szerző:
Kósa András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Míg korábban egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium diktálta a felsőoktatás átalakításának szempontjait a humánerőforrás-tárcának, mostanra megváltozott a helyzet, a Nemzetgazdasági Minisztérium befolyása csökkent, az EMMI önállóbb lett – mondták a hvg.hu-nak az egyeztető tárgyalásokra rálátó források.

Egy héttel az államilag támogatott képzések megszüntetéséről és a sikertelennek bizonyult részösztöndíjas rendszer kiterjesztéséről szóló javaslat elfogadása előtt, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter még egy teljesen más kormányjavaslatról tárgyalt a felsőoktatás képviselőivel – tudtuk meg az egyeztetésekre rálátó egyetemi forrásunktól, aki az ügy kényessége miatt neve elhallgatását kérte. A decemberi döntés előtt ugyanis a régi rendszer meghagyását tervezték, igaz, a korábbi vágások után újabb 8 ezer fővel csökken tették volna az államilag támogatott férőhelyek száma.

„Nyilván ezt sem fogadtuk volna el, de az is biztos, hogy ha ez a tervezet valósul meg, nem okozott volna olyan elementáris mértékű felháborodást” – mondta. Vagyis a kormány akár meg is úszhatta volna a hetekig tartó tüntetéseket, csakhogy egy ennél is durvább megoldás mellett döntött a kabinet.

A tárgyalások több résztvevője is azt mondta a hvg.hu-nak, korábban egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium akarata érvényesült a felsőoktatás átalakításában, a helyzet azonban tavaly december közepén – részben a tiltakozások hatására is – megváltozott, és Balog Zoltán mára érezhetően nagyobb befolyással rendelkezik, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az, hogy az EMMI csak asszisztál az NGM elképzeléseihez, persze nem új: Pokorni Zoltán már 2011 szeptemberében arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a gazdasági tárca pénzügyi személete érvényesül az oktatás átalakításánál, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig tavaly októberben, a pedagógus-életpályamodell elhalasztásakor úgy fogalmazott, hogy a Hoffmann Rózsa által vezetett oktatásért felelős államtitkárság „nem ura a saját akaratának”.

Csak a pénz

„A kormány a maga módján következetes volt: mindent a finanszírozási kérdéseknek rendeltek alá, a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott forráskivonást végig akarták vinni a felsőoktatáson is, ez minden tárgyalás alkalmával egyértelmű volt” – mondta egy felsőoktatási vezető, aki szerint az is látszott, hogy a kormány ehhez a gombhoz akarja hozzávarrni a kabátot, így a forráskivonás indokoltságát akarták alátámasztani azzal, hogy demográfiai hullámvölgy van, ezért kevesebb hallgató, kevesebb intézmény is kell.

A hallgatói tiltakozások Matolcsy György befolyását is meggyengítették
©

Az EMMI által vezetett tárgyalások így rendre azon akadtak meg, hogy egyeztetniük kellett a nemzetgazdasági tárcával. „Az NGM ragaszkodott a saját elképzeléseihez, ugyanakkor nem dolgozta ki ezeket megfelelően” – mondta forrásunk, aki szerint többek között emiatt állt fel tavaly júniusban Kis Norbert, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, mivel az általa szorgalmazott reformkoncepció egyik nagyon fontos részét, a „minőségi finanszírozási lábat" kihúzta az NGM a tervekből.

"Hosszabb pórázon"

A megkérdezett szereplők szerint a helyzet addig volt különösen rossz, amíg Hoffmann Rózsa próbálta képviselni a felsőoktatás ügyét a kormányon belül (őt egyébként az Origó információi szerint nemrég már a felsőoktatási témák kommunikálásáról is eltanácsolták a minisztériumban). Ám onnantól, hogy Balog Zoltán személyesen is beszállt az egyeztetésekbe, pozitív változások történtek: megszűnt például az a korábban nehezen kezelhető helyzeteket eredményező állapot, hogy négy minisztérium (EMMI, NFM, KIM, NGM) is felelős volt az egyetemek ügyeiért.

