"Tudom: ellenzékben illik türelmesnek lenni. Illik örülni annak, ha lassan, de biztosan valamivel növekszik az MSZP tábora. Különösen így illik, ha az ember tevékeny szereplő volt a tábort apasztó időszakokban is. Lehet, hogy a türelem rózsát terem, és hónapról hónapra felfelé araszolgatva kormányra jutunk" - kezdi a Népszabadságban tegnap megjelent, Türelmetlen röpirat a baloldalról című írását Lendvai Ildikó.

A képviselő szerint viszont az MSZP nem halaszthatja tovább a döntést, hogy elég-e folytatnia a lassú építkezést, "még több rendezvénnyel, még több sajtótájékoztatóval, parlamenti beadvánnyal, Orbán-kritikával". Bár Lendvai nem becsüli le az e mögött lévő munkát, hozzáteszi, hogy "most nem lesz elég csak még egy kicsit többet, még egy kicsit jobban csinálni". Szerinte politikai innováció kell, ami ugyan kockázatos lehet, de talán a kockázatot érdemes lenne vállalni.

Az MSZP volt elnöke szerint érdemes lehet konkrét programokkal előállni, részben "mert ez lehet az MSZP igazi versenyelőnye a Jobbikhoz képest a sokban hasonló társadalmi bázison", részben pedig, hogy felértékelődik a válságkezelés képessége "a pancser módon félrekezelt gazdasági válság és a fenyegető társadalmi válság miatt". Szerinte az MSZP belső ügyeit is meg kell oldani. "Hadd soroljak néhányat: ugyanúgy beszélek-e Borsodban, Szabolcsban a cigányság sorsáról, mint Budapesten? Vagy az összetartozó fogalmak közül ott inkább a rend, emitt meg a szabadság és egyenlőség fontosságát szokás hangsúlyozni?"

"Gombóccá dagadt a torkunkban az emésztetlen múlt is" - fogalmaz Lendvai. "Ha azzal a süketeléssel szemben, ami 1958-at és 1988-at egyformának tünteti fel, mondunk valamit a rendszer belső változásairól, ne adj isten modernizációs és mobilitási teljesítményéről is, még inkább magunkra égethetjük a 'kommunista' bélyeget. Ha emellett világossá tesszük a pártállam demokrácia- és szabadsághiányát, bornírt korlátait, akkor a biztos munkahelyükre emlékező választók értetlenkednek. És mégis: a kényes témák kibeszélése nélkül az MSZP körül áporodottá válhat a levegő, szellemi izgalom híján eluralkodhat az unalom és igénytelenség" - írja, hozzátéve, hogy "jobb kockáztatni, mint toporogni. Erre biztat a türelmetlen röpirat".

Az MSZP vezetésének kritikusai korábban a hvg.hu-nak jelezték, hogy a párt szerintük unalomba fulladt tisztújítását a szőnyeg alá söpört ellentétek, figyelmen kívül hagyott népszerűség-csökkenés és hatalmi háttéralkuk jellemezték. A kritikusok szerint Mesterházy az újrázása érdekében kiegyezett a pozícióikat az MSZP megrendülése miatt féltő megyei elnökökkel és a Hagyó Miklóssal korábban együttműködő budapesti pártvezetőkkel. Ellenfelei pedig visszavonultak, kiszorultak és a párt széléről bírálják a vezetést, amiért fantáziátlan, nincs ellenzéki stratégiája. Az idősebb generációt is sok kritika éri párton belül, volt, aki a hvg.hu-nak azt mondta, az öregek "lefagytak".