A nyugdíjasok ragaszkodnak a BKV egésznapos ingyenességéhez

Méltatlannak tartják a nyugdíjasok, hogy a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) azt javasolja, a BKV finanszírozásának rendezése érdekében ne használhassák a tömegközlekedést ingyen csúcsidőben. A BKV-sok abban nem értenek egyet a VEKE-vel, hogy a szervezet az ő munkaruhájukon is spórolna.

Tiltakoznak az érintettek a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) javaslata ellen, ami többek között megfizettetné a nyugdíjasokkal az utazást, ha csúcsidőben akarnak közlekedni Budapesten. „A nyugdíjas sok mindent eltűr, sok mindent megért. Besegít a családnak, viszi a gyereket óvodába, iskolába, reggel 8-ra hívják be a szakrendelésre. Ezért ne legyünk már büntetve. Nem hiszem, hogy annyi idős ember utazna reggel a buszokon, hogy ők jelentenék a nagy gondot. Igyekszünk a többi teendőnket nem csúcsidőben intézni” – mondta a hvg.hu-nak Véghné Reményi Mária, a Budapesti Nyugdíjasok Szövetségének elnöke.

„Az árkiegészítési és utazási kedvezményrendszer átalakítása a kormányzat hatáskörébe tartozó kérdés, amelyre a BKK csak javaslatot tehet. A szociális indokú, vagy üzletpolitikai alapú utazási kedvezményeknél a reggeli csúcsidőből való kizárásra vannak nemzetközi példák, azonban ez járhat indokolatlan konfliktusokkal is. A reggeli csúcsóra zsúfoltságát ma sem alapvetően a nyugdíjasok okozzák. Az viszont várhatóan komoly konfliktust szülne, ha például a nyugdíjasoknak akkor is drágább jegyet, bérletet kellene venniük a csúcsidőre hivatkozva, ha az erősebb irányú forgalommal ellentétes irányban utaznak reggel 7 órakor, például orvosi rendelőbe. Ezért, a kedvezményrendszerben a csúcsidő és a csúcsidőn kívüli időszak közötti különbségtételt nem vetjük el elvi alapon, arra a későbbiekben, az elektronikus jegyrendszer keretei között látunk egyáltalán elvi lehetőséget” – írta megkeresésünkre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) sajtóosztálya.

Majd a BKK?

A VEKE többek között javasolja a reggeli csúcsidő széthúzását is. „A csúcsidő széthúzásával a BKV 2004-es háztartás-felvétele alapján végzett számításaink szerint 8-10 százalékkal lehetne csökkenteni a reggeli csúcsórában szükséges járműszámot, amennyiben az intézkedések megfelelő mértékben bevezethetők. Az intézkedés önmagában több milliárd forint megtakarítást jelentene az állandó költségekből” – közölte Feld István Márton, a VEKE alelnöke. ”A hivatali és iskolai munkarend egyelőre még önkormányzati kompetencia, így erre a kerületeknek és a Fővárosnak van leginkább ráhatása. Egy ilyen módosítást természetesen részletes vizsgálatoknak és az intézményekkel való egyeztetésnek is meg kell előzni. Pont arra teszünk javaslatot, hogy legyen ilyen gondolkodás. Nem a mi feladatunk a végrehajtás, arra ott van a BKK” – tette hozzá Feld.

Fotó: Túry Gergely

„A lépcsőzetes munkakezdéssel valóban lehetne csökkenteni a reggeli csúcs leginkább terhelt 30-60 percében a forgalmat, de összességében a BKV szintjén érdemi költségmegtakarítással nem járna” – írta lapunknak a BKK. A központ szerint az iskolák és intézmények munkakezdésének csúsztatásával (esetenként 15-30 perccel) valóban csökkenne a reggeli terhelés. "Ez azonban csak egy központilag elrendelt, szigorú intézkedéssel volna lehetséges, hiszen a BKK-nak erre nincs önálló hatásköre, és a Fővárosi Önkormányzatnak is csak a saját intézményeire vonatkozóan, a kerületi és állami intézményekre nem, és a magánszféra munkahelyeire sem. Ezek alapján jelenleg konkrét intézkedési terv nem készül a lépcsőzetes munkakezdésre” – tették hozzá a BKK-nál.

A javaslatok közül nem támogatja a BKV a formaruhákon spóroló  VEKE-tervet sem, mert bár évente 450 millió forintot költenek erre formaruhára (miközben "a BKV-dolgozók nagy részének jelentős tartalékai vannak a korábbi formaruhákból"), az újabb egyenruhákra sok dolgozó panaszkodik, mondván, kényelmetlen bennük a munka. A VEKE alelnöke viszont nem látna problémát abban, ha néhány munkakörben a dolgozók saját ruhát viselnének.

A formaruha varázsa

A formaruhákhoz viszont a BKV-dolgozók ragaszkodnak. "A formaruhákat régóta alkalmazzák a cégnél. Európában is formaruhában dolgoznak a közlekedési társaságok dolgozói, ez is mutatja a társaság egységességét" - reagált az ötletre Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke. Szerinte nem lenne jó, ha saját vagy nem egységes ruhában vezetnék például a járműveket. Minőségi kifogás viszont gyakran van a formaruhákkal kapcsolatban, például tisztításnál összemennek a ruhadarabok. Így a BKV-sokanak inkább "jobb minőségű, alapanyagú formaruhákra" lenne szükségük.

Indokolatlannak tartja a VEKE a közösségi közlekedéssel foglalkozó szervezeteknél (BKV, BKK, MÁV) „a személyes használatú cégautók ilyen tömegének alkalmazását” is. A VEKE szerint a vezetők ismerjék meg a céget, amelynél dolgoznak, „ennek a legkézenfekvőbb módja pedig a közforgalmú járműveken történő napi utazás” – állítják, hozzátéve, hogy a kérdés társadalmi üzenete sem elhanyagolható.

„A céges autók esetében szemléletváltásra van szükség: ez a lehetőség egy kiegészítő munkaeszköz, nem pedig magáncélú játék. Azt javasoljuk, hogy a közösségi közlekedést irányító, üzemeltető cégek egy darab sofőrös és két-három darab, úgynevezett kulcsos autóval rendelkezzenek, amelyeket szükség esetén használhatnak azok a dolgozók, akik a feladatukat éppen nem tudják közösségi közlekedéssel megoldani. Személyi, magáncélú használatra egyetlen autót sem tartunk elfogadhatónak közpénzből biztosítani” – közölte Feld.