„Balog Zoltán a hallgatói megmozdulások óta érezhetően hosszabb pórázon van, emiatt a minisztérium is határozottabb, önállóbb, kezdeményezőbb lett” – összegezte személyes benyomásait az egyik tárgyaló, aki szerint többek között ennek köszönhető az is, hogy sikerült megakadályozni azt a korábbi elképzelést, hogy az egyetemek szenátusainak csak véleményezési joga legyen a rektor kinevezésénél. (Bár nyilván az Európai Egyetemi Szövetség ez ügyben érkezett kritikája is nyomott a latban.) Másik forrásunk szerint „a megmozdulások óta érezhetően Orbán Viktort nagyon érdekli a felsőoktatás, úgy tűnik, napi szinten foglalkozik a kérdéssel”.

Továbbra is az NGM befolyását jelzi ugyanakkor, hogy a leendő Felsőoktatási Kerekasztalnak valószínűleg gazdasági vezetők, szervezetek is a tagjai lesznek, a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a Magyar-Európai Üzleti Tanácsot nevesíteni is szerette volna az erről szóló megállapodásban, amitől mind a hallgatók, mind az egyetemi vezetők érezhetően idegenkedtek. (A Magyar Rektori Konferencia a hétre találkozót is kért Parragh Lászlótól, hogy személyesen tájékozódjon az MKIK elnökétől a tervektől.)

Az EMMI legközelebb a Magyar Rektori Konferenciával Egyeztet, majd február elejére várhatóan megalakul a Felsőoktatási Kerekasztal is, amelynek végső összetétele egyelőre nem ismert.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Balog: még változhatnak a keretszámok

Balog Zoltán szerint még módosulhatnak a felsőoktatási hallgatói keretszámokra vonatkozó elképzelések. Az emberi erőforrások minisztere erről péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában beszélt, de konkrét szakokat vagy számokat nem mondott.

Dezső András Itthon

Orbán Viktor: nem lesznek keretszámok - videó

Egyetlen mondatot szánt a hvg.hu-ra a miniszterelnök, de egy rejtélyes találkozóról távozva elárulta: jövőre nem lesznek keretszámok a felsőoktatásban. Az elejtett mondat egyelőre nem segít tisztán látni az elmúlt napok kommunikációs káoszában.

hvg.hu Itthon

"Nem Viktor, a keretszámok átnevezése nem megoldás"

Miközben Orbán Viktor állítólagos "diákokkal" egyeztetett, a Magyar Nemzet a legrosszabb bolsevista hagyományokat követve listázta az egyetemi HÖK-vezetőket. A Kettős Mérce szerint a kormány csak össze-vissza beszél és nem tartja partnernek a diákokat.

hvg.hu Itthon

Eduline: mi jöhet a keretszámok eltörlése után?

Eltörlik a keretszámokat, de azok, akik tanulni szeretnének, elérnek 240 pontot a felvételin és elszántak, hogy Magyarországon dolgozzanak, ingyen tanulhatnának - ezt jelentette be Orbán Viktor a Facebook-oldalán. Az Eduline.hu megnézte, mit jelenthetnek a miniszterelnök szavai.

MTI Itthon

Keretszámok: Orbán kimondta, a Ház két nap múlva megszavazta

Megszavazta az Országgyűlés hétfőn késő este a keretszámok eltörlését. A szakminiszter évente szakonként határozza meg, hogy mely képzéseken vehető igénybe ösztöndíj vagy részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, illetve miniszteri határozat állapíthatja meg az új jogszabály szerint.

4,3-as erősségű földrengés volt Bécsújhelynél

4,3-as erősségű földrengés volt Bécsújhelynél

Ötször annyi cég lesz kénytelen fenntarthatósági jelentést készíteni, mint eddig

Ötször annyi cég lesz kénytelen fenntarthatósági jelentést készíteni, mint eddig

Nyugdíjakat sikkasztott egy postás, aztán újabb sikkasztással próbálta pótolni a pénzt

Nyugdíjakat sikkasztott egy postás, aztán újabb sikkasztással próbálta pótolni a pénzt