A magyar kormány az európai joggal folytatott szabadságharcában két fontos ügyben visszavonulót fújt, amivel sikerült megelőzni, hogy újabb pénzbüntetések szakadjanak az ország nyakába. A befagyasztott uniós pénzek azonban nem kerültek közelebb.
Magyarország zárolt uniós forrásai között van egy körülbelül 2,5 milliárd eurós tétel, amelynek három összetevője van, nagyjából azonos összeggel. Ennek a pénznek a blokkolását az úgynevezett tematikus feljogosító feltételek hiánya teszi lehetővé. A tematikus feljogosító feltétel egy-egy ágazat, részterület programjait érinti. Magyarország esetében az akadémiai szabadság sérelme, a menekültekkel, illetve az LMBTQI-közösséggel kapcsolatos bánásmódról van szó. Egy hónappal ezelőtt azonban az Európai Bizottság hozott két döntést, amely éppen ezeket a területeket érinti. A brüsszeli testület megszüntette a kötelezettségszegési eljárást az oktatást érintő lex CEU és a menekültügyhöz kapcsolódó Stop Soros törvénycsomag ügyében.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő a közösségi oldalán akkor így kommentálta a hírt:
Az eljárások megszűntek, mert maga a Bizottság is megállapította: a jelenlegi magyar szabályozás mindenben megfelel az uniós jognak.
És feltette a kérdést: „Vajon azok a baloldali és néppárti EP-képviselők, akik éveken át támadták Magyarországot, hajlandók lennének most egy határozatot elfogadni arról is, hogy tévedtek – és bocsánatot kérnek a magyaroktól?”.
Győri Enikő azonban arra nem tért ki, hogy mielőtt ezt a döntést meghozta a Bizottság, két dolog történt:
A magyar törvénymódosítások után a Bizottság pozitív értékelést adott, és megszüntette a kötelezettségszegési eljárást. Egy ilyen eljárást ugyanis mindaddig nyitva kell hagyni, amíg a nemzeti jogszabályok EU-konformmá nem válnak. Ha ez a vonatkozó ügyben hozott európai bírósági ítélet ellenére sem történik meg, akkor az Európai Bizottság újabb eljárás keretében pénzbüntetés kiszabását kérheti az Európai Bíróságtól. Ezt láthatjuk a menekültügyi szabályok folyamatos megsértése ügyében, az erről szóló ítélet figyelmen kívül hagyása miatt egy éve hozott döntést a bíróság 200 millió euró egyszeri büntetésről és napi egymillió euró kiszabásáról a jogsértő állapot megszüntetésééig – ez ma is ketyeg.
Vagyis a magyar kormány jól felfogott érdeke volt, hogy visszavonulót fújjon, mielőtt még egy kötbért akasztanak az ország nyakába.
Ami a lex CEU-t illeti, a 2020-as ítéletnek megfelelően tavaly ősszel hatályon kívül helyezték a CEU kiűzését megalapozó jogszabályt – ez persze nem változtatott azon, hogy az egyetem elköltöztetett részei már nem akarnak ismét Budapesten működni.
A Stop Soros kapcsán pedig a menedékkérők segítését végző civilek büntethetőségéről mondta ki az Európai Bíróság 2021-ben, hogy sérti az uniós jogot, erre reagált a kormány azzal, hogy egy salátaörvényben elrejtve 2022 decemberében megváltoztatták a magyar szabályozást.
Az Európai Bizottságnál azonban az EUrologus érdeklődésére egyértelművé tették, hogy ezek a lépések nem szabadítanak fel magyar forrásokat. A menekültügy kapcsán nem kell messzire menni a magyarázatért: a korábban már említett, kötbérrel sújtott magyar menekültügyi szabályozás akadályozza az erre a területre az EU által célzottan juttatandó 7-800 millió euró felszabadítását. De a lex CEU eltörlése sem állította helyre az akadémiai szabadságot, a kormány ugyanis továbbra is ragaszkodik a közalapítványi formában működő egyetemi modellhez. A Bizottság pedig úgy ítéli meg, hogy emiatt az Alapjogi Chartára vonatkozó horizontális engedélyezési feltétel (HEC) nem teljesült a kohéziós politikai programok esetében. Ez pedig előfeltétele annak, hogy a tagállamok hatékonyan felhasználhassák a megosztott irányítású forrásokat a 2021–2027-es programozási időszakban – szól a magyarázat.
Forrásunk az egyértelműség kedvéért hozzátette: „A kötelezettségszegési eljárás lezárása nem befolyásolja a Chartával kapcsolatos HEC teljesülését”.
Ezzel nyilvánvalóan tisztában volt a kormány is, a jogszabályok módosításakor tudták, hogy az uniós forrásokhoz nem kerülnek közelebb, de az újabb büntetést így meg lehet úszni.
Nem az Amazon-alapító Jeff Bezos múlt heti esküvője volt az első celebesemény Velencében, de még egyik sem váltott ki ekkora tiltakozást. A közel 50 millió dolláros nászünnep a mérhetetlen pazarláson túl a társadalmi érzéketlenség jelképévé is vált.
Magyar Péter sem hagyta szó nélkül.
