Bírák, ügyészek, minisztériumi jogászok elleni feljelentések

Minda a legtöbb esetben hivatali visszaélés, bűnpártolás és közokirat-hamisítás miatt tett feljelentést. Egyik ügyben sem indult el nyomozás. Különösen érdekes, hogy a Szegedi Ítélőtábla bírái ellen rágalmazás és becsületsértés miatt indított magánvádas eljárásában (25. ügy) sem történt még semmi. 1) 1997. szept. 22-én dr. Tőkés Géza bíró (FB) 2) 1997. nov. 18-án dr. Deák Éva Ágnes bíró   (FB) 3) 1999. aug. 19-én dr. Cserei Gyula ügyész  (LÜ) 4) 2001. nov. 22-én dr. Deák Éva Ágnes bíró  (FB) 5) 2002. jan. 9-én dr. Tőkés Géza bíró    (FB) 6) 2003. nov. 11-én dr. Rózsa Éva, Nagyné, dr. Szirony Márta, dr. Felker László bíró    (FI) 7) 2003. nov. 13-án dr. Timár Anikó ügyész  (LÜ) 8) 2003. nov. 28-án dr. Grünwald Márta, dr. Bíró  Emese bíró, dr. Szedlák Zsuzsanna, dr. Ágai György ügyész (Bp-i XXI. Ker-i bír., FÜ) 9) 2003. december 11-én dr. Bleier Judit bíró   (FB) 10) 2004. jan. 5-én dr. Kisrákói Annamária bíró (FB) 11) 2004. jan. 8-án dr. Bleier Judit bíró   (FB) 12) 2004. jan. 12-én dr. Bleier Judit bíró   (FB) 13) 2004. jan. 12-én dr. Bleier Judit bíró   (FB) 14) 2004. febr. 9-én dr. Antal Lajos ügyész  (KÜNYH) 15) 2004. febr. 25-én dr. Megadja Csilla ügyész (FÜNYH) 16) 2004. ápr. 21-én dr. Tenke Edit bíró   (FB) 17) 2004. júl. 7-én dr. Bleier Judit bíró   (FB) 18) 2004. szept. 13-án dr. Maka Mária, dr. Levek Istvánné, dr. Hímer Gabriella bíró (FB) 19) 2004. nov. 8-án dr. Szabó György bíró  (FB) 20) 2004. nov. 24-én dr. Bodor Mária, dr. Petőné dr. Kovács Ágnes,  dr. Lőrinc Györgyné bíró (LB) 21) 2004. dec. 3-án dr. Murányi Katalin, dr. Gabányi Józsefné, dr. Török Judit, Nagyné dr. Fazekas Olga, Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, dr. Vezekényi Ursula, dr. Lőrinc Györgyné, Dr. Bősinger Zsuzsanna, Dr. Kiss Mária, Csánitzné Dr. Csiky Ilona bíró  (LB) 22) 2004. dec. 7-én dr. Keresztesi Imre, dr. Preclik Lajos ügyész (KÜNYH) 23) 2004. dec. 9-én Dr. Bősinger Zsuzsanna, Dr. Kiss Mária, Csánitzné Dr. Csiky Ilona bíró  (LB) 24) 2005. okt. 19-én dr. Molnár Zoltán, dr. Martz Zsuzsanna, dr. Sas Gábor jogász (PM) 25) 2005. nov. 22-én dr. Kissné dr. Koch Ágnes, dr. Simonné dr. Gombos Katalin, dr. Lakatos Péter bíró (SZI) 26) 2006. aug. 31-én dr. Murányi Katalin bíró (LB) 27) 2006. szept. 11-én dr. Bodor Mária bíró (LB)

Minda Zoltán épületgépész, a rendszerváltás idején Németországban dolgozott, sohasem pereskedett, a jog tudománya és gyakorlata távol állt tőle. Nem olyan munkát álmodott magának, amit most végez, ma ugyanis főállású pereskedő. Alig van bírósága országnak, ahol ne futna ügye, és lassan alig van olyan hatóság, amit ne perelne. A pörösködés során jogászokat is lenyűgöző jártasságot szerzett egyebek mellet az eljárásjogban, a csőd- és társasági jogban, a polgári perrendtartás és az államigazgatás működésének rejtelmeiben. A napja azzal telik, hogy beadványokat szerkeszt, amelyeket maga szállít kézhez a címzettekhez, a hivatalok postázóinak és irattárainak munkatársai szemében hol rettegett, hol csodált alak. Nyomoz, tárgyal, egyeztet. Felbukkan a bíróságokon, a nyomozó hatóságoknál, a parlamentnél, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnál (OIT), az ombudsmanok vagy a köztársasági elnök hivatalánál. A hóbortosság látszata és nyilvánvaló megszállottsága ellenére lépéseinek rendszerét nehéz lenne elvitatni. Igazságkeresése során számos hatósági anomáliát feltárt már, ez azonban nem vigasztalja, mert ügye rosszul áll.

