A különböző adók és közterhek jövő évi változásai miatt alaposan át kell gondolnia az ingatlanvásárlás előtt állónak, hogy még az idén megkösse-e a szerződést, és nyújtsa be a földhivatalhoz, vagy inkább halassza a következő évre. Sokat lehet fogni az illetékeken új építésű lakás idei megvétele esetén, ha a kiszemelt új otthon forgalmi értéke 15-30 millió forint közé esik. Jelenleg ugyanis a 30 millió forintnál nem drágább új lakások a teljes értékükre mentesülnek az illeték alól, jövőre viszont csak azok után nem kell fizetni, amelyek legfeljebb 15 millió forintba kerülnek. Bár a megszerzett lakás értéke utáni illeték mértéke nem változott (4 millió forintig 2 százalék, az a fölötti értékre pedig 6 százalék), több százezer forintos többletkiadás, ha az adásvételi szerződést csak januárban viszik be a földhivatalba.

© MARABU

Nincs jelentősége az időpontnak az illetékfizetés szempontjából, ha az új építésű lakás 15 millió forintnál olcsóbb, illetve 30 millió forintnál drágább vagy használt, mivel az előbbi továbbra is illetékmentes, az utóbbiaknál pedig ezután is fizetni kell, méghozzá nemcsak a 30 millió forint feletti rész, hanem a teljes összeg után. Persze, az eladott lakás értékével (ha az értékesítés a vétel előtt vagy utána egy éven belül történik) továbbra is csökkenthető az illetékalap. Például ha a korábbi lakás 30 millió forintért kelt el, az új pedig 35 millió forintba került, 5 millió forint után kell 140 ezer forint illetéket fizetni. A korábbi lakás értékére eső levonás lehetőségét a 30 millió forintnál olcsóbb új építésű otthont vásárlóknak is érdemes fontolóra venniük. Ők ugyanis eldönthetik, hogy a 15 millió forintos illetékmentességet választják, vagy helyette a fent említett beszámítást alkalmazzák. Minél kisebb a régi és az új lakás ára közti eltérés, annál valószínűbb, hogy az utóbbi megoldás az előnyösebb.

A lakástámogatási kormányrendelet változásaival is érdemes összevetni az idén megnyerhető előnyöket, erről azonban majd csak a 2005-re szóló költségvetési törvény végszavazását követően dönthet a kormány. A HVG értesülései szerint a kabinet valószínűleg csak januárban határoz a februártól vagy márciustól hatályba lépő új támogatási szabályokról. A szociálpolitikai kedvezményben a fiatalok, az első otthonukat megvásárlók számíthatnak előnyös változásokra és a hitelfelvételnél - az úgynevezett fészekrakó programban - állami kezességvállalásra. A lakáshitelt igénybe vevőknél az is könnyítés lehet, hogy 2005-től az önkéntes nyugdíjpénztári tagok az egyéni számlájukon legalább tíz éve felhalmozódott összeg felét hitelfedezetként ajánlhatják fel. Veszíteni is lehet azonban a kivárással, megszűnik ugyanis az új lakás vásárlásánál most még érvényesíthető - legfeljebb 400 ezer forintos - adó-visszatérítés.

Még az idén érdemes eladni lakást (és az adásvételt a földhivatalban bejegyeztetni), ha helyette valaki nem akar másikat venni, vagy olcsóbbat vásárol. Sietségre csak azoknak van okuk, akik eladni kívánt ingatlanukat 15 évnél nem régebben vásárolták, ebben az esetben ugyanis az ár egy része után (a vétel és az eladás közt eltelt időtartam hosszától függően csökkenő hányadban, az eladási árból levonva a vételárat, az értéknövelő beruházások és az ügyvédi költség összegét) személyi jövedelemadót (szja) kell fizetni. Ennek mértéke az idén még 20, jövőre viszont már 25 százalék.

A tőzsdén nem jegyzett részvényeket is előnyösebb még az idén eladni a külön adózó jövedelmek adókulcsának említett emelkedése miatt, ha valaki amúgy is szabadulni szeretne vagy kénytelen a papíroktól. Az év végéig érdemes lépnie annak is, aki társas vállalkozása megszüntetésére, a (korábban nem leadózott) jegyzett tőke csökkentésére készül, vagy csak simán ki akar szállni egy vállalkozásból. Ugyanebből az okból az osztalékelőleget is még decemberben célszerű felvenni, nem pedig januárban. Ugyanakkor a 2004-es vagy korábbi évek eredménye után 2005-ben fizetett osztalék szja-kulcsa még 20 (2006-ban viszont már 25) százalék lesz. Ezek a mértékek nem vonatkoznak a - korábbi években vagy az idén - jóváhagyott, de ki nem fizetett, 35 százalékos adó alá eső osztalékokra, amelyeknél mindenképpen 35 százalék lesz az adómérték, függetlenül a kifizetés évétől. (Az osztalékadókulcs továbbra is az osztalék azon része után 35 százalék, amely meghaladja a magánszemély vagyoni betétjére eső saját tőke 30 százalékát.)

