Fazekas Zsuzsa
Fazekas Zsuzsa

Képzelje el, hogy eladná a lakását, leszerződik egy sor ingatlanossal, aztán semmi sem történik azon kívül, hogy bekerült az adatbázisukba. Mintha csak arra várnának, hogy egy árengedmény oldjon meg mindent. Furcsa ingatlanos tapasztalatok ügynökökről, akik még a vevőket is lebeszélik.

"Nagyon lent van az ingatlanpiac." "Pangás van." "Nem nagyon van mozgás" – ilyesmivel próbálnak vigasztalni bennünket az ingatlanügynökök, ha már hónapok, vagy akár évek után sem sikerült eladniuk a lakásunkat. Bizonyosan van benne igazság, az ebben utazó cégek tavaly is az ingatlaneladások csökkenéséről számoltak be, idén pedig ugyan némi erősödést jeleztek a mutatók, de a tapasztalat azt mutatja, hiába kötünk szerződést akár tíz ingatlanirodával is, az sem gyorsítja meg a lakáseladást, nem nő velük arányosan az érdeklődők száma, és ha közben keresünk is lakást, úgy sem mindig könnyű zöld ágra vergődni az ingatlanosokkal.

Szilvia még a lakáseladás elején tart, cikkünkhöz ő is – a többi megszólalóhoz hasonlóan – az ingatlanügynökségekről szerzett személyes tapasztalatairól számolt be. VII. kerületi lakását saját maga által készített fotókkal feltöltötte egy netes ingatlankereső oldalra, ezután pedig ügynökök tömege kereste meg telefonon, hogy hadd segítsenek eladni. "Tízből öt-hat azzal kezdte, hogy neki már most lenne rá érdeklődője, de előbb kijönne egyedül megnézni a lakást, utána hozza az érdeklődőt. Persze azóta sem hozott senkit. Nemhogy egyből, de hetek múlva sem" – meséli Szilvia.

"Ha kijönnek, azzal kezdik, hogy felveszik a személyes adataimat, utána fényképeznek néhányat, de néha olyan dolgokat is lefotóznak, amiket nem is értem, hogy miért" – meséli Szilvia, akivel az is többször előfordult, hogy hiába kezdte volna sorolni az ügynöknek, hogy mik a lakás ismérvei, egy illetőn kívül egyiket sem érdekelte még. "Ilyen mező nincs a papírján" – mondta az ügynök, így tehát olyan részleteket például, hogy biciklitároló is van a házban és így nem kell az emeletre felcipelni a biciklit, még a leglelkesebb ingatlanos sem írt le. Szilvia műszaki információit is traktálásnak vették, és a zöld belső udvart is alig akarták lefotózni.

©

Szilvia kételkedett abban, hogy az ingatlanos így mindent el tud majd mondani egy potenciális vásárlónak, aztán persze látta, hogy ezzel nem is vesződnek: az egyikük szóról szóra ugyanazzal a szöveggel kezdte hirdetni a lakását, mint ő maga. Úgy érzi, az ingatlanügynökök addig lelkesek, amíg megkötik a szerződést, de utána már nem csipkedik magukat.

Túl drága?

A kezdeti hitegetés, vagyis a "nagyon jó lakás, gyorsan el fog menni" után jön a mentegetőzés, miszerint "most nagyon lent van az ingatlanpiac", aztán amikor már nagyon régóta lent van, akkor jönnek a kifogások: a lakás túl tetőtéri, túl alacsonyan van, túl kicsi, túl nagy, túl drága. Ezért alakul ki a lakástulajdonosokban az a benyomás, hogy az ügynökök valójában nem is árulják a lakásukat, hanem egyszerűen arra várnak, hogy az eladó egy komoly engedménnyel próbáljon túladni rajta.

Hogy egy lakást vagy házat ma mennyiért lehet eladni Magyarországon, azt nehéz megsaccolni. Az ingatlanosok szerint a válság előtt elég biztosan meg lehetett mondani, hogy például egyes budapesti kerületekben mi mennyibe kerül és mi a reális, a válság után bizonytalanná váló ingatlanpiacon viszont megjósolhatatlanná vált, hogy mi a reális ár egy-egy lakásért. Ha a budapesti kínálatot nézzük, akkor viszont ma is elég bizonyosan mondhatjuk, hogy az V. kerületben, vagy a Nagykörúton belül egy élhető méretű lakás 20 millió körül kezdődik, a XIII. kerület belső részein, Újlipótvárosban másfél szobáért is elkérnek 18 milliót, ugyanez a kategória a Nagykörúton kívül, a VI.-VII. kerületben már néhány millióval olcsóbbért is megkapható, a Józsefvárosban pedig akár 12-ért is tűrhető méretű és állapotú lakást kaphatunk. A külső kerületekben valóban a legkülönfélébb árkategóriákkal találkozni, attól függően, hogy mikori a ház, van-e erkélye a lakásnak, tartozik-e hozzá garázs, mekkora a kert, stb.

