Ukrán EU-tagság, orosz energia, szankciók, jogállamiság – néhány téma, amelynek kapcsán garantált a konfliktus a magyar kormány és az EU féléves elnökségét július 1-jén átvevő Dánia között. Pedig a dánoknak vannak más terveik is.
„Erős Európa a változó világban” – ezzel a mottóval indította útjára a dán kormány a soros uniós elnökségi időszakukat. A következő hat hónapban – immáron nyolcadik alkalommal – a dánokra hárul az a szerep, hogy a különböző miniszteri tanácsi formációk napirendjét összeállítsák, a tagállamok közötti kompromisszumokat megtalálják, vezessék az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokat és képviseljék az EU-t a nemzetközi porondon, a 27-ek álláspontját közvetítve.
Ezkben a napokban az Európai Bizottság biztosi kollégiuma is Dániába látogat: ez egy szokásos protokollesemény, amikor a Bizottság és a dán kormány ünnepélyen keretek között megkezdi a közös munkát. Persze, ez alól is akad kivétel. Egy évvel ezelőtt a brüsszeli testület úgy döntött, hogy nem megy el Magyarországra, nem is volt közös ceremónia a kormánnyal és a Bizottsággal, aminek az oka a senkivel sem egyeztetett, épp az elnökség első napjaira időzített világpolitikai turné, az orbáni „békemisszió” volt.
A magyarok utáni féléves elnökséget teljesítő lengyelek sem voltak nagy véleménnyel a magyarokról, és mint cikkünkből kiderül, Bóka János EU-ügyi miniszter Varsót kritizálta a hat hónapos munka miatt:
A világ, amely biztosította szabadságunkat és lehetővé tette számunkra, már nem vehető magától értetődőnek. Most minden eddiginél jobban Európának fel kell lépnie és össze kell fognia
– fogalmazott Mette Frederiksen dán miniszterelnök (képünkön) az elnökség elindítása kapcsán közreadott videoüzenetében. A dánok úgy írták le a jelenlegi helyzetet, mint amelyet bizonytalanság, globális stratégiai és gazdasági verseny, valamint növekvő konfliktusok jellemeznek. Ennek a bizonytalanságnak nem csak a háborús konfliktusok – elsősorban az orosz–ukrán háború – az okai.
Ugyancsak nehéz helyzetet teremt az USA megváltozott politikája. Egyrészt vészesen közeleg a július 9-i határidő, amikor – ha nem történik valamiféle megegyezés – életbe lépnek az európai termékeket sújtó amerikai vámok, amelyekre természetesen európai viszontvámok érkeznek majd válaszul. De a dánoknak van egy külön meccsük az USA-val: Trump elnök még mindig szeretné megszerezni a Dániához tartozó Grönlandot.
A dán elnökség határozottan kiáll Ukrajna mellett. Ez jelenti egyrészt Ukrajna pénzügyi-katonai támogatást és az ukrán uniós tagság szorgalmazását.
Újra kell fegyvereznünk Európát, és fokoznunk kell Ukrajna támogatását
– szögezte le Frederiksen. Európa újrafegyverzése érdekében a dánok szakítottak korábbi „fukar” álláspontjukkal is. Hollandiával, Ausztriával és Svédországgal alkották azt a négyest, akik élesen bírálták a Franciaországot és a dél-európai kormányokat, mondván, hogy azok rendre túlköltekeznek és ez egész Európát sújtja. A védelem és a fegyverkezés terén a dánok kivételt tesznek és úgy vélik, hogy akár hitelfelvétel árán is lehet növelni a katonai kiadásokat. A miniszterelnök szerint a fegyverkezés fontosabb, mint „minden más prioritás és minden más elv”. Ha pedig erre nem képes az EU, akkor „vége a játéknak” – tette hozzá.
Egyébként Dánia élen jár Ukrajna támogatásában is. És itt máris van egy nagyon komoly ütközés Magyarországgal, ami egészen biztosan jellemző lesz a következő fél évben is. Az, hogy a magyar kormány – a véleménynyilvánító szavazásra hivatkozva – blokkolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, komoly ellenérzést váltott ki az EU-ban, rendkívül feszültté tette a dánokat is.
