Egyelőre még csak találgatni lehet azzal kapcsolatban, milyen állásfoglalás születik csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Magyarországról. A kezdeményező liberálisok és a zöldek olyan határozatot szeretnének, amely az uniós alapszerződés hetes cikkelyére alapozott eljárás megindítását kezdené el. Ezt azonban a többség nem tartja jó megoldásnak.

Az európai szocialisták ezt például túl radikális lépésnek tartanák, és egyelőre megvárnák, hogy a magyar kormány mit válaszol a Brüsszel által feltett kérdésekre. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt pedig várhatóan azt az álláspontját öntené állásfoglalásba, miszerint a magyar ügy tárgyalásának nincs helye az Európai Parlamentben – írta a Bruxinfo.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a hétfői plenáris ülésen napirend előtti hozzászólásában is említést tett az uniós vitákról. Határozott, de konstruktív irányt kell követni, van esély jó megállapodásokat kötni például a jegybank függetlensége, vagy más vitás ügyekben - vélte. Végül felhatalmazást kért a képviselőktől a munka folytatásához, és arra kérte a szocialistákat, hogy az EP-ben álljanak ki "a magyar érdekek" mellett.

Mást várnak a magyarok is

Az állásfoglalás esetleges hatásáról eltér a magyar álláspont is: a Fidesz a „józan ész felülkerekedését”, a Jobbik „a gazdasági önrendelkezéséért vívott harc folytatását”, míg az MSZP „az unió üzenetének megértését” és a „kompromisszumkészséget” várja az állásfoglalástól és annak magyarországi hatásától.

Orbán szerint folytatni kell a megkezdett utat

Túry Gergely

Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz képviselője, a külügyi bizottság tagja például szkeptikus a lehetséges állásfoglalást illetően. „Erős pártpolitikai megfontolások dominálnak. Nevetséges vádak hangzanak el olyan képviselők részéről, akik el sem olvassák a magyar törvényeket. Reménykedek a józan ész felülkerekedésében” – mondta a hvg.hu-nak. Hozzátette: szerinte a 7-es cikkely alkalmazásának kérdése nem kerül elő csütörtökön, egy esetleges politikai állásfoglalásnak pedig nincs különösebb hatása.

„Azok a lépések, amelyeket az Orbán-kormány megtett a hatalom centralizálásának érdekében, azokkal mi szemben álltunk, de ez nem jelentheti annak kimondását, hogy ez az ország olyan módon tért le a demokrácia útjáról, hogy indokolt lenne ezt a bizonyos hetes cikkelyt elsőként Magyarországgal szemben alkalmazni” – közölte Balczó Zoltán, az európai ügyek bizottságának jobbikos tagja, volt EP-képviselő. Szerinte egy esetleges állásfoglalás „csupán politikai indíttatású megbélyegzés lehet”. Úgy véli, fontosabb kérdés az, hogy az egész vita középpontjában az MNB-törvény áll, ami a Jobbik szerint EU-konform törvény, és az unió által kért visszalépés azt jelentené, hogy „a magyar kormány teljes mértékben feladta a magyar gazdaság önrendelkezéséért vívott küzdelmet”. Az ombudsman státusa vagy a bírák nyugdíjkorhatára – amit az EP szintén kifogásolt – a Jobbik szerint nem meghatározó kérdések.

Az európai ügyek bizottságának szocialista tagja, Botka László viszont úgy véli: a legfontosabb kérdés az állásfoglalással kapcsolatban, hogy „a magyar kormány megértse az unió üzenetét”. Reményét fejezte ki, hogy az a fordulat, amely a kormány kommunikációjában az elmúlt két hétben bekövetkezett, nevezetesen, hogy kompromisszumkészséget ígértek a jövőben, az valóban érvényesül is. „Sokat ártott a helyzet Magyarországnak, bizalmat vesztett az ország, kérdés, tovább akarja-e vinni a politikáját a kormány, vagy megértette, mit akar az unió” – mondta Botka a hvg.hu-nak.

Az LMP egyelőre nem alakította ki álláspontját az ügyben, ezzel várnak addig, amíg az EP hivatalos napirendje nyilvánosságra kerül – közölte a hvg.hu-val a párt sajtófőnöke, Linder Bálint.

Péntekig kell a magyar kormánynak válaszolnia

Csupán pár napja maradt a kormánynak, hogy válaszoljon az Európai Bizottság (EB) kifogásaira. Úgy tudjuk, a kabinet több ponton is kész engedni az Európai Unió elvárásainak, hogy a lehető leghamarabb elháruljanak az akadályok az ország megítélését javító, adott esetben a fizetőképességét garantáló IMF/EU-hitelszerződés megkötése elől. Egy kormányzati forrás szerint az EB kérésének megfelelően megerősítenék az adatvédelmi hivatal elnökének függetlenségét és jelentős mértékben átírnák a bírók nyugdíjazásának szabályait is. Ez utóbbiról az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy "a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn".

Brüsszel azt is kifogásolta, hogy az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében összpontosulnak a bíróságok működésének rendjére, az emberi erőforrásokra, a költségvetésre és az ügyek elosztására vonatkozó jogkörök, ugyanakkor bírálták a magyar törvényhozást, amiért mandátumának lejárta előtt leváltották tisztségéből a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökét, Baka Andrást.

Szintén választ kell adnia február 17-ig a kormánynak az új jegybanktörvényt ért EU-s kifogásokra. A José Manuel Barrosóval folytatott tárgyalásai után a magyar miniszterelnök közölte, kormánya ebben teljesen nyitott – annak ellenére, hogy decemberben írt levelében még elutasította a törvénytervezet parlamenti szavazásának elhalasztását.