Az igazság valószínűleg az, amit egy ingatlanügynök mondott nekünk: egy lakás annyiba kerül, amennyit megadnak érte a vevők, vagyis a kereslet irányítja a piacot. Illetve irányítaná, ha valóban számítana az, hogy egy vevő mennyit kínál egy lakásért, és nem akadnának el az ártárgyalások már az elején.

Gábor egy VIII. kerületi nagykörúti lakást próbált eladni körülbelül egy évvel ezelőtt, de irányárnak szándékosan másfél millióval többet adott meg, mint amennyit okvetlenül szeretett volna kapni az ingatlanért, hogy az alku lehetőségét se zárja ki. Több ingatlanirodával is szerződésben állt, de hiába volt központi helyen a lakás, sehogy sem jöttek az érdeklődők. "Az egyik ingatlanos aztán utólag szólt, hogy volt egy érdeklődő, akinek tetszett volna a lakás, de drágállotta az árat. De akkor miért nem próbált közvetíteni? Elvileg azért ingatlanügynök, hogy közvetítsen az eladó és a vevő között" – mesélte utólag is értetlenkedve Gábor.

"Hívjon vissza, ha nem talál másikat"

Ha a nehézségek ellenére mégis sikerül eladni a lakásunkat, átkerülve a vevői oldalra már jobban megértjük, hogy mi is a probléma, hol akadtak el az érdeklődők. Hiába nézünk ki egy lakáshirdetést valamelyik internetes hirdetőoldalon, az esetek harmadában már a kapcsolatteremtésnél akadályokba ütközünk: az ingatlanosok nem veszik fel a telefont, vagy ha felveszik, visszahívást ígérnek, és soha többé nem hallunk felőlük. Az egyik nagyobb ingatlanirodánál egy központba irányítják a hívásokat, ha a közvetítő épp nem elérhető, felveszik az adatainkat és hogy mit is akartunk, majd elvileg továbbítják az információt az ügynököknek – de a lakáskeresési tapasztalataikról beszámoló forrásaink még egyszer sem kaptak visszahívást.

Ha mégis sikerül kapcsolatot teremteni az ingatlanügynökkel, sokszor gyakorlatilag olyan érzésünk támad, mintha nekünk kellene győzködni az ingatlan eladásában amúgy érdekelt közvetítőt, hogy megmutassa a lakást – ha az még egyáltalán a piacon van, és nem csak véletlenül maradt az eladó lakások között az interneten annak ellenére, hogy hónapokkal ezelőtt eladták.

Megdöbbentő tapasztalat, hogy az ingatlanügynökök időnként mintha kifejezetten megpróbálnák lebeszélni a potenciális vevőket a lakásokról. "Ezt a lakást nem ajánlom, hogy most megnézze, mert szeptemberig bérlők laknak benne" – mondta egyikük, amikor egy belvárosi lakás után érdeklődtünk telefonon. Hiába erősködtünk, hogy akár szeptemberben is elég lenne beköltöznünk, máris jött a válasz: "inkább hívjon vissza pár hónap múlva, ha addig nem talál másikat" – mondta a hölgy, aki hozzátette, hogy ugyanabban az utcában egy másik lakást is hirdet, de inkább azt se nézzük meg. Egy másik lakáshirdetésnél az ingatlanos csak annyival rázta le az érdeklődőt: "ez nem is annyira eladó".

Maguk az ingatlanosok nyomják le az árakat?

Ritát, aki már túl van az adásvételen, még a lépcsőházban is megpróbálták lebeszélni a lakásról, amit végül egyébként megvett: "az ingatlanos folyton azt kérdezgette, hogy biztos meg akarom-e nézni a lakást, mert nagyon rossz állapotban van, és nem is jó a beosztása. Ez elég gáz, mert elvileg az eladótól kapják a megbízást, de nem a megbízóik érdekeiket védik. Csak az a fontos nekik, hogy gyorsan elmenjen a lakás, mindegy, hogy mennyiért, ezért lenyomják az árakat. Volt olyan, aki már akkor arról beszélt, hogy mennyit lehetne lealkudni, amikor még árról nem is beszéltünk."