Nagyon ambiciózusak vagyunk, és mindent megteszünk, amit tudunk. Maximális nyomást fogunk gyakorolni Magyarországra, hogy feloldja fenntartásait. És hajlandóak vagyunk mindent megtenni, politikailag és gyakorlatilag is, hogy előrelépjünk Ukrajnával, valamint Moldovával és a nyugat-balkáni országokkal
– mondta csütörtökön újságíróknak Marie Bjerre, Dánia Európa-ügyi minisztere Aarhusban. Hozzátette, hogy „ha nem haladunk előre a bővítéssel, fennáll a veszélye annak, hogy elveszítünk néhányat ezek közül az országok közül”. Azt nem részletezte a miniszter, hogy a „maximális nyomás” mit jelent.
Itt azonban kapcsolódhat a másik szál, amiben szintén érintett Magyarország, ez pedig az Alapszerződés 7-es cikke szerint eljárás. Marie Bjerre bejelentette, hogy a dán elnökség is tervez egy meghallgatást a magyar kormány részvételével a magyar demokrácia helyzetéről, ugyanakkor erről sem mondott bővebbet. Itt a kérdés az, hogy van-e elég támogatás a tagállamok részéről, hogy az eljárásban tovább lépjenek, közelebb hozva azt a lehetőséget, hogy megvonják Magyarországtól a szavazati jogot.
És ha már a magyar vonalnál tartunk: év végéig kellene elfogadniuk a tagállamoknak azt a jogszabályt, amely rendelkezik az orosz energia kivezetéséről. Itt nincs sem Magyarországnak, sem az ugyanezt bíráló Szlovákiának nincs vétójoga, azonban Budapest és Pozsony azt a taktikát választotta, hogy a 18. szankciós csomagot blokkolja addig, ameddig energiaügyben nem történik változás. Szlovákia egyszerűen garanciát (pénzt) akar annak érdekében, hogy a leválás ne érintse őket hátrányosan, a magyar – és az orosz – kormány pedig az egész javaslat visszavonásával lenne elégedett.
A dán EU-elnökség egy erős és határozott EU-ért fog dolgozni, amely felelősséget vállal saját biztonságáért és versenyképességének megerősítéséért. A zöld átállás elengedhetetlen egy biztonságosabb és versenyképesebb Európa kiépítéséhez
– áll az elnökségi prioritások között, vagy ahogy Frederiksen miniszterelnök fogalmazott:
Kevesebb teher, stratégiai beruházások és a zöld átállás, mint a növekedés és a munkahelyteremtés motorja. A dán elnökség egy erős Európáért fog dolgozni a változó világban.
A dánoknak a zöldítés kapcsán meg kell majd küzdeniük azokkal a kormányokkal, amelyek szeretnék, ha az ambiciózus zöldpolitikai célok egy kicsit rugalmasabbak lennének – és ezt a megközelítést támogatja az Európai Bizottság is. A megújuló források használata terén élharcosnak számító Dánia számára adott a feladat, saját példájukkal győznék meg a többi tagállamot, hogy a vállalások nemcsak teljesíthetők, hanem a versenyképességet is elősegíti. Sikerült ugyanis elősegíteniük a növekedést és az innovációt, miközben gyorsan csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sőt, tengeri szélerőműveket telepítettek az importált fosszilis tüzelőanyagok kiváltására. Mette Frederiksen a elnökségi bemutatkozás keretébe a biztosi kollégiumnak bemutatta a Laura Maersket, a világ első konténerszállító hajóját, amely képes zöld metanollal közlekedni.
A dán elnökség azt is ígéri, hogy hat hónapjuk alatt „prioritást élvez az illegális migráció kezelése és az EU külső határainak hatékony ellenőrzésének biztosítása”. Ebben talán egyetértenek a magyar kormánnyal.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
A politikai elemző szerint a jövő évi választás a miniszterelnökről fog szólni.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
