Közös, a magyar kormány törvénykezési gyakorlatával foglalkozó állásfoglalást terjesztenek az Európai Parlament (EP) elé csütörtökre szocialisták és demokraták, a liberálisok, a zöldek, valamint az egséges baloldal. Ebben figyelembe veszik a Velencei Bizottság korábbi állásfoglalását, az Európai Parlament határozatait a magyar médiatörvénnyel, illetve az alaptörvénnyel kapcsolatban, az Európai Tanács és az Európai Bizottság nyilatkozatait, amelyek a januári vitában hangzottak el, valamint azt is figyelembe veszik, hogy az Európai Bizottság korábban három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

A frakciók üdvözlik, hogy az Európai Parlament, az Európa Tanács és az ahhoz tartozó Velencei Bizottság átfogó módon vizsgálja a vitás kérdéseket, vagyis nemcsak a magyar törvények és az EU szerződéseinek összhangját nézi, hanem azt is, hogy szélesebb értelemben véve az uniós alaprenddel és szellemmel összhangban vannak-e a magyar jogszabályok. Hangsúlyozzák ugyanakkor a magyar kormány részéről tapasztalható megegyezési szándékot is.

A frakciók vizsgálni javasolják az igazságszolgáltatás, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az adatvédelmi hivatal függetlenségét; az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállítását, a médiatörvényt és annak alkalmazásának tapasztalatait. Ezen kívül azt is, hogy a választójogi törvény megfelel-e a politikai váltógazdaság és az igazságos politikai verseny követelményeinek. A dokumentumban helyet kapott a cikluson átívelő kinevezések problémája, és az, hogy a személyi jövedelemadó rendszerének kétharmados törvényben való szabályozása korlátozza egy következő kormány mozgásterét.

Európa Parlament: kérdéses, hányan támogatják az állásfoglalást

AP / Christian Lutz

Egy volt uniós diplomata szerint kérdés, hogy a néppárti képviselők megszavazzák-e mindezt. A liberálisok és a zöldek külön kiegészítő javaslatot nyújtanak be, amelyben javasolják, hogy az EP emberi jogi, igazságügyi és belügyi bizottsága az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal kísérje figyelemmel az említett törvények végrehajtását, alkalmazását, és ennek alapján döntsön arról, indokolt-e a hetes cikkely alkalmazása.

Az állásfoglalások elfogadásához egyszerű többség kell, a hetes cikkely esetleges alkalmazásához viszont már minősített többségre van szükség. A hvg.hu forrása úgy nyilatkozott: ha a hetes cikkelyt nem is alkalmazzák Magyarországgal szemben, de az állásfoglalásban szereplő kérdések kapcsán az EP elmarasztaló határozatot hoz, az mindenképpen Magyarország politikai megbélyegezését jelenti.

A magyar politikusok is várakozva tekintenek az EP-ülés elé

Eltérnek a magyar álláspontok egy esetleges állásfoglalás kapcsán: a Fidesz a „józan ész felülkerekedését”, a Jobbik „a gazdasági önrendelkezéséért vívott harc folytatását”, míg az MSZP „az unió üzenetének megértését” és a „kompromisszumkészséget” várja az állásfoglalástól és annak magyarországi hatásától. Korábbi hírek szerint az EP-képviselők közül is egyre kevesebben tartanák ideális megoldásnak az uniós alapszerződés hetes cikkelyére alapozott eljárás megindítását, amely végső soron Magyarország szavazati jogának felfüggesztésével fenyeget. A hvg.hu információi szerint ennek részben az az oka, hogy hiányzik a hetes cikkely végrehajtási rendelete, így homály fedi alkalmazhatóságának részleteit.

A BruxInfo szerint az európai szocialisták a hetes cikkelyre alapozott eljárást túl radikális lépésnek tartanák, és egyelőre megvárnák, hogy a magyar kormány mit válaszol a Brüsszel által feltett kérdésekre. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt pedig várhatóan azt az álláspontját öntené állásfoglalásba, miszerint a magyar ügy tárgyalásának nincs helye az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament alapjogi szakbizottsága múlt csütörtökön másodszor hallgatta meg a magyar kormányt a vitatott törvényekkel kapcsolatban.