Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Sajnos a korábbi megállapításunk továbbra is helytálló a magyar ipar teljesítményével kapcsolatban, egy-egy hónapra képes jó teljesítményre az ágazat, de pozitív teljesítmények sorozatára már kevésbé, írja az ipar májusi teljesítményét bemutató első KSH-becslést kommentálva az ING Bank elemzője, Virovácz Péter.
A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölte, hogy az ipari termelés volumene éves összevetésben a kiigazítatlan és a munkanaphatástól megtisztított index szerint is 2,6 százalékkal csökkent, a 2025 áprilisinál pedig a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján 1,3%-kal lett kisebb.
Virovácz szerint a zsugorodás a piaci konszenzust jelentősen meghaladó volt, bár a korábban közölt külkereskedelmi adatok alapján már sejthető volt a gyenge teljesítmény. Az áprilisi jó adat csak egy egyszeri megugrás volt, az ipar valójában nem indult el felfelé a gödör aljáról. Virovácz szerint öröm lehet talán az ürömben, hogy az elmúlt hat hónapban már nincs trendszerű süllyedés a fixbázisú mutatóban, „csak” stagnál az ipar.
A részletes adatokra még várni kell, de a KSH előzetes adatközlése alapján nagyon vegyes az összkép. Noha a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés éves bázison, most a járműgyártás és az elektronikai ipar képes volt a pozitív teljesítményre. Ugyanakkor vélhetően ennek oka a tavalyi évi alacsony bázis, nem pedig a termelés felfutása lehet. Habár április után az elektronikai termékek gyártása májusban is pozitív év/év változást hozott, tehát itt talán kibontakozóban van valamilyen pozitív trend.
A Magyarországon működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, de már egyre több helyről lehet hallani lopakodó leépítésekről vagy készülődő elbocsátásokról, ez Virovácz szerint aligha lehet meglepő több mint kétévnyi lejtmenetet követően. Az elbocsátási híreket csak megerősíti, hogy míg az első negyedévben a hazai iparvállalatok közel 13 százaléka tartalékolt munkaerőt, addigra ez a második negyedév átlagában már 10 százalék alá süllyedt.
„A mai adat aligha elég ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy a vállalatok optimizmusa a döntő tényező itt. Sokkal inkább arról van szó, hogy egyre többen döntenek elbocsátások mellett, és már nem kívánnak munkaerőt tartalékolni. Ráadásul a különböző bizalmi indexek az elmúlt hónapokban összességében inkább tovább romló jövőképet mutattak, ami azt jelenti, hogy nincs jele egyértelmű fordulatnak az ipari kilátásokban. A vállalatok több mint fele azt jelezte a második negyedév vonatkozásában, hogy a kereslet hiánya a növekedésének legfőbb gátja.”
Biztató jelként értelmezhető azonban a német ipar mostanában mutatott éledezése. A német iparvállalatok rendelésállománya bő 5 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban, még ha a ma közölt májusi adat negatív meglepetést hozott is (a várt 0,2 helyett 1,4 százalékkal estek a német feldolgozóipari megrendelések áprilishoz képest). Emellett az német Ifo index is hat hónapja folyamatosan javul, bár a 88,4-es legutóbbi index még mindig messze pesszimizmust sugall. De Virovácz szerint talán egy ciklikus felívelés lehet készülőben. „Persze mire a tartósabb jó teljesítmény átgyűrűzik a magyar iparba, addigra valószínűleg a naptárat ismét át kell hajtanunk és már 2026-ot írunk majd.”
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is arra mutatott rá, hogy gyakorlatilag annullálódott az áprilisi növekedés az iparban. Nagy szerint előretekintve a kép meglehetősen vegyes. Egyfelől enyhe javulás tapasztalható az európai konjunktúrát nézve, ezzel szemben a globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága miatt a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését.
Mindemellett Nagy szerint országspecifikus tényező az a technológiai hátrány, melyben a kedvező európai elektromosautó-eladások ellenére szenved a hazai akkugyártás: részben emiatt a kínai CATL halasztja a debreceni üzem második fázisának kialakítását. Ez negatívan hathat a beruházásra épülő beszállítói hálózat jövőre is, ami így összességében érdemi vérveszteség a növekedési potenciál terén. Az általánosan bizonytalan környezet következtében Nagy szerint a többi jelentős kapacitásbővítés megvalósulása és felfutás is kérdőjelessé válhat.