Mi is tulajdonképpen ez az ügy? A történet, akárcsak a harmadik köztársaságé 1989. október 23-án kezdődött. Akkor alapította meg öt magánszemély, illetve a Papíripari Vállalat (PV) pesterzsébeti papírgyára a Pepszolg Kft.-t, mégpedig úgy hogy a cég középvezetői is együttesen ötven, illetve az állami cég is ötven százalékos tulajdonrészesedéssel rendelkezett. A társaság megszületése megfelelt az akkori céggründolási gyakorlatnak, a karbantartóhiánnyal küszködő nagy állami cégnek is segített, és az alapítóknak (egyébként mindannyian a vállalat középvezetői voltak) is jó starthelyzetet jelentett a beinduló félben lévő kapitalizmusban. Eleinte minden jól ment, a tulajdonosok kölcsönösen elégedettek voltak: volt megrendelés és volt munkás a 24 órás karbantartáshoz.

1990 táján azonban változott az elképzelés az ország piacgazdasági átmenetéről, az állami vállalatok menedzsmentje, különösen a középvezetők háttérbe szorultak a privatizációnál, helyüket átvették a jó – sokszor kitűnő politikai – kapcsolatokkal rendelkező privatizátorok. A korszak új hőseinek ugyan lövésük sem volt a vállalatok szakmai profiljáról, de képesek voltak hitelt szerezni, tudták mit és kit érdemes megvenni és eladni, kit és mit kell megtalálni: az eredeti tőkefelhalmozás sokszor zavarosban halászó, de nagyot kaszáló spekulánsai voltak ők. Az általuk uralt átalakulásban kevés sót ehettek meg azok a szereplők, akik még a létező szocializmus végvonaglása idején többnyire a „második gazdaságban” szerzett „tőkéjüket” igyekezték a piacgazdaság körülményei között hasznosítani.

Minda Zoltán. Az aktatologatás ellen © hvg.hu

Az állami papírgyártás magánosításánál a Pepszolgnak se szántak szerepet, és a Papíripari Vállalat, illetve a tulajdonossá avanzsáló állami vagyonügynökség igyekezett minél gyorsabban megszabadulni a kis kft-től. Csakhogy mivel a tulajdonrész pontosan fele az öt magánszemély kezében volt, ellenükre szabályszerűen cefetül nehéz lett volna megszüntetni a céget. És ekkor kezdett a vállalat ügyeskedni, a jogban járatlan öt tulajdonos csak annyit vett észre, hogy a Pepszolgba apportált vagyont a vállalat önkényesen elszállíttatta, és a kft vagyontárgyait, így telephelyét is sajátjának tekintette. Ebbe az öt tulajdonos – köztük Minda Bálint, Zoltán apja – nem nyugodott bele, olyannyira nem, hogy 1991-ben még magát a PV-t, pontosabban annak akkoriban létesített leányvállalatát is kizárták a társaságból.

A pereskedés oda vezetett, hogy a bíróság 1993-ben kimondta a társasági szerződés érvénytelenségét. Csakhogy, és ezt akarja Minda Zoltán minden fórumon bizonyítani, a felperes, egykori tulajdonostársként fellépett tagi „álképviselő”, a leányvállalat valójában jogilag alkalmatlan volt bármiféle perelésre azt követően, hogy a cégbíróság 1993. május 10-én kelt végzéssel április elsejei hatállyal törölte a cégjegyzékből. Ezért a később indult eljárásban már nem lehet felperes. Perbeli jogképessége nem lévén, a bíróságnak a per félbeszakadását kellett volna megállapítani. Amit a bírósági végzés csak deklarál, függetlenül attól, hogy a bíróság erről mikor szerez tudomást. Csak az utóbbi két évben négyszáz esetben hívta fel erre a bíróságok és más hatóságok figyelmét.

Minda Zoltán ekkoriban, 1993-ban jelent meg a színen, hogy apjának – aki akkoriban kapott szívinfarktust – és cégtársainak segítsen, idővel aztán egyre fontosabb szerepet játszott az igazságkeresésben.

