A Szombat folyóirat szervezte vitadélutánon Gadó János, a lap szerkesztője kifejtette: a hagyományosan vallási alapon álló angol, a radikálisan szekuláris francia és az autoriter jellegű orosz képviselet mellett magyar sajátosság, hogy a kulturális és szervezeti sokszínűség anakronisztikus módon a Mazsihisz pénzügyi és politikai monopóliumával párosul.

Kelemen Katalin rabbi a magyarországi zsidóság rendszerváltás utáni története kapcsán az egyenlőség és az igazság hiányáról beszélt. Közösségét azért nem vette föl tagjai közé a Mazsihisz, mert nem az ortodoxia által követett törvénykönyv alapján áll. A zsidóság számára utalandó állami pénzek újraelosztására egyedül a Mazsihisznek van felhatalmazása – emlékeztette hallgatóságát.

Olti Ferenc, a Mazsihisz volt alelnöke szerint a mai magyar zsidó reprezentáció nem XXI. századi. A Mazsihiszt a Matávhoz hasonlította, amely húsz éve ugyanúgy monopolhelyzetben volt a távközlési piacon, mint most a Mazsihisz a zsidóság képviseletében. A monopolhelyzet megszüntetésére csak az államnak van lehetősége – szögezte le. Úgy vélte: 1944. március 19-ig a magyarországi zsidóságnak nem volt központi képviselete, s ebben csak az Adolf Eichmann által létrehozott Zsidó Tanács hozott változást, majd – néhány év demokrácia után – a Rákosi Mátyáshoz köthető Magyarországi Izraeliták Országos Irodája. Olti óvott az elhamarkodott cselekedettől. Mint mondta, a Mazsihiszt nem lerombolni kell, hanem ernyőszervezetté átalakítani.

A Nagyfuvaros utcai körzet rabbija, Darvas István szerint vannak jól működő kis közösségek a Mazsihiszen belül is, ilyen például az ő körzete. Egy jó közösségben a kemény mag anyagi áldozatokat és jelentős többletmunkát is hajlandó vállalni. Ők képviseljék a közösséget! – válaszolt a vitafórum címében föltett kérdésre. Hozzátette: a Mazsihisz egyelőre legyőzhetetlen és megváltoztathatatlan, a kibontakozás útját az önszervező és önfenntartó kisközösségek jelenthetik.

A magát „tudózsidónak" meghatározó Seres Attila, a zsidonegyed.com gazdája egyetértett Darvas Istvánnal abban, hogy mindenekelőtt a közösségért áldozatokra hajlandó emberekre van a zsidóságnak szüksége. Fontosnak tartotta a szekuláris zsidóság képviseletét, ezért egy zsidó kerekasztal létrehozását szorgalmazta, ahol helye lenne minden komolyan vehető civil szervezetnek. A Mazsihisznek át kéne alakulnia – az önálló zsidó közösségek konföderációja keretében működő – szolgáltató intézménnyé – vetette fel.

Novák Attila történész, aki a Magyarországi Cionista Szövetség elnökeként vett részt a vitán, úgy vélte: a százezres zsidóság csak fikció. Maximum negyvenezer lehet azok száma, akik – túl azon, hogy származás szerint zsidók – bármi módon hajlandóak a zsidóság ügyeiben részt venni. Szerinte is gyökeres változtatásokra van szükség, s úgy vélte: a Mazsihisznek is érdeke a változások elindulása, különben rájuk fog dőlni a ház.

Heisler András, a Zsidó Közösségi Fórumot megalapító Mazsihisz-exelnök szerint nem szabad a Mazsihiszt démonizálni, de azt tudomásul kell venni, hogy képtelen a párbeszédre. Holott a reformokhoz épp e szövetség belső reformjaira volna szükség. "Én anno megpróbáltam" – utalt saját, a szervezetben megtorpedózott kísérletére.

Raj Ferenc rabbi, aki 1972 és 2008 között az amerikai Berkeley reformközösségének élén állt, vázolta, miképpen működik egy független, önfenntartó zsidó közösség az Egyesült Államokban. „Nem tartanak életben halott intézményeket állami támogatással” – szögezte le. Közössége három évvel ezelőtt húszmillió dollárból – jelentős bankkölcsönnel – épített zsinagógát, amit teljes egészében a hívek fedeztek – körülbelül 650 család, mintegy 1800 ember. Az évi tagdíj családonként 2600 dollár, ám a közösségi intézmények használatáért, rendezvények lebonyolításért külön kell fizetni. Van, aki önként többet ad, de van olyan is, aki kevesebbet vagy egyáltalán nem tud fizetni. Ezt is tudomásul veszik.

Vári György irodalomkritikus-tanár szerint a harminc évvel ezelőtti állapotokhoz képest lényeges különbség, hogy elkezdődött a Mazsihiszen kívüli alternatív zsidó szervezeti keretek kiépítése, és megjelentek olyan internetes fórumok, mint a jelentős mozgósító erővel bíró judapest.org vagy a zsidonegyed.com. Nem kell a Mazsihiszt démonizálni, nem szorul rá – szögezte le a közönség derültsége közepette Vári.

Szegő Péter