Az állami Országos Meteorológiai Szolgálat élére – mint megírtuk – néhány hete új ember került. Dunkel Zoltán elnökké kinevezése meglepte a szakmát, hiszen az öt halálos áldozatot követelő 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia kapcsán Dunkel írásos megrovást kapott, mivel elmulasztotta azt a fokozott figyelmet, ami a közelgő vihar miatt indokolt lett volna.

A szolgálat régi, új elnöke, Dunkel Zoltán

Müller Judit

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára megvédte emberét, mondván, ő a legalkalmasabb a meteorológiai szolgálat működésének magasabb színvonalra emelésében. A szakmai körök, bár érdekesnek találták a személyi választást, de – mint a hvg.hu-nak is elmondták – igazat adtak Illésnek abban, hogy változtatásokra szükség van. A tárca közlése szerint Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár hatékony munkavégzést, logikus szervezeti felépítést, stabil gazdálkodást és átlátható partnerkapcsolatot vár el az Országos Meteorológiai Szolgálattól. Az államtitkár törekvése, hogy belátható időn belül megszülessen a „meteorológiai törvény”, és rendezni szeretné a meteorológiai tevékenység stabil állami finanszírozását, aminek fejében az állami szereplők kiszolgálását várja el.

Az OMSZ új vezetője első lépésként március 2-án költségmegtakarítást rendelt el a szervezetnél. Az intézkedés elemei közé tartozik például a külföldi kiküldetések felére csökkentése, a „szerződéses munkatársak meghatározott körének szerződés-felbontása”, a határozott idejű kinevezések és munkaszerződések megszüntetése, amennyiben azok lejártak, a mobil- és a vezetékes telefonok kvótáinak csökkentése. Sőt, a nemzetközi szervezeteknek a tavalyi évre járó tagdíjak fizetését is felfüggesztette az új vezető.

Ezek – a számítások szerint – 369 millió forint visszafogását jelentenék, ami az állam által az OMSZ-nek nyújtott támogatás (685 millió forint) 53,6 százaléka. Ez a jelentős elvonás ráadásul ötször nagyobb, mint a Vidékfejlesztési Minisztérium által összességében zárolt összeg, az ugyanis az állami támogatás 10 százaléka. A meteorológiai szolgálattól egyébként azt várják el, hogy külsős munkáival egymilliárd forintos bevételt érjen el. Ez viszont jogszabályellenes, mert az OMSZ-ről szóló 277/2005-ös kormányrendelet, illetve a szervezet alapító okirata szerint is „a szolgálat feladatainak ellátását nem veszélyeztetve a költségvetésben tervezett összkiadásainak csupán 10 százalékáig” végezhet vállalkozási tevékenységet.

A közintézménynek pénzt behozó, piaci munkák elvégzését már hét évvel ezelőtt problémásnak találta Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos. E tárgyban a pénzügyminiszternek javaslatot is tett, mondván, különítse el az OMSZ közfeladatait a külön vállalkozás keretében végzett egyéb tevékenységtől és gondoskodjék a közfeladatok ellátásának költségvetési finanszírozásáról.

Az ombudsman megállapítása az OMSZ közérdekű adatkezelési gyakorlatának vizsgálata eredményeként született. Állásfoglalásában Péterfalvi Attila kimondta, hogy az OMSZ-nek törekednie kell arra, hogy a lehető legtöbb, folyamatosan aktualizált adat nyilvánosságra kerüljön. Az adatok közzétételi kötelezettsége alól pedig az nem jelent felmentést, hogy az intézménynek adott állami támogatás elég-e a feladatai ellátására vagy sem.

Ezt arra válaszolta az ombudsman, hogy a meteorológiai szolgálat a plusz munkákat a szervezet számára szükséges bevételek megteremtésével támasztotta alá. Ez egyrészt saját működését biztosítja, másrészt – mint az érvelések szólnak – ezáltal az állam kiadásait csökkenti. Igen ám, de a mostani 369 millió forintos elvonással az OMSZ még inkább rászorul a kereskedelmi tevékenységre. A közérdekű alapadatok pénzért való árusításával pedig nem csak az információhoz való hozzáférés joga sérülhet, hanem hazánk több nemzetközi szerződést – így az aarhausi vagy a római egyezményt – is megszegheti.

