szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A jövő nemzedékek ombudsmanja szerint elfogadhatatlan, hogy az új alkotmány tervezete alapján megszűnik az egészséges környezethez való jog és ezzel együtt az e jog érvényesítéséhez szükséges egyik intézmény, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tisztsége. Fülöp Sándor megütközéssel fogadta a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét.

Fülöp Sándor közleményében úgy fogalmaz: intézményi garanciák nélkül semmilyen alapjog, így az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítése sem biztosított. Az országgyűlési biztos megütközéssel fogadta a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét, amely az egészséges környezethez való alapjogot többé nem biztosítja, csupán az egészséges környezetre vonatkozó állami kötelezettséget rögzíti, és felszámolja a környezetvédelmi ombudsman intézményét is, amikor úgy rendelkezik, hogy a jövőben csak az "alapvető jogok biztosa" működik majd.
   
Mindezek alapján, egyértelmű, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletére, a fenntartható fejlődés melletti kiállásra, a környezetvédelmi ügyek kiemelt ombudsmani elbírálására a továbbiakban nem lesznek meg a feltételek - állapítja meg. A zöld ombudsman szerint ha a kormányzó pártok ismertté vált alkotmányszövege alaptörvénnyé válik, akkor a környezetvédelmi ügyekben az általános biztos vizsgálódik majd. Úgy véli: ez esetben felrémlik annak veszélye, hogy a különböző rövid távú gazdasági vagy szociális érdekek elsőbbséget kapnak az egészséges környezethez fűződő jogokkal szemben. Így a jövő nemzedékek érdekei törvényszerűen háttérbe szorulnak - fűzi hozzá.
   
Fülöp Sándor kifejti: az új alkotmányban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának megnevezése mellett elengedhetetlen lenne az egészséges környezethez való jog kimondása és az ebből következő legfontosabb alapelvek rögzítése. Nem elég a természeti erőforrások közös nemzeti örökségnek nyilvánítása, és a megőrzés kötelezettségének deklarálása a jövő nemzedékek számára; garanciát csakis a konkrét jogi korlátok megfogalmazása, mindenekelőtt a visszalépés tilalmának kifejezett kimondása jelenthet, amely a hatályos alkotmányjog része.
   
Felhívja a figyelmet arra, hogy a levegő, a víz, a termőföld minősége veszélybe került, a környezeti katasztrófák civilizációnk fennmaradását, az életünket fenyegetik. A 2011-ben megalkotott alkotmány nem feledkezhet meg minderről. Az új alkotmány tervezete sajnálatos visszalépés a környezet, a fenntarthatóság és jövőnk védelmének mai szintjétől. Ezzel Magyarország nemcsak vezető szerepét adja fel ezen a területen, de jelentős presztízsveszteséget is elszenved "a környezeti értékek háttérbe szorításának nyílt felvállalása miatt" - hangsúlyozza a zöld ombudsman. A Fidesz-KDNP tervezete szerint egy ombudsman lenne a jövőben: az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, akinek lennének helyettesei. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosáról a jelenleg hatályos alaptörvénytől eltérően nem szól a tervezet, de kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekei mellett a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére is. Az ombudsmant változatlanul az Országgyűlés választaná hat évre, helyetteseit pedig ő maga nevezné ki a hivatali idejével megegyező időtartamra. A személyes adatok védelméért és a közérdekű adatok nyilvánosságáért független hatóság felelne a kormánypárti alkotmánytervezet szerint.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Alkotmányozás: a kisebbségek jogaik megóvását várják

Tizenkét pontban összegzett felhívással fordulnak az Országgyűléshez a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek a kisebbségi ombudsmannal közösen, kérve, hogy Magyarország készülő új alkotmánya továbbra is biztosítsa jogaik védelmét, intézményeik megőrzését és működőképességét.

MTI Itthon

Kimaradtak a kisebbségi jogok az alkotmányból az ombudsman szerint

A kisebbségi ombudsman "pofátlanságnak" tartja, hogy az új alaptörvényből a jogalkotók kihagynák az elmúlt két évtizedben már megszerzett kisebbségi jogokat. Kállai Ernő szerint a kisebbségi és nemzetpolitikáért felelős államtitkároknak "két kézzel kellene dörömbölniük, lemondásukat kiabálva, Orbán Viktor ajtaján".