Egyelőre nem tudni, melyik tárcánál készült az Index birtokába került tervezet, amely szerint az óriásplakátok okozta vizuális környezetszennyezésre és az alaptörvényben foglalt egészséges környezethez való alapjogra hivatkozva akarják megszüntetni a reklámzajt, a zsúfolt városképeket.

A jövőben reklámhordozó reklám felülete nem lehetne nagyobb 9 négyzetméternél és a hirdetőoszlopokat csak közművelődési célokra lehetne használni, más reklámokat nem engednének ezeken elhelyezni. Csak utcabútorokat lehetne reklámhordozóként alkalmazni, a plakátragasztást pedig egyáltalán nem engedélyeznék.

Ha valóban elfogadnák ezt a szabályozást, akkor le kell szerelni az összes óriásplakátot, mert azokon a reklám nagyobb, mint 9 négyzetméter, ráadásul ezekre ragasztják a plakátokat. Ilyenből a lap forrásai szerint 25-30 ezer van Magyarországon, amin nagyjából 7-8 plakátcég osztozik. Az óriásplakátok több mint 90 százaléka magánterületen van.

A tervezet speciális önkormányzati engedélyhez kötné a jövőben azt, hogy magánterületen helyezzenek el óriásplakátot. Közterületen pedig az önkormányzatokra bízná a kormány, hogy hová enged reklámokat tenni.

Az önkormányzatoknak mindenkivel szerződést kellene bontania, majd egy városképi rendeletben kijelölni, hol lehet reklámozni, és koncessziós eljárásban kiválasztani az új plakátos cégeket. A szakmabeliek attól tartanak, hogy így csak azok a cégek tehetnek majd ki közterületre reklámhordozót, amelyeket a Fidesz segíteni szeretne. 

Fájni fog, de nem mindenkinek egyformán

A rendelkezés minden, óriásplakátokat birtokló és azokat kiadó cégnek óriási károkat okozna, ha elfogadnák, de pár cég megmaradhatna a piacon a cikk szerint.

A legtöbb óriásplakátja Magyarországon ma a JCDecaux nevű francia multicégnek van, amely a kormány plakátkampányán is szépen keresett. Elvileg nekik lenne a legrosszabb, mert nagyjából nyolcezer plakátot buknának el. Ennek a társaságnak van viszont a legtöbb utcabútoros hirdetőhelye, például megállókban, amelyekben továbbra is lehetne elvileg reklámokat elhelyezni.

A tervezet nem tiltja be a villanyoszlopokról lógó hirdetéseket sem, ilyen reklámokat kirakni viszont egy cégnek, az ESMA Zrt.-nek van joga. Ebbe a cégbe 2015-ben szállt be az Orbán Viktorral jóban lévő Garancsi István.

Az új szabályok végleg rendeznék azt a harcot, ami a Simicska-Orbán szakítás után a Publimont hirdetőoszlopai körül zajlott. Ezeket a fővárosi önkormányzat megpróbálta kiszereltetni, majd Simicskáék kopasz biztonsági őrökkel védették őket, majd a bíróságon pert nyertek. A kormány a hirdetőoszlopos reklámok betiltásával azonban végig csinálja azt, amire Tarlósék nem voltak képesek, és végleg becsukja Simicska egyik fontos üzletét – fogalmaznak a cikkben.

A tervezetben szereplő ütemterv szerint már október végén vagy november elején hatályba is lépne az új reklámozási szabályokat lejegyző törvény, 2017. november 30-tól pedig már egyáltalán nem lehetne a régi szabályok szerint reklámozni. A következő egy évben pedig az önkormányzatoknak kellene felmondaniuk a szerződéseiket 7 hónapos határidővel, majd rendeletbe foglalni, hol is lehet később reklámozni.

A plakátcégeknek 2017. december 1-ig kellene leszerelniük a plakáthelyeiket, saját költségen, de a felmondott szerződésekért állítólag kártalanítanák őket.

Az ügyben megkérdezte az Index a Miniszterelnökséget, de egyelőre nem kaptak választ.

Beszéltek piaci szereplőkkel is, akik szerint a kormány teljesen legyalulhatja a köztéri reklámpiacot és bedarálna egy egész iparágat. A változás nagy ütés lenne a nyomdáknak, reklámragasztóknak, hasonló cégeknek, amelyek most nagyjából 10 ezer embernek adhatnak munkát.

Nem is beszélve azokról a tulajdonosokról, akiknek a magánterületén az óriásplakátok most állnak, és akiknek ezekért bérleti díjat fizetnek a cégek. Bevételkiesés lesz emellett az önkormányzatoknak is, az új rendszerben pedig messze nem lehet majd annyi köztéri reklámot kitenni, mint most lehet – jósolják.