt hangja keltette a Londonban tanuló Fridát - a népszavazás eredményével. Előző nap volt a születésnapja. Micsoda ajándék. „Rettentő dühös lettem. Rosszul esett, hogy amiért rengeteget szenvedtem és dolgoztam - hogy Londonban tanulhassak - most még nehezebb lesz, és ez egy rajtam kívül álló okok miatt történik" - emlékezett vissza első reakciójára a másfél éve Londonban tanuló Hoffmann Frida.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Részletesen bemutatjuk az ilyen esetben felmerülő kötelezettségeket, amelyekkel számolni kell.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Július 1. fontos határidő a megváltozott a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) változása miatt.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
Utolérte az Audit is a német autóipar válsága. Egyre kevesebb motor készül Győrben, nagyobb nyári leállást is terveznek, leépítések várhatók.
A Tisza Párt elnöke szerint pár hónap alatt összeomlott a költségvetés.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
Csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Még mindig téma a budapesti Pride.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
A rendező 15 év után leköszönő Máté Gábort váltja.