Mi történik a mezőgazdasággal?

A mezőgazdasági termelés ontja az adatokat

Hamarosan valódi vízválasztóhoz érkezik a hazai agrárium is. Egyre nagyobb a jelentősége a termőhelyi adottságokat és a piaci igényeket maximálisan figyelembe vevő, adatalapú gazdálkodói döntéseknek. A közeljövő hálózatba kötött gazdaságaiban (connected farms) IoT-eszközök és -érzékelők, drónok és autonóm munkagépek, agribotok tömegei jelennek meg. Intenzív adat- és információcserét folytatunk, műszerekkel követjük a termőhelyi változásokat, a gépek munkavégzését és állapotát, felügyeljük haszonállatainkat, automatizáljuk istállóinkat, sőt, a termelés és termesztés egész folyamatát is.

Az adatokat is be kell takarítani

Sokszor még felesleges plusz tevékenységnek tűnik a digitális eszközök használata. Időt és pénzt emészt fel, és kevés eredményt ad. Azonban a releváns adatok rögzítése – bármennyire is terhesnek tűnik – évek múltán rendkívül értékes adatsorrá fejlődik, mely pénzben is kifejezhető értéket jelenthet. Egyre pontosabbá teszi a döntéseket, növeli a termőterület for­galmi értékét, valamint kedvezőbb bankhitelek és biz­tosítások megkötéséhez segíthet hozzá. Ezenfelül támogatja az üzleti partnerek felé szükséges ESG-adatközlést, de alter­natív bevételi forrást is teremthet, például hite­les szénmegkötés-tanúsításon (carboncredit) keresztül.

Mi a cél az informatikai rendszerintegrációval?

Ha nem kapcsoljuk hozzá az ekét a traktorhoz, nem tudunk szántani, haszontalan vas mind a kettő. Az egyre többféle informatikai eszköz összekapcsolása, az adatáramlás biztosítása ugyanilyen fontos. Tegyük hasznossá informatikai „vasainkat”, alakítsuk ki hardver- és szoftvereszközeink egységes platformját! Automatizált folyamatokkal a szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és a kívánt eredményértékek előállítása mélyebb informatikai tudás és állandó kézi beavatkozás nélkül történik. Egy modern technológiai platformtól elvárt a különböző szoftverek (terepi adatgyűjtés, precíziós műveletirányítás, üzemirányítás, ügyfélkezelés, logisztikai megoldás, adatelemzés vagy üzleti adatok, kimutatások előállítása) funkciófüggetlen összekapcsolása – gyorsan, egyszerűen és a megrendelő igényeinek megfelelően.

Adatgazdálkodás (4iG Informatikai Zrt.)

Egységes adattér nélkül nem megy

Különböző gyártók eltérő formátumú és működési logikájú termékeit együttműködésre bírni komoly kihívás. Egy lépéssel közelebb járunk, ha a rendszerek elemei nyílt protokollokat és szabványokat használnak, megkönnyítve az érzékelők integrációját, a különböző elemek közötti átjárhatóságot és adatcserét. A Közös Európai Mezőgazdasági Adattér kezdeményezés olyan átfogó megközelítést választott, amely heterogén technológiákat, platformokat és rendszereket integrál, miközben stratégiai irányként támogatja a gördülékeny adatcserét a teljes agrár-élelmiszeripari láncban.

Európai adatstratégia

Az egységes adatpiac létrehozását célzó stratégia összetett szabályozási keret, amely magában foglalja az adatkezelési rendeletet, az adatkormányzási rendeletet, az adatmegosztásról szóló rendeletet, a nyílt adatokról szóló irányelvet és az ágazati adattereket.Mára 14 ágazati adattér létrehozása van folyamatban, amelyek célja, hogy adatok összegyűjtésével és megosztásával elősegítsék az innovációt, a gazdasági növekedést, valamint a fenntarthatósági célok elérését. Az adatterek biztosítják az érzékeny üzleti adatok biztonságos kezelhetőségét és hozzáférhetőségét, továbbá, hogy a kis- és középvállalkozások, valamint a nagy gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételek mellett férjenek hozzá a releváns információkhoz. Technikailag az ágazati adatterek integrálják a már kialakult helyi adattérmegoldásokat, azok együttműködő hálózataként, decentralizált rendszerként jönnek létre. Az átjárhatóság négy pillérre épül:

• Jogi és etikai keretrendszer
• Többszereplős irányítási modell
• Fenntartható üzleti modell
• Agnosztikus technológia alkalmazása – nyílt szabványokra és protokollokra épülő, harmadik féltől származó szoftverekkel és hardverekkel együttműködő architektúra

„Helyzet van”

A Közös Európai Mezőgazdasági Adattér kialakítása az összes ágazati szereplő együttműködésével valósul meg. Adatgyűjtő és adatfeldolgozó eszközeinket alkalmassá kell tenni a technikai ajánlásokban megfogalmazott adatcsere-követelményeknek. Adataink – az adattulajdonosok integritását nem sértve – bekerülnek egy olyan rendszerbe, amely lehetővé teszi a felhasználók igényeinek megfelelő adatok hatékony integrálását, szükség szerint egyesítve a környezeti információkat a terményjellemzőkkel, valamint az erőforrás-felhasználással és egyéb üzemirányítási adatokkal.

Ez első körben a kormányzati és szabályozó szervezeteket, valamint a technológiaszállítókat és az adatfeldolgozó szolgáltatókat érinti. Azonban a mezőgazdasági termelők, üzleti és ipari szereplők, kutató és akadémiai intézmények, pénzügyi és biztosítási szolgáltatók, szakmai szervezetek közreműködését, illetve alkalmazkodását, az új keretrendszer adaptálását is igényli.

Adatcsere platform (4iG Informatikai Zrt., Demeter Horizon 2020 projekt nyomán)