szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?

Zavaros a szennyvízberuházás utáni elszámolás Bakson, hiába cserélték le már tavaly az ezt bonyolító társulás elnökét, a polgármestert, aki azóta sem segít kibogozni a szálakat. Mivel homályos, mire ment el a pénz, a lakosok feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen.

Hol az a pénz, amit befizettünk? Kérdeztem a volt elnököt, de Zsolti csak annyit kérdezett vissza: miért gondolom, hogy őnála van. Én nem gondolok semmit, de tudni szeretném, hol a pénz, mert mi befizettük

– idézte fel Sebők János, amikor pár hónappal ezelőtt megpróbált szót érteni a Csongrád megyei Baks polgármesterével, aki korábban a társulás elnöke is volt. „Itt sokan nyugdíjasok vagyunk, az idősebbek biztosan befizették a fejlesztési hozzájárulást, nagyon jól jönne, ha visszakaphatnánk. Nem értem, már régen lehetett tudni, hogy az állam ad pótlólagos támogatást a fejlesztésre, így már módosítani kellett volna a korábban megállapított hozzájárulás mértékét is” – tette hozzá az idős baksi férfi.

Hiába váltották le a szennyvízberuházásra megalakult társulás elnökségét Bakson, mégsem tudnak megegyezni a régi vezetéssel. Így már egy éve áll minden: akinek visszajárna pénz a csatornázásból, nem kapja meg, akinek pedig nemfizetés miatt elkezdték letiltani a fizetését, annak már a dupláját is levonták. Most költségvetési csalás gyanújával nyomoznak az ügyben.

Ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést a falu lakói, akik már évek óta háborúznak a még tíz évvel ezelőtt megalakult víziközmű társulattal. Az 1500 lelkes faluban nem is lett volna kötelező a csatornázás, ráadásul, a településhez tartozik Mária-telep, ahol zömében mélyszegénységben élő családok laknak, sokaknak még fürdőszobájuk sincsen. De akkoriban körbejártak az önkormányzati alkalmazottak, hogy aláírassák minél több emberrel: akarják a szennyvízberuházást, rá fognak majd kötni a csatornára. Azóta eltelt tíz év.

Szokásos történet

A szennyvízberuházások kivitelezése előtt megalakultak az érintett településeken a víziközmű-társulások. Már akkor kiszámolták, mekkora összegből építhető meg a csatorna az adott településen. Mivel ezek a projektek 85 százalékos állami támogatással futottak, kiszámolták, hogy a maradék 15 százalék hogyan oszlik meg a lakosok között, mennyi pénzt kell befizetniük a csatornára rákötő háztartásoknak. Bakson is ez történt, tíz évvel ezelőtt a hozzájárulásként befizetendő összeget 220 ezer forintban határozták meg. Akinek volt pénze, az egy összegben befizethette, a többiek részletfizetéssel teljesíthettek.

Időközben azonban a harmadik Orbán-kormány úgy döntött, hogy a beruházások 15 százalékos önerejéhez egyes esetekben teljes támogatást ad, így sok településen a lakosokra semmilyen kötelezettség nem hárul. Arra is volt példa, hogy a 15 százalékos önerőnek nem a teljes részét, hanem a kétharmadát adta oda az állam, ezeken a helyeken a lakosoknak az eredetileg kiszámolt önrész egyharmadát kellett saját zsebből fizetniük. Baks az utóbbi csoportba tartozott. Mivel a lakók egy része a teljes 15 százaléknyi önerőt már megfizette, ők azóta arra várnak, hogy a különbözetet visszakapják. Ez a baksiak esetében, ha egyszerűen számolunk, a 220 ezer forint kétharmadát jelenti, durván 150 ezer forintot. A beruházást már 2015 végén befejezték, de a huzavona azóta is folyik a számokról. És nemcsak Bakson, nagyon sok más helyen is botrány lett a víziközmű-beruházásokból.

Búza Zsolt polgármester éveken át azt mondta a fórumokon, hogy a lakosok nagy része egy fillért sem fizetett be, ezért nincs annyi pénz a víziközmű-társulás kasszájában, hogy annak, akinek jogszerűen visszajárna, kifizessék a pénzt. Ezt az évekig tartó marakodást unták meg a baksiak. Tavaly áprilisban összehívták a társulás tagságát, ezen az ülésen leváltották az addig az elnöki posztot betöltő polgármestert és teljesen új elnökséget választottak meg.

Ez tavaly áprilisban történt, de az elkövetkező hónapokban szinte semmi nem történt, végül nyár végén az előző vezetés, tehát a polgármester hajlandó volt átadni az iratokat. Az új elnökség szakemberekkel nézette át a dokumentumokat, majd ügyvédet is fogadott. Ekkor derült ki, hogy gyaníthatóan nem kaptak meg minden iratot és információt. Ezt Vadász Csaba, a társulással szerződött ügyvéd is megerősítette. Az ügyvéd azt sem értette, miért számolták bele a költségekbe még azt is, hogy az önkormányzat évekkel ezelőtt felvett 37 millió forint hitelt. Az ügyvéd ugyanis látta a szerződések között, hogy az önkormányzat annak idején vállalta: fizeti a beruházáshoz kapcsolódó működési költségeket. Sok ága-boga van az ügynek, amit éppen az átadott dokumentumok miatt nem lát pontosan még Vadász Csaba sem. Éppen ezért fordultak az ügyészséghez. Ez persze nem változtat azon, hogy a baksiak nehezen fognak a pénzükhöz jutni.

A kasszában mindösszesen 17 millió forint maradt, ebből kellene a visszafizetéseket megkezdeni. De ez az összeg legfeljebb tizede annak, amit – optimálisan számolva – vissza kellene adni a lakosoknak. Pontosabban szólva azoknak, akik fizettek. De Vadász Csaba ügyvéd szerint még arról sincs pontos információjuk, hogy a társulás előző vezetése, köztük a polgármester kiket szólított fel a nem fizetők közül, kiktől tiltottak le fizetést, kiknek küldtek fizetési meghagyást. Olyanról is hallott az ügyvéd, hogy egy baksinak már annyit tiltottak le a számlájára befolyó összegből, hogy az beruházási hozzájárulásának teljes összegét, azaz a 220 ezer forintot is meghaladja.

Az ügyvéd tájékoztatása szerint a társulás feljelentése nyomán jelenleg költségvetési csalás gyanújával nyomoznak a hatóságok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!