A minisztérium a hvg.hu-nak adott válaszában azt írta, hogy "ez még 2004-ben volt, azóta az adatvédelmi törvénnyel, a Kötv-vel és az Aarhusi Egyezménnyel összhangban megszületett az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló 277/2005. (XII.20.) kormányrendelet. Ebben szétvált, hogy mely feladatok tartoznak az OMSZ közfeladatai közé, és milyen körben végezhet vállalkozási tevékenységet." Ami a már említett kiadásoknak megfelelő 10 százalékos "piacozást" tartalmazza egyéni kérésnek megfelelő adatgyűjtés, elemzés és számítás készítése, valamint az eléggé tágan értelmezhető egyéb meteorológiai tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás nyújtásának tekintetében.

A hvg.hu-nak a meteorológiai szolgálatot ismerő, de nevük elhallgatását érő szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a Dunkel Zoltán által megtett takarékossági intézkedésekből egyébként kimaradtak olyan területek, amelyekkel szintén lenne mit megspórolni. Így az OMSZ-ben nem kellene saját tv-stúdiót fenntartani, hiszen a televíziós csatornák mindegyike rendelkezik megfelelő stúdiókkal. Továbbá nem mindenki látja szükségesnek a siófoki viharjelző obszervatórium fenntartását évi 250 millió forintért, mivel a viharjelzés a főidényen kívül mindig Budapestről történik.

A szolgálat működésével kapcsolatban – hasonlóan az adatvédelmi biztos állásfoglalásához – már 2005-ben a Hajdú-Bihari Naplónak Muraközy László egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtan Tanszékének vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok – mint a meteorológiai adatok – nyilvánosak, és a törvény előírása szerint ezeket ingyen közzé kell tenni. „A meteorológiai szolgálatnál keveredik a közszolgálati és az üzleti tevékenység. E kettőt szigorúan szét kell választani, közpénzekből ez utóbbit nem szabad finanszírozni” – mondta.

Meteorológus szakemberek is úgy vélekedtek, hogy „a költségvetési intézménynek nem ez a feladata és nem is alkalmas rá.” Nem tartják jónak azt sem, hogy a részben államilag finanszírozott intézmény munkatársai munkaidőben, az állam által beszerzett eszközök felhasználásával piacosítható szolgáltatást állítanak elő. Továbbá az OMSZ tevékenységével kapcsolatban felróják azt is, hogy a közintézményre az ott dolgozók rokonai, barátai és üzletfelei kezében lévő magánvállalkozások telepednek meg. Erre volt példa korábban a Magyar Televízió és az OMSZ időjárás-előrejelzésre megkötött szerződése, amelybe beékelődött a Németh Lajos – a szolgálat akkori kereskedelmi osztályának a vezetője – és Vissy Károly meteorológus rokonai által alapított Kabala Média Bt. A cég a 2006-ban megjelent sajtóértesülések szerint meteorológusokat képezett és menedzselt.

Hat esztendővel ezelőtt egyébként az OMSZ elnökének, Mersich Ivánnak azért kellett távoznia az intézmény éléről, mert a közpénzből közfeladatot ellátó szolgálat olyan adatokért kér ellenszolgáltatást, amit ingyen kellett volna kiadnia. Hogy most milyen megoldást találnak, nem tudni, de a jelek szerint a közpénzen való üzleti tevékenység folytatásával, amely már hosszú évek óta gyakorlat az OMSZ-nél, nem biztos, hogy fel tudnak hagyni. A Vidékfejlesztési Minisztérium viszont úgy látja, ilyen veszély nincs, mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat nem is végez üzleti tevékenységet. Bevételeit – mint közölték – egyéb, az alaptevékenységeit kiegészítő tevékenységekkel tudja növelni.