Nagy Márton ugyan leginkább azzal kerül be mostanában a hírekbe, hogy a kereskedőket és az élelmiszeripart fenyegeti az áremeléseik miatt, de volt néhány szava arról is, hogy a bankolás túl drága. A nemzetgazdasági miniszter szerdán azt írta ki a Facebookra:

„Az utóbbi hónapokban túlzott mértékben nőttek a bankszámladíjak, és ez nem jó! Arra kértem a bankokat és a Bankszövetséget, hogy az alapszámlát célzottan a családok és a nyugdíjasok számára bővítsék ki! Gondolkodjunk erről közösen.”

Amire valószínűleg a legtöbben azt a logikus kérdést tették fel: rendben, de mégis mi az az alapszámla? Ez annyira nagyon nem elterjedt Magyarországon, és erre meg is van a jó ok.

Készpénzre várva a bankautomata előtt.

Pixabay / 3dman_eu

Pedig alapszámlát minden egyes bank kínál az ügyfeleinek az EU-s szabályok miatt. Még 2014-ben készült el minden EU-tagállamra érvényes irányelv, ez alapján írta meg a magyar kormány is azt a rendeletét, amely miatt kötelező alapszámlát szerepeltetni a banki kínálatban.

Ez egyfajta fapados számla, az eredeti elképzelés szerint egy beszállószintű szolgáltatás, amolyan közszolgálati jelleggel: kevés pénzért kevés szolgáltatást kínál, nyilván azoknak, akiknek nincs sok pénzük a bankolásra, és nagy igényeik sincsenek, hogy mit szeretnének a bankjuktól, csak legyen egy számla, amire tehetik a pénzt.

Az alapszámla havidíja legfeljebb az előző december 1-jén érvényes minimálbér 0,5 százaléka lehet, ez ma 1334 forint, és a nyolc nagybankból hatnál valóban ennyi is, kettőnél kicsit olcsóbb. E pénzért cserébe jár

• egy bankkártya,
• havi két ingyenes készpénzfelvétel ATM-ből, együtt 150 ezer forintig, vagy a saját bankfiókban egyszeri 50 ezer forintig,
• továbbá havonta négy ingyenes átutalás a rendszeres utalásokon felül, együtt 100 ezer forintig.
• A forintban történő bankkártyás fizetés ingyenes, ahogy a számlára történő befizetés és az onnan érkező beszedési megbízás is.

Ez tényleg alapszintű szolgáltatás. De nem csak ez az oka annak, hogy nem gyakran találkozunk vele, hanem az is, hogy a legtöbb bank ennél kedvezőbb ajánlatokkal is előáll ennyi pénzért vagy ennél olcsóbban.

Nem rossz, de nem extra, amennyit ennyi pénzért az alapszámla nyújt. Ekkora alapdíjat a bankok a prémium szolgáltatásokért szoktak kérni, viszont ebben nincsenek sem a prémium csomagok jó lehetőségei, sem az azokhoz tartozó számlavezetési feltételek

– mondta lapunknak Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója.

A pénzügyi portál nemrég készített egy összesítést, amelyben öt olyan ajánlatot is találtak, ahol teljesen ingyenes a bankszámla – nem csak az alap- vagy a számlavezetési díj nulla forint, hanem az online tranzakciók és a bankkártya is. És ehhez még csak prémium ügyfélnek sem kell lenni: feltétel ugyan, hogy havonta érkezzen némi pénz a számlára, de van az ingyenesek között olyan, ahol ehhez egy minimálbér oda utalása is elég.

Adatbázisuk szerint ha valaki az alapszámla legolcsóbb verziójához szükséges feltételeket tudja tartani – vagyis havonta maximum kétszer vesz fel pénzt, maximum 150 ezer forintot, négynél többször és 100 ezernél többet nem utal, illetve egy minimálbérnyi pénz felkerül havonta a számlájára – akkor a CIB Banknál, az UniCredit Banknál, az Erste Banknál, a Gránit Banknál és a MagNet Banknál is talál olyan csomagot, amely két éven keresztül ennél olcsóbb. A K&H Banknál és a Raiffeisen Banknál pedig az első évben olcsóbb a csomag, a második évben azonban már magasabbak a díjak. Ami az alapszámla mellett szól, az az, hogy ahogy telik az idő, ott csak annyival nő a díj, ahogyan a minimálbér is.

Nyugdíjas boltban bevásárol.

Fazekas István

Persze az összes ilyen esetben nagyon nem mindegy az sem, mi történik, ha az ingyenes limiteket túllépi az ügyfél, tehát ha például egy hónapban ötödször is át kell utalnia pénzt. Argyelán József úgy számol: hasonló, vagy akár még kedvezőbb alapdíjú normál csomagoknál sokszor korlátlan számú ingyen utalást biztosítanak a bankok. Összességében szerinte

a legtöbb ügyfél valóban el tudna érni megtakarítást, ha átállna az alapszámlára, de sokan még többet tudnának spórolni akkor, ha egyszerűen egy másik számlacsomagot keresnének.

A banki számladíjak valóban emelkednek – idén leginkább azért, mert a tranzakciós illetéket áthárítják az ügyfelekre, illetve mert ezen felül még a tavaly inflációhoz igazítják a számlaköltséget. Arra a Magyar Nemzeti Bank többször is felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek érdemes rendszeresen megnéznie a banki díjait és elgondolkoznia azon, hogy biztosan a saját bankolási szokásaihoz legjobban passzoló szolgáltatást használja-e épp, szabálytalanságról viszont nem volt szó (ahogy egyébként Nagy Márton sem állítja, hogy bármelyik bank is szabálytalanul emelné a díjait).

A Bankmonitor úgy számolt, hogy idén 4300 forint körül lehet egy átlagos bankszámla havi fenntartásának költsége, de ezen sokat lehet spórolni olyan apróságok vállalásával, mint mondjuk hogy csak neten és mobilapplikációban indít az ember átutalást, a havi készpénzfelvételét egy szint alatt tartja, vagy épp értesítést sms helyett push-üzenetben kér. Aki ezt nem akarja, annak jó lehet az alapszámla, a kormánynak pedig úgy tűnik, az a célja, hogy az alapszolgáltatást tegye egy kicsit vonzóbbá.