Kétféle verzióban küldte meg az egyetemeknek a felsőoktatási létszámkeretre vonatkozó javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A különbség lényegében annyi, hogy ugyanazt a közel tízszázalékos létszámkeret-szűkítést, illetve a finanszírozás tartalmi súlypontjainak a radikális megváltoztatását kettő vagy három év alatt vezénylik le.

A változtatás alapelvei a Széll Kálmán-terv, a modell sarokkövei pedig későbbi sajtóhírek alapján már részben ismertté váltak. A műszaki, természettudományi és informatikai keretszámok kettő vagy három év alatt megduplázódnának, az állami oktatás- és orvos-egészségügyi képzések keretszámai szinten maradnának, minden egyéb terület keretszáma pedig három év alatt kilencven százalékkal csökkenne.

Az általunk megkérdezett felsőoktatási vezetők csak a fejüket kapkodják, jelenleg ugyanis – egy terjedelmes háttéranyag mellékleteiként – összesen négy keretszámtábla is kering az érintettek között, eltérő számokkal, eltérő ütemezéssel. Eközben az NGM semmit nem kommunikál az ügyben, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) felsőoktatási államtitkársága pedig azt hangsúlyozza, hogy nincs hivatalosan elfogadott tervezet. „Ez csak a dolog egyik része, a másik, hogy a felsőoktatási törvény mellé 26 kormányrendeletet kell majd még elfogadni. Olyan ’apróságokról’ például, mint hogy ki választja meg az egyetem rektorát, ezekről még csak szó sem esik” – mondta a hvg.hu-nak egy intézményvezető.

Mérnökök, informatikusok és biokémikusok országa

A most részletesen ismertetett NGM-tervezet is egy „dinamikus” és egy „áttörést” jelentő ütemtervvel számol (előbbi érdekessége, hogy jövőre 47 300 férőhelyre vágná vissza a felvehető hallgatók számát az állami képzésben, majd ezt két év múlva 49 695-re emelné vissza), miközben a Nefmi egyik tervezete szerint jövőre 40 ezer, 2013-ban már csak 35, végül 2014-ben 30 ezer hallgató tanulhatna állami támogatással. A Nefmi egy másik szcenáriója csak 25 300 hellyel számol, ami még a Széll Kálmán-tervben megfogalmazottnál is alacsonyabb. A közös nevező csak annyi: a tervben előírt 38 milliárdos forráskivonással számol mindegyik forgatókönyv. Az NGM munkaanyaga a preferált képzési területek létszámkeretének a két éven belüli megduplázását "áttörésnek" keresztelte el, míg a másik verziót, amikor ugyanezt három év alatt valósítják meg, "dinamikus cselekvési tervnek" nevezi.

Elszáll az államilag támogatott bölcsész-, jogász-, gazdasági képzés: ezt hozza a Nemzeti Felsőoktatás Rendszere

Stiller Ákos

A tervezet szerint az államilag támogatott képzés létszámkerete 2014-ig 3755 hellyel csökken (a jelenlegi  53 450 helyről 49 695 helyre). Ez az államilag támogatott helyek több mint hét százalékos csökkentése. (A létszámkeret a nappali tagozatos hallgatókra átszámított létszámot jelenti: ebben minden nappali tagozatos egy egységgel, az esti, levelezős, táv- vagy részképzéses hallgató pedig féllel számít. Vagyis a ténylegesen felvett létszám általában több, mint a létszámkeret.)

Az NGM felsőoktatási reformműhelyében kidolgozott struktúra szerint húszezer mérnöki, tízezer-négyszáz természettudósi (biológus, földrajzos, környezettanos, kémikus, matematikus, fizikus és geológus) és tizenegyezer informatikusi helyet finanszíroznának központilag. Gépészmérnökből így egy évben 4110, műszaki menedzserből 2410, építőmérnökből pedig 1847 hely lenne, mérnök-informatikusból 5910, gazdaságinformatikusból 2383 – csak hogy a legnagyobb nyerteseket említsük.

A korai gyermeknevelésben, illetve a közoktatás alsó évfolyamain a keretszámokat szinten tartanák, míg a köz- és felsőoktatásban dolgozó tanárok utánpótlását minden tudományterületen brutálisan visszafognák. A nem preferált képzési területeken a piacképeseket átterelnék a költségtérítéses képzési programokba, illetve mindenütt maradna egy jelképes mértékű (a maihoz képest nagyjából tízszázalékos) keretszám.

Megtizedelt tömegszakok

A fűnyíróelven működő kilencven százalékos visszanyesés olyan, jelenleg államilag finanszírozott tömegszakokat néptelenítene el, mint a jogász (a jelenlegi 834 hallgató helyett 59), a gazdálkodás/menedzsment (1315 helyett 90), a nemzetközi gazdálkodás (980 helyett 120) vagy a turizmus-vendéglátás (969 helyett 70). 23 szakon tíz alá csökken az államilag finanszírozott helyekre felvehető hallgatók száma (ha közöttük van nem nappali képzéses hallgató, akkor az államilag támogatott létszámkeret még kevesebb), és további 19 szakon húsz vagy annál kevesebb lehet a felvett hallgatók száma. (A szakokról és a jelenlegi, illetve tervezett hallgatói létszámról lásd keretes írásunkat.)

A művészeti szakok közül több olyan képző- és iparművészeti szak is lenne, amelynek a hallgatóit egyáltalán nem támogatná az állam. Így a kormány szerint nem érdemelnek támogatást a színház- és filmes szakra (színház- és filmdramaturg, operatőr, színházi rendező, televíziós műsorkészítő, animáció), a formatervezői szakok többségére (tervezőgrafika, textil, üveg, kerámia) járó egyetemisták. Nem lenne államilag finanszírozott hely egyes nemzetvédelmi-katonai szakokon sem.

Az anyag a piacképes szakokat átterelné a költségtérítéses képzési programokba – bizonyos szakok alacsony létszámkeretét mindesetre lehet ezzel magyarázni. De például a bölcsészszakok hallgatói létszámának brutális redukálása nyilván nem tartozik ebbe a körbe.

A rendszerben ugyanúgy csak az államilag támogatott helyeken tanuló hallgatók kaphatnának ösztöndíjat. Ugyanakkor arról nem lehet eddig tudni, hogy a kormánynak milyen elképzelései vannak az állami ösztöndíjprogramok megújításáról, illetve független ösztöndíjalapok esetleges ösztönzéséről, az ösztöndíj-kínálat élénkítéséről.