Ma már főleg ő viszi az ügyeket, ennek során számos zavaros ügyletet feltárt. Megakadályozta például, hogy – mint az elkövetők tervezték – a ma már a büntetőbíróság előtt vizsgált gyémánthamisítási csalássorozat több milliárdosra dagadjon. Feltárt számos cégfantomizálást és privatizációs umbuldát. No, nem valamiféle megszállott igazságérzet vezérli, hanem mert a jelenleg végelszámolás alatt álló cégének vissza akarja szerezni a vagyonát, ennek során azonban lépten-nyomon kétes, a Pepszolg ügyéhez szorosan kapcsolódó ügyletekbe ütközik. A Pepszolg vagyona ugyanis több zavaros privatizációs ügyben bukkant fel, sokszor az állami szervek tudtával. Minda ellen már a bírósági szakban van egy közokirat-hamisítási ügy. - Nem félek, a feljelentő egyébként a Pepszolg-vagyon transzformációjának fő hasznonélvezője - helyez képbe a szenvedélyes protestáló. 

A Legfőbb Ügyészség előtt. Szabásrajz © Túry Gergely

Pedig valójában Minda peren kívüli egyezségről álmodozik, amelyhez állítólag már többször is közel álltak, de mindig közbejött valami. A boldog végkifejletig azonban nem tehet mást, pereskedik. „Az ellenfeleink ki akarnak fárasztani bennünket, egyetlen esélyünk, ha nem maradunk csendben” – vélekedik. Mindát különösen a hatóságok tehetetlensége bosszantja. „Azt el tudom fogadni, hogy egy hatóság vagy egy hatósági személy téved, de azt már nem, hogy a többi feltakar neki, és védi a mundért” – fakad ki a hvg.hu-nak. Minda azt állítja, hogy a bíróságok tudatosan változtatják meg utólagosan az ítéletek fejléceit, csak azért, hogy a hibás ítéleteket ne lehessen korrigálni. A bírák és ügyészek elleni feljelentések zöme emiatt született. Egyelőre azonban egyetlen ügyben sem indult még büntetőeljárás.

Többször volt az az érzése, hogy fehéren-feketén bemutatta a hatóságnak a tévedését, mire az valamilyen nyakatekert okoskodással válaszolt vagy sehogy. Olyan is akadt, így például Mádl Ferenc, Sólyom László vagy Szili Katalin, aki a Minda szerint átírt bírói ítéleteket visszaküldte neki, ahelyett hogy eljárt volna az ügyben.

Bodor Mária, a Legfelsőbb Bíróság (LB) bírája például legutoljára augusztusban jelentette ki írásban, hogy a továbbiakban nem hajlandó a Pepszolg és tulajdonosai beadványaira érdemben válaszolni. Persze az is érdekes, hogy hogyan járhat el ő az ügyben, aki 1993-ban részt vett az alapdöntés meghozatalában, hiszen az eljárásjogi törvények kizárnák, hogy a kifogások vizsgálata során újra eljárhasson. Minda ezt megírta Murányi Katalinnak, az LB kollégiumvezetőjének is, aki szintén azzal válaszolt, hogy nem válaszol többet. "Ezen persze nem csodálkozhatunk, hiszen ő meg 1994-ben járt el az ügyben, és ő is a nem létező leányvállalatra hozott ítéletet" – mondja Minda.

A bíróságoknak és a bíráknak tehát különösen sok fejtörést okoz a rekorder pereskedő, és van, hogy hibán kapja őket. Mint például Lomnici Zoltán legfelsőbb bírót is, aki tavaly decemberben egy bírósági döntést megelőző és a cégjegyzéki adatoktól eltérő tájékoztatást adott a parlament igazságügyi bizottsága elnökének.

A pereskedő Minda számos nálunk eddig ismeretlen módszert is bevet. Legutóbb például a szeptemberi nemzetközi bírótalálkozón tűnt fel lányával, hogy a világ számos országából összesereglett és a Halászbástyán a látkép szépségeit csodáló bíróval ismertesse meg álláspontját a magyar igazságszolgáltatás működéséről. Az sem akármi, hogy szabályos, személyre szóló hírlevelet szerkeszt közjogi méltóságoknak, bírósági vezetőknek, OIT-tagoknak, amelyben július 18. óta hétről hétre számol be nekik az ügy állásáról. Saját weblapja is van. Tartott már sajtótájékoztatót a Legfőbb Ügyészség előtt is, amelyben szerkezetábrával (ahogy ő nevezi „Burda szabásrajzzal”) mutatta be a Pepszolg vagyonát „elprivatizáló” cégbirodalom szerkezetét.

Legújabb ötlete, hogy jelentkezik a Guinness rekordok közé, különös és eseményekben gazdag története alapján van esélye arra, hogy valamelyik, a kiíró által „bizarrnak” nevezett kategóriában csúcstartóvá nyilvánítsák.

Z. Zs.