BKV-támogatás: visszaszóltak Rogánnak Tarlósék

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév privatizált cég volt, a BKV azonban száz százalékban önkormányzati tulajdonban van - így reagált a hivatal délelőtt Rogán Antal hétfői reggeli tévényilatkozatára. A parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke a Mokkában azt mondta: idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy, mint a Malév esetében.

A Főpolgármesteri Hivatal szerint a Malév állami támogatása az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen volt. A BKV azonban - a Malévval szemben - száz százalékig önkormányzati tulajdon, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kismértékű és nem áttekinthető módon történik.

Fotó: Túry Gergely

A Malév állami támogatásának uniós elmarasztaló döntése egyetlen részelemében sem releváns a BKV finanszírozása szempontjából - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn Facebook-oldalán. A BKK közleményében jelezte: a budapesti tömegközlekedés esetében május elsejétől kell kötelezően alkalmazni a közösségi közlekedésre vonatkozó uniós rendeletet, mivel ekkor jár le a BKV-val kötött közszolgálati szerződés.

Eszerint a tömegközlekedési szolgáltatók felett megrendelői szakmai szervezetnek kell működnie, amely ellenőrzi a szolgáltató költségeit, képviseli az utasok érdekeit a szolgáltatóval szemben, és szervezi a város tömegközlekedését. Az uniós jog másik fontos szabálya, hogy a tömegközlekedés finanszírozásának a jegy- és bérletbevételekből befolyó bevételekkel nem fedezett indokolt költségeket fedeznie kell.

A BKK jelezte: Budapest új vezetése többek között éppen az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében hozta létre a BKK-t, és hajtja végre átalakítási programját a BKV-nál és a közlekedés intézményrendszerében. Akkor nem tudnának megfelelni az uniós szabályoknak, ha a BKK nem jött volna létre, illetve akkor sem, ha a kiszámítható, stabil, ellenőrzött, normatív finanszírozási rendszer nem alakul ki.

Az uniós szabályok megsértése esetén a legfőbb kockázat a Malév példájával ellentétben nem a támogatások visszafizetési kötelezettsége, hanem az uniós fejlesztési támogatásokra való jogosultság megszűnése, amely a 4-es metró és a villamosprojektek kapcsán elkerülendő - olvasható a BKK közleményében.

Rogán Antal az TV2 reggeli műsorában azt mondta: májusig rendezni kell a BKV helyzetét. A kormány hajlandó odaadni azokat a támogatásokat, amelyek normatív alapon vagy éppen fogyasztói árkiegészítés címén járnak a közlekedési társaságnak, de az kevés, ha a főváros a nullától 1-2 milliárdig terjedő kategóriában szán csak pénzt a saját cégének működtetésére, miközben ez a legfontosabb közszolgálati feladata - fejtette ki, hozzátéve: egyetért abban Tarlós István főpolgármesterrel, hogy Budapest mozgástere korlátozott, de "azért ennek a korlátozott mozgástérnek a végéig el kellene jutni, és szerintem lehet még mit spórolni".

Rogán Antal az általa reggel elmondottakat kiegészítve az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, egyetért azzal, hogy a Malév és a BKV helyzete önmagában nem vethető össze. A tömegközlekedési szolgáltatások piaca nem versenypiac, a közvetlen állami finanszírozás nem esik a versenykorlátozás tilalma alá - fogalmazott.

Mint hozzátette, az állam normatív alapon, fogyasztói árkiegészítés és veszteségfinanszírozás formájában is adhat támogatást a BKV-nak, ezen a jogcímen támogatta a közlekedési céget 140 milliárd forinttal az elmúlt két évben is. A problémát az egyszeri, rendkívüli támogatások jelenthetik, s bár ezek sem jelentenek visszafizetési kötelezettséget, a rendszertelen finanszírozás viszont gondot okozhat a BKV-t illető uniós fejlesztési támogatások elszámolásánál.

A politikus közölte: ezért szükséges "világos" alapra helyezni a cég finanszírozását, így az új közszolgáltatási szerződés megkötésének továbbra is fontos eleme lesz az állami támogatás, a Fővárosi Önkormányzatnak azonban növelnie kell saját részesedését a BKV működési finanszírozásában.