Bejelentkezés  

Megosztott Fidesz egykor és most: a régi titkosszolgákat védelmeznék

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Fidesz; Kövér László; titkosszolgálatok; Lázár János; Demeter Ervin; ügynöktörvény; közszereplők; ügynöklisták; 2005-ös törvénytervezet;

A rendszerváltás után továbbszolgáló titkosszolgák védelmében utasította el hat évvel ezelőtt a Fidesz azt a törvényjavaslatot, amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célozta. Míg 2005-ben a Fidesz szakpolitikusai hosszan vitatkoztak a parlamentben az MSZP benyújtotta tervezetről, három hete indoklás nélkül utasították el az LMP hasonló javaslatát. Információink szerint most kényelmetlennek tartották volna az egykori titkosszolgák szerepét is érintő vita lefolytatását.

„Én ezt a javaslatot soha életemben nem fogom megszavazni, mert 15 éves tevékenységemet tagadnám meg, de nem fogom a frakciótársaimat arra rávenni, hogy ugyanígy cselekedjenek” – így utasította el annak a 2005-ös törvénytervezetnek a megszavazását Kövér László, amely az ügynökakták teljes nyilvánosságát és interneten való közzétételét szorgalmazta. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz parlamenti képviselői a javaslat több hónapos vitája alatt hol túl megengedőnek, hol túl szigorúnak nevezték a javaslatot, amely Kövér és a párt másik szakpolitikusa, Demeter Ervin szerint szétveri a titkosszolgálatokat.

A Fidesz képviselői hat évvel ezelőtt fejtették ki utoljára nyilvánosan az érveiket az ügynökaktákkal, a rendszerváltás előtti állambiztonsági múlt feltárásával kapcsolatban. Bár a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője múlt hét hétfőn a Hír Tv egyik műsorában azt mondta, már egy éve gondolkoznak és jelenleg is vitáznak arról, hogy mi lenne a helyes lépés, a kormányoldal február 20-án vitázni sem volt hajlandó az LMP-s Schiffer András törvénytervezetéről: még a javaslat tárgysorozatba vételét – azaz a parlamenti egyeztetés megkezdését – sem támogatták.

A Fidesz és a KDNP valóban nem volt egységes a parlamenti szavazáskor: tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus igennel szavazott, 28 kormánypárti politikus pedig tartózkodott, Lázár János pedig jelen volt ugyan, de nem nyomott gombot. A fideszes frakcióvezető egy héttel későbbi sajtótájékoztatóján azt mondta, ő támogatta volna az ügynökügy rendezését, de az álláspontjával kisebbségben van a saját képviselőcsoportjában. Ez március 5-én éles vitát váltott ki a frakcióülésen, mert több fideszes képviselő szerint ők csak azért szavaztak nemmel, mert Lázár utasította őket erre.

Ahogy Schiffer javaslata, úgy a mostani tervezetre sok tekintetben hasonlító, 2005-ös MSZP-beadvány is megosztotta a Fidesz képviselőit, igaz, akkor a nyilvánosság előtt még felvállalták a véleményüket, a parlamenti vitában élesen bírálták a tervezetet. Végül a fideszesek többsége tartózkodott a végszavazáson, vagy a gombnyomáskor be sem ment a terembe.

„Szétveri a szolgálatokat”

„Abban nincsen vita, még a kormányoldal között sem, hogy ez károkat okoz, jelentős károkat. Vannak olyan vélemények, amelyek azt mondják, hogy ez szétveri a szolgálatokat, sőt a határozottabb és markáns vélemények még a szétverés tudatos szándékát is feltételezik, talán nem alaptalanul” – mondta 2005 február cégén Demeter Ervin. A titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság fideszes tagja azért bírálta a szocialista képviselők által benyújtott törvényjavaslatot, mert az lehetővé tette volna, hogy ne csak a besúgok, III/III-as ügynökök, hanem az 1990 után továbbszolgáló tartótisztek, állambiztonsági alkalmazottak adatait is nyilvánosságra hozzák. Bár Demeter bírálta a legvehemensebben a tervezetet, később ő volt az egyetlen fideszes, aki megszavazta.

Az állambiztonság fotója a megfigyeltekről - ki tartotta a fényképezőgépet?

Fotó:

A javaslatot hét MSZP-s politikus terjesztette be 2005 februárjában, miután a történész és a levéltáros szakma folyamatosan bírálta a rendszerváltás előtti titkosszolgálatok kutathatóságát lehetővé tevő 2003-as törvényt, illetve a világhálóra több, ellenőrizetlen ügynöklista is kikerült. A két évvel korábban kidolgozott jogszabály létrehozta ugyan az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárát (ÁSZTL), és kötelezte a titkosszolgálatokat, hogy az 1990 előtti iratok nagy részét adja át, ám számos kiskaput tartott fenn az adatok visszatartására nehezítve a kutathatóságot.

