szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Van, ahol már megkezdődtek az elbocsátások a felsőoktatást érintő megszorítások miatt, máshol a csoportos létszámleépítés előkészítése zajlik. Van, ahol a dologi kiadások 80 százalékos csökkentését írták elő, egy budapesti intézményben ingyenmunkára kértek fel kollégákat. Ebben a helyzetben ül össze a Felsőoktatási Kerekasztal, miközben a miniszter egy tárgyaló szerint „rosszul viseli a kritikát”. Balog Zoltán szerint a Felsőoktatási Kerekasztalon áttekintik a problémát.

Levélben utasította a Kaposvári Egyetem rektora, Szávai Ferenc január elején az intézmény művészeti karának dékánját, Jakicsityné Lieber Erzsébetet, hogy a törvényben előírt maximálisra emelje a következő két félévben a kar közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott oktatóinak óraszámát. Ez a törvényben meghatározott minimum tíz órához képest 70 százalékkal lehet több. És persze egy oktató kötelezettségei ebben nem merülnek ki, tudományos kutatást is kell folytatni, és – a munkáltató rendelkezései szerint – mindazokat a feladatokat ellátni, melyek az intézmény szempontjából fontosak, és „igénylik az oktató szakértelmét”. Az utasítás célja az, hogy így minimálisra csökkenjen a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak létszáma. A rendelkezés szerint a dékánnak egyben „haladéktalanul" rendelkeznie kell az érintettek elbocsátásáról. Mindezt a birtokunkba jutott utasítás azzal indokolja, hogy „az egyetem anyagi helyzete jelentős megszorításokat tesz szükségessé”.

Nagyon komoly a helyzet a Corvinus Egyetemen is. „Az egyetem gazdasági főigazgatója a szenátus február 4-re tervezett ülésére készített egy nyilvánosságnak szánt előterjesztést, melynek a lényege az volt, hogy az állami támogatások 30 százalékos csökkenése, és a közel egymilliárd forintra rúgó kifizetetlen kötelezettségek miatt a személyi költségeket is 29 százalékkal kell megvágni, méghozzá fűnyíróelv-szerűen, így az egyetem kénytelen csoportos létszámleépítést végrehajtani” – mondta a hvg.hu-nak Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az Oktatói Hálózat képviselője. „Az ezzel kapcsolatos intézkedések megtételének tervezett határideje 2013. február 1., ami valószínűleg már csak azért sem tartható, mert a csoportos létszámleépítésnek komoly törvényi előírásai és korlátai vannak” – mondta az oktató.

Bizottság a leépítésért

A Corvinus rektora emiatt különbizottságok létrehozását jelentette be a leépítések és a szervezeti átalakítások végrehajtására, az Oktatói Hálózat és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ugyanakkor tiltakozik a drasztikus megszorítások miatt. „Az elmúlt három évben a Corvinus – és a többi egyetem – állami támogatása 40 százalékkal csökkent, vagyis reálértéken a felére. Ezzel teljesen ellehetetlenülhet a szakmai munka, és az oktatás és a kutatómunka, akkreditált képzési programok kerülhetnek veszélybe, hiszen nem tudjuk a vállalt feltételeket teljesíteni, oktatók sora kerülhet olyan helyzetbe, hogy szerződéses oktatási-kutatási kötelezettségvállalásait a megváltozott körülmények folytán nem tudja betartani” – mondta Deák Dániel a hvg.hu-nak.

A hírt szintén közlő Figyelo.hu ezzel kapcsolatban idézi Rostoványi Zsolt rektor egy korábbi konferencián elhangzott felszólalását, ahol az intézményvezető arról beszélt, hogy a felsőoktatás nehéz, válság-közeli helyzetben van, miközben az átalakítások iránya nem világos. Mint a Figyelo.hu visszaidézi, Maruzsa Zoltán felsőoktatási államtitkár vitába szállt a rektorral, és azt mondta, az egyetemek helyzete stabil. A harmadával csökkenteni tervezett bérköltség nem tartalmazza a nyugdíjazásokat, ami körül egyelőre ugyanúgy nagy a káosz, mint sok más kérdésben, nem világos, mikor kellene nyugdíjba vonulniuk a felsőoktatás dolgozóinak. Jelenleg az a verzió él, hogy az egyetemi oktatóknak is nyugállományba kell vonulniuk 62 éves korukban, ám az intézmény vezetője az egyes oktatók esetében kérelmezheti az aktív állományú továbbfoglalkoztatást a szaktárcától.