Az egészségpénztári tagoknak megéri utánanézni, mekkora összeg van egyéni számlájukon, s egy részét érdemesnek látszik még az idén két évre lekötni, illetve prevenciós egészségügyi célra felhasználni. Az eredeti szándékoktól kissé eltérített jogszabályalkotásnak köszönhetően (HVG, 2004. november 27.) ugyanis ez az utolsó alkalom, hogy ilyen esetekben a pénztártagok a normál mértéken felül extra adókedvezményt is érvényesíthessenek. Ha valaki egyidejűleg önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárnak is tagja, az idén akár 200 ezer (a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők 260 ezer) forinttal is könnyíthetik adójukat, az eredetileg szándékolt 120 ezer, illetve 150 ezer forint helyett. A nyugdíjpénztári tagok számára nem újdonság, hogy az ilyentájt befizetett tagdíjak nagyon hamar megtérülnek. Ők akkor érvényesíthetik a koruktól függően 100 ezer, illetve 130 ezer forintos adókedvezmény-maximumot, ha idei saját befizetéseiket az ifjabbak 333 334 forintra, az idősebbek pedig 433 334 forintra egészítik ki. A bónusz csak olyan befizetések után jár, amelyek december 31-éig meg is érkeznek a pénztár számlájára.

A munkavállalóiknak kedveznek a cégek, ha évi másfél millió forintos jövedelem alatt az ez évre szánt jutalom kifizetését 2005. január 15-e utánra halasztják (az ez előtt jövőre adott pénzek még 2004. évi jövedelemnek minősülnek). Így ugyanis a 26 százalékos szja-kulcs megszűnése miatt csak 18 százalék adót kell majd fizetni. Ugyanakkor a cégeknek - ha eddig még nem használták ki a lehetőséget - az év utolsó heteiben sem késő úgynevezett csekély értékű (adó- és járulékmentesen maximum 5 ezer forintos) ajándékot adni a munkavállalóknak, azok gyermekeinek vagy közeli hozzátartozóinak. Erre évente legfeljebb háromszor van mód, de az szja-törvény nem tiltja, hogy mindhárom alkalom decemberre essék. Csekély értékű ajándékot természetesen jövőre is lehet adni, de a háromszor 5 ezer forintos keret januártól mindig újraindul.

Sok cég már decemberben megveszi dolgozója részére az egész éves BKV- (illetve a helyi közlekedésre szolgáló) bérletet: ezt most megéri januárra halasztani. Míg ugyanis ez az idén még természetbeni juttatásnak minősül (és ezért a társaságnak 44 százalék szja-t, 29 százalék tb- és 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetnie), jövőre a bérlet árából dolgozónként havonta akár 2 ezer forint is adómentes lehet (erről a 2005-re szóló költségvetési törvény elfogadásakor dönt a parlament). Azt sem árt tudni, hogy a jövő évtől a helyközi bérletekhez adott munkaadói hozzájárulás nem "bemondásra" adó- és járulékmentes, hanem csak akkor, ha a dolgozó leadja a bérletet, illetve a számlát.

Természetbeni juttatásokat általában kifizetődőbb 2005-ben nyújtani. Míg ugyanis ezek adómentességének az idén az a kritériuma, hogy kollektív szerződésben szabályozva a munkavállalók azonos feltételek mellett kapják, jövőre bármilyen belső szabályzatban rögzítve és a dolgozói kiscsoportokra bontva, sőt utalványon is adhatók. Az idén pénzjövedelemnek minősül például, ha valaki ruhapénzt (illetve számla ellenében térítést) kap munkáltatójától, és a cégnél nincs kollektív szerződés. Ilyenkor a terhek nemcsak a munkaadóra hárulnak, hanem az alkalmazott is adó, illetve társadalombiztosítási és munkavállalói járulék fizetésére kötelezett. A vállalkozásoknak megéri tehát most áttekinteni és átírni belső szabályzatukat, mert lehetséges - főként a választható juttatások (úgynevezett cafetéria-rendszer) kialakításával -, hogy a cég és a munkavállaló is jobban jár, ha a javadalmakat részben természetbeni juttatásokkal növelik. Ráadásul az utóbbi még a dolgozók közérzetét is javítja, hiszen mindenki maga döntheti el, hogy a megadott pénzkeretből mire tart igényt.

A huszonnegyedik órában van, aki 2005-től az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) alapján szeretne adózni: erre az adónemre december 20-áig lehet bejelentkezni az adóhatóságnál. "A huszadika az huszadika, és nem huszonegyedike" - figyelmeztetett egy múlt heti sajtótájékoztatón Király László György, az adóhivatal elnöke. Az idén még visszajelentkezhet az evába az az egyéni vállalkozó, akit e körből az adóhatóság amiatt zárt ki, mert vállalkozói számla helyett csak lakossági számlával rendelkezett. A már evásoknak sem árt ébernek lenniük, és december 20-áig ellenőrizni, hogy nincs-e adótartozásuk. Előfordulhat például, hogy megfeledkeztek az ősszel kapott adó-folyószámlakivonaton szereplő tartozás kiegyenlítéséről. Tutira akkor mehetnek, ha az adóhatóság úgynevezett nullás igazolást állít ki számukra.

Nem szabad elsietni a létszámnövelést sem: a mikrovállalkozásoknak a társaságiadóalap-, másoknál a helyiadóalap-kedvezmény miatt (HVG, 2004. november 6.) előnyösebb megvárni a munkaerő-felvétellel a januárt, így ugyanis a kedvezőbb bázis miatt a bónusz is nagyobb lesz. Ugyanezen okból érdemes 2005-re halasztani a kutatás-fejlesztési beruházásokat, és még egy évvel későbbre a társaságok közti osztalék kifizetését, mert ennek adója 2006-tól megszűnik.

MOLNÁR PATRÍCIA