Pofátlan végkielégítések: milliókat hozhat a kormánytagoknak az adó eltörlése

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Alkotmánybíróság; Lázár János; 98 százalékos különadó; végkielégítések különadója;

Hárommillió forint maradhat Réthelyi Miklós zsebében, ha valóban távozik a közeljövőben miniszteri posztjáról. Azok a kormánytagok, akik a választásokig hivatalban maradnak, még jobban járnak, így, ha 2014-ben veszít, Orbán Viktor kilencmillió forint "lelépési pénzzel" számolhat. Mindezt a hétfőn megjelent új Széll Kálmán-terv teszi lehetővé, aminek értelmében eltörölhetik az alig egy éve bevezetett 98 százalékos különadót, amit a "pofátlan végkielégítések" miatt szavazott meg a Fidesz. A különadóból tavaly összesen 3,7 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.

A Széll Kálmán-terv 2.0 elnevezésű konvergenciaprogramban a magánszemélyek 98 százalékos különadójával már nem számol a kormány. Két évvel a kormányalakítás és a felelős pozícióban lévők lecserélése után most mégsem tart igényt ebből a különadóból származó bevételre a kabinet. A megszüntetést a dokumentumban azzal indokolják, hogy a kisadók - a gyógyszertár szolidaritási díj, a magánszemélyek 98 százalékos különadója és a katasztrófavédelmi hozzájárulás - nem hoznak jelentős bevételt, de adminisztrációs terhet jelentenek.

A tervekben az nem szerepel, hogy mikortól szünteték meg a különadót, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy az Orbán Viktor által hetekkel ezelőtt bejelentett kormányátalakítás után a lecserélt kormánytagok mentesülnek-e a megfizetése alól. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a végkielégítések 2 millió forint feletti része után 98 százalékot vissza kell fizetniük az államnak az állami vezetőknek, országgyűlési képviselőknek, polgármestereknek és a közpénzből működő cégek dolgozóinak.

Milliókat spórolnak, ha eltörlik a különadót

Ha elfogadják az adó eltörlését, akkor Orbán Viktor kormányfő kilencmillió forintot, Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, aki sajtóhírek szerint az IMF-tárgyalások vezetésének lehetséges várományosa, hatmillió forintot - hat havi keresetét teheti majd zsebre, ha távozik hivatalából.

Az Index információi szerint Réthelyi Miklós távozását már a héten bejelentik, ő háromhavi fizetéssel, vagyis hárommillió forinttal hagyhatja el a Szalay utcai minisztériumot. A jogszabály szerint egy négyéves parlamenti ciklust - akár különböző - kormányzati pozíciókban végigszolgáló miniszter, államtitkár hat havi "bánatpénzre" számíthat majd. Ez minden esetben meghaladja majd a két millió forintot, pedig a választások előtt a Fidesz még ezt tartotta a "pofátlan végkielégítések" kategóriájának, ezért is vetettek ki egyik első intézkedéseükkel a kétmillió forint fölötti részre 98 százalékos különadót. De 2014-ben - ha addig hivatalban marad - még Németh Lászlóné is felvehet majd 3,3 millió forintot, amivel minden bizonnyal csúcstartó lesz a nem egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók között.

Fotó:

Harc a törvény elfogadásáért

A "pofátlanul magas végkielégítések" felvételének megakadályozására Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője javasolta 2010-ben a kétmillió forint feletti jövedelmek megadóztatásának bevezetését. Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője azzal indokolta a különadó szükségességét, hogy "nem jogállam az, ahol az országot eladósító politikai és gazdasági vezetőket több tíz- vagy százmilliós végkielégítésekkel honorálják".

A törvény az első tervek alapján visszamenőleges hatállyal vonatkozott volna a 2005. január 1-jétől felvett többmilliós végkielégítésekre, de a dátum később 2010. január 1-jére módosult. Az adóról szóló törvény megszavazásának háromszor futott neki a kormányzó párt. Többek között azért, mert a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (AB) 2010. október 26-án és tavaly májusban is megsemmisítette, mert alkotmányellenesnek találta, mondván, a törvény sérti az emberi méltóságot.

Harmadszorra sikerült elfogadtatni a törvényt

Az AB által elkaszált adót a Fidesz végül is átvitte. A több milliós végkielégítéseket lenullázó különadót az Országgyűlés 2011. május 9-én fogadta el. A törvényjavaslatot Lázár János azzal magyarázta, hogy „a társadalom igazságérzete megköveteli, hogy a politikai élet ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a terhekből, tekintettel arra, hogy ezek a magánszemélyek képviselői jogviszonyuknak a választók akaratából vagy más okból történő megszűnésével összefüggésben állami források terhére jelentős bevételhez jutottak”.

Rogán Antal is benyújtott egy módosító javaslatot, melynek célja az volt, hogy az országgyűlési képviselőket, az EP-képviselőket és az alpolgármestereket érintően - hasonlóan az eredeti szabályozáshoz - a különadó-kötelezettséget ugyancsak a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre határozza meg. Később azonban visszavonta a módosítót.

Tavaly a 98 százalékos különadóból a költségvetés mintegy 3,7 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak év közben közölt tájékoztatása szerint az állami szférából 2010-ben elbocsátott 893 vezető és alkalmazott jelezte, hogy különadót kell fizetniük, ami összesen 2,1 milliárd forintos befizetési kötelezettséget jelentett. Az érintettek között volt 224 politikus is, akiknek összesen körülbelül 75 millió forinttól kellett megválniuk.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X