©

Van, ahol már nagyban zajlanak a létszámleépítések, az ELTE Bölcsészettudományi Karán tavaly egyetlen távozó (nyugdíjba vonuló) tanár helyét nem töltötték be, az Állam és Jogtudományi Kar 120 fős dolgozói létszáma 20 fővel csökkent. „Hetente húszasával-harmincasával írjuk alá az elbocsátásokat. A létünkért küzdünk, az egyetem tavalyi költségvetési támogatása 18 milliárd volt, ez idénre 14-16 milliárdra csökkenhet” – mondta egy nagy fővárosi egyetem vezetője is lapunknak. Ők úgy is próbálnak spórolni, hogy az eddig minimális díjazásért dolgozó óraadókkal közölték: idéntől már semmit nem tudnak fizetni nekik.

Furcsa hangulatban

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter csütörtökön délben találkozott a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel, itt bizonyára az egyetemek súlyos anyagi helyzete is szóba kerültek. Már csak azért is, mert – mint a korábbi tárgyalások egyik szereplője a hvg.hu-nak elmondta – már „egy sor intézményvezető fordult a miniszterhez, mert egyszerűen nem tudnak reális költségvetést tervezni erre az évre”. A felsőoktatás támogatását a Széll Kálmán-terv 2.0 értelmében – a korábban zárolt összegeken túl – idén 26 milliárd forinttal vágták meg. A kerekasztal megalakulása után Balog Zoltán már 47 milliárd plusz-forrásról beszélt, és azt mondta a hvg.hu kérdésére, hogy a testület finanszírozási munkacsoportjában áttekintik az egyetemek finanszírozási helyzetét.

Forrásunk szerint Balog Zoltán a Magyar Rektori Konferenciával tartott keddi találkozón ugyan azt mondta, hogy ezt a pénzt visszapótolják, és a kutatóegyetemnek kinevezett intézmények még további tízmilliárd forintot kaptak, de erre egyelőre csak szóbeli ígéret van. Ráadásul az is arról szól, hogy majd a nyárra, nyár végére történik meg a pótlás. Az intézményeknek viszont úgy kell majd sokkal több hallgatót fogadniuk, hogy egyelőre fogalmuk sincs a finanszírozásról. Törős Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete vezetője szerint ezért sok intézmény egyelőre kivár, hogy valóban lesz-e garancia a közeljövőben a források visszapótlására, de közben készítik elő a saját megszorítási terveiket arra az esetre, ha ez mégsem teljesül.

Ebben a helyzetben ül össze csütörtökön délben a Felsőoktatási Kerekasztal, várhatóan nem a legjobb hangulatban. Már csak azért sem, mert az eddigi kormány-felsőoktatási szereplők tárgyalásokra rálátó egyik forrásunk szerint a keddi találkozó sem volt baráti hangvételű: a miniszter ugyanis „nehezen viselte a Rektori Konferencia korábbi kritikus nyilatkozatait a felsőoktatási megszorításokkal kapcsolatban”.

MTI Itthon

Az új törvény szerint a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanáccsal kell tárgyalni

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot (FÉT) nevezi meg a felsőoktatás ágazati jelentőségű munkaügyi, szociális, élet- és munkakörülményekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdéseinek egyeztetésére - reagált Maruzsa Zoltán arra, hogy a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete miért nem kapott meghívást a felsőoktatási kerekasztal csütörtöki alakuló ülésére.

Kósa András Itthon

Már nemcsak Matolcsy tárcája diktálja a felsőoktatási reformot

Míg korábban egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium diktálta a felsőoktatás átalakításának szempontjait a humánerőforrás-tárcának, mostanra megváltozott a helyzet, a Nemzetgazdasági Minisztérium befolyása csökkent, az EMMI önállóbb lett – mondták a hvg.hu-nak az egyeztető tárgyalásokra rálátó források.