"A sydneyi operaház építését is a kétkedők kórusa kísérte, mára az épület mégis legalább olyan elfogadott szimbólumává vált Ausztráliának, mint a kenguru" - e hasonlattal Kovács Kálmán miniszter élt hétfői sajtótájékoztatóján az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tulajdonában lévő Millenáris Programiroda Kulturális Kht. (MPK) által rendezni tervezett Jövő Háza kiállításról, illetve az előkészületeket kísérő visszásságokról szólva. Az Orbán-kormány idején kampányfinanszírozás-gyanúba keveredett MPK mostanában ismét botrányoktól hangos. November végén közös megegyezéssel távozott a kht élére a kormányváltás után kinevezett egykori kereszténydemokrata politikus, Mizsei Zsuzsa (HVG, 2004. november 27.). A kiszivárgott hírek szerint azért, mert a nyáron IHM-delegáltként érkezett társügyvezető, Tóth József nem tudott együttműködni Mizseivel és csapatával. Tóth a múlt héten felmondott Derdák András művészeti igazgatónak, majd Tóth vezetői megbízását vonta vissza Kovács miniszter. A botrány elérte a parlamentet is.

Kovács távollétében Csepeli György politikai államtitkárt - egyébiránt a Jövő Háza szellemi atyját - párttársa, Pető Iván faggatta az azonnali kérdések órájában a múlt héten, Rogán Antal elnök (Fidesz-MPSZ) pedig a Millenáris Parkba tervezi összehívni a parlament informatikai bizottságát.A Jövő Házáról eközben igen kevés tudható. Kovács arról számolt be, a kiállítási

A Park a májusi EU-csatlakozáskor Színes jövőkép © www.millenaris.hu

épületek amúgy is aktuális felújításával együtt összesen 3,2 milliárd forintot terveznek költeni a projektre. Jövő szeptemberig ideköltöztetik a Csodák Palotája interaktív játszóházat, a Jövő Háza pedig legkésőbb "2005 Mikulásáig" megnyit. Mindezt a miniszter a HVG-nek azzal toldotta meg: az előkészületek - a 3,2 milliárdon túl - mintegy 400 millió forintot emésztenek fel, amiből folyamatosan fizetik a már megkötött, például tanácsadói szerződésekért járó díjakat. A kiállításon a magyar és a nemzetközi innováció színe-java vonul fel - ígérte a miniszter, a részletekkel azonban adós maradt, azzal, hogy a tervek szerzői jogi védelem alatt állnak.

A HVG birtokába került koncepcióban - amelynek kidolgozásában mások mellett közreműködött Bodoky Tamás, az Index.hu főszerkesztő-helyettese, Nyírő András, az Index.hu alapítója, a T-Mobile tartalomfejlesztője, Kerti Géza, az online hirdetőcég Kirowski Rt. társtulajdonosa, illetve Z. Karvalics László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense - több az általánosság, mint a konkrétum. Egyebek mellett kiderül, "Magyarországnak óriási szüksége van valamilyen vízióra, jövőképre", s a Jövő Háza megnyitása egyebek mellett "a kormány tudatosságát és elszántságát szimbolizálja", miközben "horizontot mutat". Célcsoportnak tekintik a szerzők a teljes társadalmat, köztük "a kiberanalfabéta lakosság széles tömegeit". A "B" épület felső szintjén a jövő otthonát, munkahelyét, városát, közlekedését, űrkutatását mutatnák be, az alsó szinten ízelítőt kapnának a látogatók a virtuális valóságból, s bemutatnák a jövővel kapcsolatos (például környezetvédelmi, kriminológiai) aggodalmakat. De azt, hogy miként, nem lehet tudni (e részletek állnak szerzői jogi védelem alatt a miniszter szerint), ahogyan azt sem, bevonják-e az üzemeltetésbe, s ha igen, milyen feltételek mellett a magántőkét, például hírközlési, híradás-technikai cégeket. Az IHM honlapjáról tudható: a Jövő Házában kap majd helyet az eredeti terveknél lényegesen szűkebbre szabott nemzeti digitális adattár, illetve a nemzeti audiovizuális archívum (HVG, 2004. június 19.).