Fékezett habzás

A kutatók elsősorban azért bírálták a 2003-as törvényt, mert a benne szereplő, ügynökökre vonatkozó meghatározás alapján a csak egy töredékük tekinthető besúgónak. A téma egyik legjelentősebb szakértője, Ungváry Krisztinán egy nemrég megjelent írásában arra figyelmeztetett, hogy a törvényi előírás szerint hiába jelentett valaki éveken keresztül több száz oldalon, ha nincs meg a beszervezési nyilatkozata, vagy nem kapott díjazást a „munkájáért”, akkor nem számít ügynöknek. A történész szerint a hálózati személyek közel 90 százaléka semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott – azaz vagy önként, meggyőzködésből, vagy kényszer, zsarolás hatására dolgozott az állambiztonságnak, jelentett a munkatársairól, barátairól –, de a 2003-as törvény alapján mégsem tekinthetők besúgóknak, aki pedig nyilvánosságra hozza az ügyeiket, számíthat rá, hogy a bíróságon kell megvédenie az állításait. Ungváry szerint külön probléma, hogy a beszervezési akták nagy részét a rendszerváltás hónapjaiban megsemmisítették – és szerinte a törvény kidolgozói ezt pontosan tudták, szándékosan fogalmazták meg így a jogszabályt.

A történész szerint a 2003-as törvény, illetve az ÁSZTL működése folyamatosan hátráltatja a kutatást. Ungváry a komment.hu-n megjelent írásában arra figyelmeztetett, hogy a levéltárban túl szigorú elvárásokat támasztanak a belépő történészekkel szemben, nem adják oda nekik a segédleteket, amikkel önállóan kereshetnének iratokat, a termek zsúfoltak, a fénymásolás drága.

A törvényt – melyet most Schiffer javaslatában módosítani akart – azt követően hozta meg a parlament, hogy nyilvánosságra került a korábbi miniszterelnök, Medgyessy Péter 1978 és 1982 között az állambiztonság fizetett alkalmazottja volt. Az ügy kirobbanásakor Medgyessy teljes nyilvánosságot ígért, de a törvény kidolgozásakor már bizonyos „nemzetbiztonsági érdekeket” is figyelembe vettek. „Aljas és erkölcstelen törvényről” van szó – írta Ungváry a komment.hu-n megjelent írásában.

„A törvény azon túl, hogy erkölcstelen, politikai célját nem éri el, jogállami normáknak nem felel meg; azon túl nem is végrehajtható” – így fogalmazott a 2005-ös törvénytervezet vitájában Kövér László, aki leginkább azt kifogásolta, hogy a javasolt túl széles nyilvánosság tönkreteszi az 1990 után létrejött titkosszolgálatokat, „aláássa” a magyar állam érdekeit.

A szocialisták által benyújtott tervezet ugyanis anonimizálás nélkül nyilvánosságra kívánta hozni az ügynökök nevén felül a tartótisztek listáját is – azoknak a nevét is, akik a rendszerváltás után továbbszolgáltak. A javaslat másik célja a szolgálatok által 2003 után államérdekekre hivatkozva visszatartott, továbbra is titkosított – közel 20 ezer irat – felülvizsgálata volt. Erre egy külön szakértőkből álló bizottságot akartak létrehozni.

A titkosszolgák védelmében

A 2005-ös parlamenti vitában Kövér és Demeter azzal érvelt, hogy a törvénytervezet szerintük szándékosan fogalmaz pontatlanul, és a továbbszolgálók adatainak nyilvánosságra hozatalával „közprédává” teszik azt, ami mindenütt a világon titkos. Kövér azért tartotta erkölcstelennek a javaslatot, mert a megsemmisített beszervezési nyilatkozatok, vagy a hiányosan meglévő jelentések miatt olyanok is gyanúba keveredhetnek szerinte, akiket megzsaroltak, de végül nem működtek együtt, vagy nem szolgáltattak érdemi információkat.

A volt titkosszolgálati miniszter úgy érvelt, a titkosszolgálatoknak ma is vannak fedett kapcsolataik, akik nem vállalják tovább a munkát, ha azt látják majd, hogy az állam válogatás nélkül nyilvánosságra hozza az 1990 előtti hálózati személyek névsorát.

Kövér László - az államérdek előbbre való

Fotó:

E javaslatot az egyik szocialista beterjesztő, Burány Sándor azzal védte, hogy a tervezet szerint nemzetbiztonsági érdekből továbbra is visszatarthatók egyes dokumentumok, továbbá azt ígérte, hogy az 1990 után továbbszolgálók közül azoknak az adatait nem hozzák nyilvánosságra, akik még mindig szolgálatban vannak, ahogyan az iratokban szereplő szexuális élettel kapcsolatos adatokat sem lehet majd közzé tenni. Ez a kérdés nagy vitát gerjesztett végül az MSZP-n és a koalíción belül is. Az SZDSZ több képviselője szerint, aki a diktatúrát szolgálta, az nem szolgálhatja a jogállamot és a demokráciát, így teljes nyilvánosságot követeltek. A pártja vezérszónokaként erre Kövér így reagált a tervezet általános vitájában: „Ha önök becsengetnek a Külügyminisztériumba, nincs olyan messze, falfehér arcokat látnak ott, élőhalottakat kódorogni a folyosón. Meg tudnám önöknek mondani, hogy hány vezető beosztású munkatárs kerül ki, beleértve politikusokat is, holnaptól kezdve a Külügyminisztérium apparátusából erre a listára. Ezt akarják?”.

