szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az alaptörvény ne csak lehetővé tegye az előzetes regisztráció bevezetését, hanem annak alapvető szabályait is tartalmazza - javasolja az alkotmányügyi bizottság. Beleírnák az alkotmányba azt is, hogy csak határon túlról lehet levélben regisztrálni. A javaslatot tárgyalás nélkül szavazhatják meg.

A parlament alkotmányügyi bizottsága azt kezdeményezi, hogy az alaptörvény ne csak lehetővé tegye az előzetes regisztráció bevezetését, hanem annak alapvető szabályait is tartalmazza. Így alkotmányos szinten szabályozhatják a névjegyzékbevétel kérelmezésének határidejét és módját, rögzítve, hogy Magyarországról nem, csak a határon túlról lehet levélben feliratkozni.

 A KDNP-s Salamon László vezette testület szerdán terjesztette be az erről szóló módosító javaslatát az Országgyűlésnek.

A fideszes előterjesztők, köztük Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban mindössze azzal egészítette volna ki az alkotmányt, hogy sarkalatos törvény feliratkozáshoz kötheti a választójog gyakorlását. Az előterjesztéshez érkezett bizottsági módosító javaslat viszont részletesebb szabályokat is megállapít, így az alkotmányban rögzítené, hogy a névjegyzékbevétel a választást vagy a népszavazást megelőző 15. napig kérelmezhető.

A javaslat alapján a választójog csak előzetes regisztrációt követően gyakorolható. A magyarországi lakóhellyel rendelkezők személyesen vagy elektronikus úton iratkozhatnak fel. A kormánypártok választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslata emellett a levélben történő regisztrációra is lehetőséget adott volna a Magyarországon élőknek - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám a bizottsági indítványban ez a lehetőség már nem szerepel. Ez a megoldás összefüggésben van azzal, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályait jelezte a kormányoldal felé az ügyben. 

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit módosító javaslat értelmében. Eszerint a névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kellene újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.

A parlament hétfőn egyébként már lezárta a választási regisztrációval összefüggő alkotmánymódosítás részletes vitáját, vagyis a most benyújtott változtatásról csak szavazni fog az Országgyűlés, tárgyalni nem.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!