Az MPK által tanácsadásra kiírt 200 millió forint keretösszegű közbeszerzési pályázatot októberben a Gamax Számítástechnikai Kft. nyerte, a Jövő Háza tanácsadói a kft. alvállalkozói. Testidegenként érkezett a csapatba az Egyesült Államokból 13 év után hazatért egykori underground zenész és festő, az újabban a médiaművészet felé fordult Wahorn András által készített Jövőkapu-koncepció, amelyért a Jövő Házát a jelenlegi tervek szerint megvalósíthatatlannak tartó művész elmondása szerint egyelőre nem kapott pénzt. Úgy tűnik egyébként, Wahorn neve inkább csalinak kellett azok meggyőzésére, akik már hónapok óta "infóMcDonald'snak" csúfolják a Jövő Házát - senki sem kötött vele szerződést, igaz, annak ellenére, hogy a múlt hét végén ő is otthagyta az MPK-t, az IHM-ben "számítanak rá".

800 millió forintot a szaktárca a park "A" épületének értékesítésével kíván előteremteni. Jól választottak: a 4 ezer négyzetméter alapterületű egykori üzemcsarnok egyike a kevés, jogilag rendezett ingatlannak. Az egykori Ganz Villamossági Művek mintegy 35 ezer négyzetméteres területén felépített Millenáris Parkot több mint egy tucat helyrajzi számra szabdalták - ezek zöme a május óta szintén IHM-tulajdonú Kisrókus 2000 Kft.-é -, melyek közé itt-ott magántulajdonban lévő ingatlanok ékelődtek be (HVG, 2004. július 7.). Így a Zöld Péter játszótér 5600 négyzetmétere az offshore tulajdonban lévő kecskeméti Apisolato Hungary Kft.-é, míg a Kisrókus több ingatlana közös tulajdon Bessenyei Zoltánnak, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Tocsik-ügyben elítélt volt igazgatósági tagjának érdekeltségeivel. Kovács most azt közölte: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) "közel áll a megállapodáshoz" a társtulajdonosokkal. A HVG értesülései szerint az Apisolato, akárcsak Bessenyei cégei, csereingatlanokat kapnának a KVI-től.

Bonyolítja a helyzetet, hogy több Kisrókus-ingatlant az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) végrehajtási joga terhel, a miniszter szerint azonban már nem sokáig - igaz, a rendezés az IHM kasszáját mintegy 1 milliárd forinttal rövidíti majd meg. Az APEH-hal folytatott vita lényege: miután a kft 2000-2002-ben ingyenesen engedte az MPK-nak használni a területet, nem igényelhette volna vissza beruházásai áfáját.

Mindezek ismeretében - bár a hivatalos közlések ennek ellentmondanak - továbbra sem zárható ki egyértelműen, hogy a Millenáris Park területe előbb-utóbb ingatlanügyletek tárgyává válik (az Apisolato lakóparkot tervezne a játszótér helyére, s szívesen terjeszkedne a park rovására a szomszédos Mammut bevásárlóközpont is). Legalábbis ettől tartanak a menesztett vezetők környezetében, bár Mizsei nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek.

Mások úgy látják, a Millenáris kezdetben kiváló terepnek tűnt az arctalan minisztérium szerepeltetésére, a Jövő Házát pedig az Álmok álmodói kiállítás SZDSZ-es változatának szánták. Derdák a HVG-nek elmondta: Tóthot tavaly tavasszal ültette a nyakukba a minisztérium, s hamar kiderült, koncepciójuk jelentősen eltér. Az IHM hivatalos nyilatkozataiban hangsúlyozza, a Jövő Háza mellett nem sikkad el az eddigi kultúrházszerep, Derdák azonban emlékezik Kovács olyan kijelentésére, amely szerint "a kultúrát fizesse Hiller". Ezen hozzáállást erősítette a tárca kommunikációs szakembere, Seres Zoltán, aki - túl azon, hogy át kívánta tekinteni a kht-dolgozók elektronikus levelezését - kötelezte az eddigi, "Fideszt idéző" narancsszínű programfüzet kékre cserélését. Az 1994-ig tartott önkormányzati képviselői karrierjét a Fideszben kezdő, majd 1993-ban az SZDSZ-be távozott Derdákot biztonsági őr kísérte ki egykori munkahelyéről a még aznap lefokozott Tóth utasítására. A kiszivárgott hírek szerint a művészeti igazgató menesztése vihart kavart az SZDSZ-ben is, akkorát egyelőre azonban nem, amekkorától Kovács pozíciója is meginogna, miközben az MSZP látványosan nem foglalkozik a Millenáris-üggyel.

RÁDI ANTÓNIA