A kérdés rendezésére Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke azt javasolta, hogy a továbbszolgálók neve a leszerelésüket követően tíz évig legyen titkos, ám ezt a kormány képviselője ellenezte. Az MSZP-s Wiener György felvetette, 2015-ig tartsák fenn a titkosságot: ezt már támogatta a kormány, a beterjesztő Burány viszont nem. Végül a szavazásra bocsátott törvénybe az került be, hogy bár a továbbszolgálók dokumentumai is kutathatóak, csak tíz évvel a leszerelésüket követően lehet nyilvánosságra hozni az adataikat.

Visszatérő érvek

A mostani fideszes frakcióvezető, Lázár János ugyanilyen érvekkel bírálta két héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján Schiffer tervezetét is, azt hangsúlyozva, hogy a katonai titkosszolgálatok 1990 után továbbszolgáló dolgozói adatainak nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket szolgálna.

Az LMP-s politikus javaslata viszont tartalmaz egy olyan kitételt, amely védi a továbbszolgálókat. Így nem lehet nyilvánosságra hozni az állambiztonsággal együttműködő külföldiek adatait. A javaslat indoklása szerint azért nem, hogy a mostani szolgálatoknak „ne kelljen indokolatlan nehézségekkel szembenézniük”, azaz ne ijessze el a törvény a mostani külföldi kapcsolataikat. Ugyanakkor a tervezet azt is kimondta volna, hogy azon tisztek adatait nem lehet nyilvánosságra hozni, akik 2000-ben még mindig a szervezet állományába tartoztak.

A hvg.hu több fideszes forrásból is úgy értesült, hogy a frakció Kövér László útmutatásai szerint nem vette tárgysorozatba Schiffer András javaslatát. Információink szerint az Országgyűlés elnöke ma is ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy a múlttal való szembenézés nem árthat a titkosszolgálatoknak, az állam érdekeit nem lehet feladni. Viszont a Fideszben kényelmetlennek tartották ezen érvnek a nyilvánosságra hozatalát, ugyanis tartottak tőle, hogy a Jobbik azonnal „a kommunisták védelmezőjének” állítaná be a kormánypártot.

Húzd meg, ereszd meg

Miközben hat évvel ezelőtt a Fidesz szakpolitikusai államérdekre hivatkozva védték a továbbszolgáló titkosszolgák érdekeit, azért is élesen bírálták a törvénytervezetet, hogy az túl puha, túl kevés információt engedne nyilvánosságra hozni.

Demeter Ervin - bírált, módosítani akart, végül mégis megszavazta

Fotó:

Így Demeter Ervin beterjesztett egy olyan módosító indítványt, amely azt javasolta, hogy az ügynökök adatai mellett a megrendelők – azaz a jelentéseket felhasználó pártállami vezetők, kommunista politikusok – nevét is hozzák nyilvánosságra. A fideszes képviselők azt is szorgalmazták, hogy ne csak a szaklevéltárba már leadott iratok legyenek kutathatók, továbbá Demeter és Répássy Róbert azt javasolta, hogy a közszereplők mellett a „közbizalmi” és a „közvélemény-formáló” személyekre is vonatkozzon a törvény.

Végül a Fidesz belement volna abba, hogy támogassa a törvényt a végszavazáson, sőt az alkotmányt is kész lett volna módosítani – ugyanis az MSZP-s javaslat megkívánta az adatvédelmi alapjogok gyengítését. Cserébe azt kérte, írják bele az alaptörvénybe, hogy az állambiztonsággal az előző rendszerben együttműködő személyeket és pártállami politikusokat zárják ki a közhatalom gyakorlásából.

Ezt viszont az MSZP – melynek több politikusa is érintett lett volna – és az SZDSZ leszavazta, így a Fidesz képviselőinek többsége távol tartotta magát a szavazástól. Az alkotmánymódosításkor csak 46-an voltak bent a teremben, akik igennel szavaztak ugyan, de a távolmaradók miatt nem volt meg a szükséges kétharmad. Ugyanakkor a feles többséget igénylő törvényt nem szavazták meg, tartózkodtak. Egyedül Demeter szavazott végül igennel.

Mivel az alkotmányt nem sikerült módosítani, a köztársasági elnök, Mádl Ferenc alkotmányossági vétót emelt, az Alkotmánybíróság pedig a személyes adatok védelmében a tervezet több paragrafusát megsemmisítette.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X