Idén februárban jelentősen emelkedtek a bankszámladíjak, éves összehasonlításban a pénzügyi szolgáltatások díjai 13 százalékkal voltak magasabbak, a készpénzfelvétel 15 százalékkal, a folyószámla-vezetés 26 százalékkal drágult, a legkisebb mértékben a bankkártyák éves díja nőtt (6 százalék). Ezek azonban egyáltalán nem indokolható tételek – mondta a miniszter egy videóban.

Nagy Márton szerint már több körben egyeztetettek a Magyar Bankszövetséggel, először önkéntes árkorlátozásra kérték őket. Egy családok és nyugdíjasok számára speciális számla kidolgozását vetették fel.

Az első ajánlatuk elég gyengére sikerült. Most tovább folytatjuk ezeket a tárgyalásokat – mondta a politikus.

Szavaiból az is kiderült, a kormány milyen szintet tart még indokolhatónak a bankszámladíjak kapcsán.

Mi szeretnénk, ha egy indokoltnak megfelelő szintre vissza tudnánk szorítani ezeket a díjakat, ez valahol a 2024 vége, 2025. január közepi szintek lehetnek. Célunk az, hogy a bankolás költségei méltányosak legyenek

– összegezte Nagy Márton.

Mire jó az alapszámla?

Alapszámlát minden egyes bank kínál az ügyfeleinek az EU-s szabályok miatt. Még 2014-ben készült el a minden EU-tagállamra érvényes irányelv, ez alapján írta meg a magyar kormány is azt a rendeletét, amely miatt kötelező alapszámlát szerepeltetni a banki kínálatban.

Ez egyfajta fapados számla, az eredeti elképzelés szerint egy beszállószintű szolgáltatás, amolyan közszolgálati jelleggel: kevés pénzért kevés szolgáltatást kínál, nyilván azoknak, akiknek nincs sok pénzük a bankolásra, és nagy igényeik sincsenek, hogy mit szeretnének a bankjuktól, csak legyen egy számla, amire tehetik a pénzt.

Az alapszámla havidíja legfeljebb az előző december 1-jén érvényes minimálbér 0,5 százaléka lehet, ez ma 1334 forint, és a nyolc nagybankból hatnál valóban ennyi is, kettőnél kicsit olcsóbb. E pénzért cserébe jár

• egy bankkártya;
• havi két ingyenes készpénzfelvétel ATM-ből, együtt 150 ezer forintig vagy a saját bankfiókban egyszeri 50 ezer forintig;
• továbbá havonta négy ingyenes átutalás a rendszeres utalásokon felül, együtt 100 ezer forintig;
• a forintban történő bankkártyás fizetés ingyenes, ahogy a számlára történő befizetés és az onnan érkező beszedési megbízás is.

Mekkora idén a banki drágulás?

Egy év alatt majdnem 24 százalékkal nőttek a magyarországi bankok pénzforgalmi bevételei, olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői jelentésében.

A dokumentum szerint 2024 negyedik negyedévében 2023 negyedik negyedévéhez képest a kategória bevételnövekedése pontosan 23,9 százalékos volt. Legnagyobb mértékben a számlacsomaghoz és számlavezetéshez kapcsolódó bevételek (32,6 százalékkal) és az átutalásokhoz kapcsolódó bevételek (33,8 százalékkal) növekedtek.

Tovább növekedtek a tranzakciók értékével arányos díjak, amelyek már a banki pénzforgalmi bevételek 60,1 százalékát tették ki. Így a bevételeket már automatikusan is jelentős mértékben növeli az elektronikus pénzforgalom folyamatos bővülése, a rendszeres lakossági és vállalati banki díjemelések mellett – írja az MNB.

Ugyanezen időszakban a kártyaelfogadási bevételek 14,1 százalékkal nőttek, különösen az 1 millió forint alatti, illetve 250 millió forint feletti forgalmat bonyolító kereskedőknél figyelhető meg jelentős díjemelkedés. 1 millió forint alatti forgalmú kereskedőknél a forgalomarányos banki bevétel az amúgy is kimagasló 3,3 százalékról 3,6 százalékra nőtt. A 250 millió forint feletti forgalmú kereskedőknél pedig 11,1 százalékos forgalomnövekedés mellett 19,8 százalékkal növekedtek a banki elfogadási bevételek.