szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Párton belüli gesztusok is befolyásolhatják, hogy az év végéig elfogadásra váró közel harminc kétharmados törvény előkészítésében kinek milyen szerepet ad a Fidesz, illetve Orbán Viktor – vélik elemzők, akik szerint a sarkalatos törvények felelőseinek kiválasztásakor a párt számára a lehetséges brüsszeli kritikák hatékonyabb kivédése, illetve a KDNP önálló profiljának erősítése is szempont lehet.

Az első kétharmados törvényt már be is terjesztették

Hétfőn a gazdasági és informatikai bizottság az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényként az Állami Számvevőszékről (ÁSZ-ról) szóló javaslatot nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az ÁSZ tevékenységében "új hangsúlyokat kap" a költségvetés véleményezése, figyelemmel a környezeti változásokra, az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének előzetes egyeztetésére vonatkozóan bevezetendő szabályaira - áll az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat általános indoklásában. E szerint a törvény kiemeli és erősíti a Számvevőszék "tanácsadó és segítő szerepét". Jelenleg az 1989.évi XXXVIII. törvény szabályozza az Állami Számvevőszék működését, a jogszabályt az elmúlt két évtizedben többször módosították. Az új törvény a tervek szerint idén július elsején lép hatályba. (MTI)

A miniszterelnöki felkérés a választójogi és igazságszolgáltatási reform politikai koordinálására amennyire megtisztelő, éppoly váratlan volt számomra – mondta Áder János, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor őt, illetve Kövér László házelnököt kérte fel a leendő kétharmados választójogi törvény előkészítésének vezetésére.

A leendő jogszabály részleteivel kapcsolatban türelmet kért és elmondta, hogy közel két éve nem vesz részt a magyar belpolitikában, nem tagja a mostani Országgyűlésnek, európai parlamenti képviselőként jelenleg a környezetvédelem, az egészségügy és az élelmiszerbiztonság kérdéseivel foglalkozik.

Áder felkérése gesztus lehet Kövérnek is

Áder János azóta nem nagyon vett részt a hazai politikában, hogy 2009-ben képviselői helyet szerzett az Európai Parlamentben, mostani felkérését pedig – amellett, hogy az 1990-es választási rendszer kidolgozásában is részt vett, tehát jelentős tapasztalata van a témában – párton belüli gesztusok is befolyásolhatták – véli Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a megbízással Orbán Viktor azt érzékeltette, hogy továbbra is megbízik Áderben, ráadásul a felkérés gesztus lehetett Kövér Lászlónak is, aki korábban azt javasolta, Áder János legyen a köztársasági elnök – ezt viszont akkor a kormányfő ellenezte.

Orbán és Áder: egy régi kapcsolat felelevenítése
Bánkuti András

Kiszelly Zoltán szerint Áder megbízása Brüsszel számára is jelzés lehet a sokak által a leendő kétharmados törvények között az egyik legérzékenyebb területnek tekintett új választójogi jogszabályt tekintve, hiszen EP-képviselőként már két éve dolgozik az unióban.

Segítség a KDNP profilépítéséhez 

De nem Áder az első EP-képviselő, akit a Fidesz egy külföldön is kiemelt figyelemmel kísért feladat erejéig átmenetileg itthon is foglalkoztatott: Szájer József vezette például az új alkotmány javaslatának megszövegezését. „Várható, hogy mások is újra szerepet kaphatnak itthon a kétharmados törvényekkel kapcsolatban” – tette hozzá a Fidesz EP-képviselőivel kapcsolatban Szentpéteri Nagy Richard, a Méltányosság Politikaelemző Központ főmunkatársa, aki szerint a sarkalatos törvényeket előkészítő politikusok kiválasztásában „Orbán Viktor osztja a lapokat” és abban a Fideszen belüli hatalmi szempontok is szerepet játszanak. 

Orbán és Semjén: önállóbb profilt várnak a KDNP-től
MTI - Beliczay László
Néhány "talán még belefér" a nyári ülésszakba

A sarkalatos törvények döntő része ősszel kerül az Országgyűlés elé - Lázár János erről a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában beszélt még április végén. Akkor azt mondta, hogy először a Széll Kálmán-tervhez és az Új Széchenyi-tervhez kapcsolódó tervezetek érkeznek a parlamenthez; a sarkalatosak közül lesznek, amelyek "talán még beleférnek" a nyári ülésszakba, de döntő részük - így az önkormányzati, az Országgyűlésről, vagy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló előterjesztések - a szeptemberi, októberi hónapokban kerülhetnek sorra. A Magyar Hírlap május elején azt írta, hogy a Fideszben fontossági sorrend szerint négy nagy csoportra osztják az ősszel a parlament elé kerülő sarkalatos törvényeket. A lap szerint az elsőbe a legfontosabb jogszabályok tartoznak, mint például a választójogi törvény, a kisebbségekkel, intézményrendszerükkel, parlamenti képviseletükkel foglalkozó törvény és az önkormányzati reform.

Az áprilisban elfogadott új alkotmány hozzávetőleg harminc kétharmados parlamenti többséggel módosítható törvény elfogadását írja elő, ezeket az év végéig kell elfogadnia a parlamentnek.

A törvényjavaslatokkal kapcsolatban sok a tisztázatlan kérdés – például, hogy azokat a kormány nyújtja-e majd be, vagy rövidebb egyeztetést igénylő egyéni képviselői indítványként kerülhetnek a ház elé, annyit már most lehet tudni, hogy néhány területért nem a Fidesz, hanem pártszövetségi partnere, a KDNP lesz felelős.

Az eddigi hírek szerint a kereszténydemokraták irányítják majd a családügyekkel kapcsolatos, illetve az egyházügyi szabályok kialakítását, de az ő felügyeletük alatt formálódhat majd a nemzeti jelképekről, nemzeti ünnepekről és a kitüntetésekről szóló – várhatóan szintén kétharmados – új törvény is.

„Ezek azok a területek, amelyek a KDNP tárcáihoz kapcsolódnak” – mondja a területek kiválasztásáról Kiszelly Zoltán, aki szerint e kétharmados jogszabályok előkészítésének delegálásával viszont a Fidesz vélhetően azt is el szeretné érni, hogy a KDNP önállóbb profilt alakítson ki, mozgassa meg a holdudvarába tartozó szervezeteket, illetve a szavazóit.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!