A konkrét lebeszélés, a lakás negatívumainak folyamatos hangsúlyozása mellett hallottunk olyan ingatlanosról is, aki teljesen érthetetlen okokból nekiállt ködösíteni. "Egy hirdetésben láttam egyszer egy XIII. kerületi lakást, amit mindenképpen meg akartam nézni. Az ingatlanos viszont közölte, hogy a lakásra már érkezett egy ajánlat, sőt szerződéskötés előtt állnak. Némi keresgélés után egy apróhirdetési oldalon megtaláltam a tulajdonos hirdetését, és kiderült, egyáltalán nincs is komoly érdeklődő" – meséli Nóra, aki már eladta a lakását, és most újat keres.

Elmondása szerint volt már dolga olyan ingatlanossal is, aki nagyon meg akarta sürgetni, hogy megnézze az ingatlant, ezért elkezdett hadoválni, hogy már elkelt, aztán hogy szerződéskötés előtt állnak, végül hogy vételi ajánlatot tettek, de ha még aznap megnézi és ráígér, akkor nincs veszve semmi. "Persze így már nem is mentem el, a lakást pedig – két hónap után – még mindig hirdetik" – mondja Nóra.

Az a baj...

Tény azonban, hogy az ingatlanosok többsége, ha már egyszer felvettük velük a kapcsolatot, nehezen enged. Lakásnézés után fel szokták ajánlani, hogy keresnek még az igényeink szerinti lakást, de többen is arról számoltak be, hogy hiába adják meg a pontos paramétereket (négyzetméter, kerület, elhelyezkedés, ár), tízből nyolc esetben nem olyan ajánlatokat kapnak: kifejezetten zuglói lakás keresésekor angyalföldit, Budapest belváros helyett Árpád hídhoz közelit, öt-hat millióval drágábbakat, mint a megjelölt ár.

©

Gondot jelent persze a kiválasztott lakások megtekintése is – a dolgozó emberek többsége általában 9 és 5 között nem ér rá, és mire munka után odaérne a kinézett lakáshoz, már sötétedik, vagyis azt, hogy az ingatlan mennyire világos, már nem fogja látni. Logikusan a hétvége kiváló lakásnézegető alkalom lenne, de ingatlanostól függ, hogy dolgozik-e hétvégén, ezzel kapcsolatban vegyesek a tapasztalatok – van, aki segítőkészen akár vasárnap is elkíséri az érdeklődőt, de olyanról is hallottunk, aki előre leszögezte, hogy hétvégén nem dolgozik, úgyhogy ne is reménykedjünk benne, hogy a nappali órákban meg tudjuk nézni a lakást. Rita olyan esetről is beszámolt, amikor az ingatlanos már szerdán azt mondta neki, hogy a héten "már nem nagyon" dolgozik. "Elég nagy a szórás, vannak jó ingatlanosok is, de a legtöbbször azt éreztem, hogy nem értenek ahhoz, amit csinálnak, és sokszor az megy el ingatlanosnak, aki nem tudja, mit csináljon" – teszi hozzá Rita.

Bár sokan azt tapasztalják, hogy az ingatlanosok maguktól nem segítik, vagy gyorsítják a lakáseladást, a jutalékot viszont minden esetben elviszik a vételárból. Több forrásunk úgy érezte, hogy az ingatlanosok a legkényelmesebbnek azt érzik, ha az eladó enged egy vaskosat az eredeti árból. Az ügynök legfeljebb pár százezret bukik, az meg, hogy az eladó millióktól esik el, számára kevésbé szempont.

A teljes képhez hozzá kell tennünk, vannak pozitív példák is, és vannak, akik tényleg ügynökként működnek: figyelembe veszik mind a vevő, mind az eladó kívánságait, a két fél időbeosztása alapján leszervezik a lakásnézéseket, akár többet is egy napra, és végül az adás-vételt is segítően végigkísérik. Hallottunk olyan példát, ahol valóban az ingatlanosnak sikerült némi tárgyalással feljebb tornásznia az eredetileg kínált vételárat, de még az is jogos volt, amikor az egyik ügynök arra figyelmeztetett minket, hogy nem alkuképes az egyik lakásnál megadott ár, vagyis csak akkor menjünk megnézni, ha ennyiért is érdekel minket.

Önnek pozitív vagy negatív tapasztalata van az ingatlanügynökökről, írja meg történetét az [email protected] e-mail címre.