„A munkaerőpiac egyre több területén (mind földrajzi, mind szektorális értelemben) alakult ki munkaerőhiány, amelyben a magánszektor bővülő munkaerő-kereslete mellett fontos szerepet játszik a magasabb jövedelmet kínáló nyugat-európai munkaerőpiacok erős elszívó hatása is” – utal a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) javaslatai alapján összeállított pénzügyminisztériumi program a külföldön dolgozó magyarok hiányára. (Róluk épp a Magyar Nemzeti Bank múlt héten publikált 330 pontos csomagja állapította meg, hogy akár 600 ezren is lehetnek, többségük még nem érte el a 40 éves kort, a diplomások aránya pedig közel kétszerese a hazai lakosságon belüli aránynak, tehát kiemelten értékes munkaerőnek számítanak, és Matolcsy szerint közülük 100 ezer fő hazacsábítható lenne.)

Mivel a uniós szinten Magyarországon jelentkezik leghangsúlyosabban a munkaerőhiány mint termelési korlát, de a foglalkoztatás a középkorúak esetében már megközelíti az uniós átlagot, így többletmunkaerőt a fiatalabb és az idősebb korosztályokból vonna be a piacra a Pénzügyminisztérium. 

A NVT az Európai Unió országai közül a legkedvezőbb foglalkoztatási rátával rendelkező Svédország adataival vetetette össze a magya adatokat, és kiderült: bár Magyarországnak a svéd foglalkoztatási rátát a 25-54 éves korcsoportokban már sikerült megközelítenie, jelentősebb lemaradás a fiatalabb (15–24 évesek) és az idősebb (55–64 évesek) korosztályoknál jelentkezik.

A program szerint a tanulmányaikat folytató fiatalok magánszemélyként vállalt munka után is megkapnák a teljes társadalombiztosítási járulékkedvezményt, ahhoz hasonlóan, ahogy a diákszövetkezeti munka teljes járulék- és szociális hozzájárulási adókedvezményt élvez. A javaslat célcsoportját képezik egyfelől már a középiskola mellett nyári munkát végző diákok, csakúgy mint a szakképzésben tanuló fiatalok, akik ezáltal kedvezőbb feltételek mellett végezhetnek szakmai gyakorlatot, és adott esetben motiváltabbak lennének felnőttképzésben való továbbtanulásra, magasabb végzettség megszerzésére is. Másfelől a javaslat által az egyetemi tanulmányokat folytató diákok is ösztönözhetők a mihamarabbi munkakeresésre.

A kisgyermekes nők aktivitását pedig üzemi bölcsődékkel és szakképzéssel növelnék. Ahhoz ugyanis, hogy a kismamák a munkaerőpiacra lépjenek, a jelenlegi 49 ezer bölcsődei férőhelyet további 21 ezerrel kellene növelni. A cél, hogy 2022-re 70 ezer férőhely legyen elérhető, a minisztérium pedig szívesen venné, ha ezt a munkáltatók oldanák meg. „A gyermeket vállalók számára jelentős ösztönzőt jelentene a munkába való visszatérésre, ha a gyermekek felügyeletét a munkáltató szervezné meg a munkavégzés helyéhez közel… Ebben az esetben az állami támogatás mellett a munkáltató anyagilag is hozzájárulna a bölcsőde, óvoda működtetéséhez, így az csak részben terhelné a közösségi forrásokat… A munkáltató számára is kedvező lenne ez a megoldás, mivel ezzel növelheti dolgozói lojalitását a vállalkozás iránt” – írják a programban.

Az NVT a kisgyermekes nők aktivitását azza nyolc általános elvégzéséhez és az érettségi megszerzéséhez, másfelől szakképzés igénybevételéhez segítenék ösztöndíjjal a fiatal anyákat. A kismamák az ösztöndíjon túl a gyermekmegőrzésben is kapnának segítséget – ennek jegyében bővítenék a bölcsődei férőhelyeket.

A kisgyermekes nők aktivitását alapvetően meghatározza a végzettségük: az általános vagy az alatti végzettséggel rendelkezők aktivitási rátája kiugróan alacsony, így őket ösztöndíjjal segítenék a képzések befejezésében. 

„Pécs, mint másfél százezer lakosú, széles felsőoktatási spektrummal rendelkező megyeszékhely bekötése az egész térség vonzerejét megnövelné” – olvasható a programban, mely szerint a megfelelően megtervezett autópálya-nyomvonal megvalósítása az ország jelenleg legnagyobb munkaerő-potenciállal rendelkező területeit juttatná gazdasági lehetőségekhez – ahogy ez korábban az M1-es és az M3-as autópálya mentén is történt. Az M9-es autópálya megépítése a Kőszeg–Pécs–Szekszárd-nyomvonalon 22-44 ezer fővel növelné a régió foglalkoztatottságát, mely átlagos adóinzenzitással számolva 50-100 milliárd Ft-tal növelné a költségvetés egyenlegét.

A közfoglalkoztatottak száma a 2012 és 2016 közötti időszakban pár tízezer főről 200 ezer fő fölé emelkedett. Mára a versenyszektor munkaerőéhsége miatt számuk 100 ezer fő közelébe csökkent, de még így is a munkaerő-tartalék egyik legnagyobb bázisának számítanak. Ennek ellenére mind a mai napig nem készült egységes adatbázis ezekről az emberekről. A PM tervei szerint a foglalkoztatási hivatalnak fel kell mérnie a dolgozni kívánó közfoglalkoztatottak kompetenciáit, és meg kell meghatároznia a szükséges képzéseket, majd kiválasztania a kiközvetített munkaerőt.