szerző:
Kósa András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Míg korábban egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium diktálta a felsőoktatás átalakításának szempontjait a humánerőforrás-tárcának, mostanra megváltozott a helyzet, a Nemzetgazdasági Minisztérium befolyása csökkent, az EMMI önállóbb lett – mondták a hvg.hu-nak az egyeztető tárgyalásokra rálátó források.

Egy héttel az államilag támogatott képzések megszüntetéséről és a sikertelennek bizonyult részösztöndíjas rendszer kiterjesztéséről szóló javaslat elfogadása előtt, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter még egy teljesen más kormányjavaslatról tárgyalt a felsőoktatás képviselőivel – tudtuk meg az egyeztetésekre rálátó egyetemi forrásunktól, aki az ügy kényessége miatt neve elhallgatását kérte. A decemberi döntés előtt ugyanis a régi rendszer meghagyását tervezték, igaz, a korábbi vágások után újabb 8 ezer fővel csökken tették volna az államilag támogatott férőhelyek száma.

„Nyilván ezt sem fogadtuk volna el, de az is biztos, hogy ha ez a tervezet valósul meg, nem okozott volna olyan elementáris mértékű felháborodást” – mondta. Vagyis a kormány akár meg is úszhatta volna a hetekig tartó tüntetéseket, csakhogy egy ennél is durvább megoldás mellett döntött a kabinet.

A tárgyalások több résztvevője is azt mondta a hvg.hu-nak, korábban egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium akarata érvényesült a felsőoktatás átalakításában, a helyzet azonban tavaly december közepén – részben a tiltakozások hatására is – megváltozott, és Balog Zoltán mára érezhetően nagyobb befolyással rendelkezik, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az, hogy az EMMI csak asszisztál az NGM elképzeléseihez, persze nem új: Pokorni Zoltán már 2011 szeptemberében arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a gazdasági tárca pénzügyi személete érvényesül az oktatás átalakításánál, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig tavaly októberben, a pedagógus-életpályamodell elhalasztásakor úgy fogalmazott, hogy a Hoffmann Rózsa által vezetett oktatásért felelős államtitkárság „nem ura a saját akaratának”.

Csak a pénz

„A kormány a maga módján következetes volt: mindent a finanszírozási kérdéseknek rendeltek alá, a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott forráskivonást végig akarták vinni a felsőoktatáson is, ez minden tárgyalás alkalmával egyértelmű volt” – mondta egy felsőoktatási vezető, aki szerint az is látszott, hogy a kormány ehhez a gombhoz akarja hozzávarrni a kabátot, így a forráskivonás indokoltságát akarták alátámasztani azzal, hogy demográfiai hullámvölgy van, ezért kevesebb hallgató, kevesebb intézmény is kell.

A hallgatói tiltakozások Matolcsy György befolyását is meggyengítették
©

Az EMMI által vezetett tárgyalások így rendre azon akadtak meg, hogy egyeztetniük kellett a nemzetgazdasági tárcával. „Az NGM ragaszkodott a saját elképzeléseihez, ugyanakkor nem dolgozta ki ezeket megfelelően” – mondta forrásunk, aki szerint többek között emiatt állt fel tavaly júniusban Kis Norbert, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, mivel az általa szorgalmazott reformkoncepció egyik nagyon fontos részét, a „minőségi finanszírozási lábat" kihúzta az NGM a tervekből.

"Hosszabb pórázon"

A megkérdezett szereplők szerint a helyzet addig volt különösen rossz, amíg Hoffmann Rózsa próbálta képviselni a felsőoktatás ügyét a kormányon belül (őt egyébként az Origó információi szerint nemrég már a felsőoktatási témák kommunikálásáról is eltanácsolták a minisztériumban). Ám onnantól, hogy Balog Zoltán személyesen is beszállt az egyeztetésekbe, pozitív változások történtek: megszűnt például az a korábban nehezen kezelhető helyzeteket eredményező állapot, hogy négy minisztérium (EMMI, NFM, KIM, NGM) is felelős volt az egyetemek ügyeiért.

„Balog Zoltán a hallgatói megmozdulások óta érezhetően hosszabb pórázon van, emiatt a minisztérium is határozottabb, önállóbb, kezdeményezőbb lett” – összegezte személyes benyomásait az egyik tárgyaló, aki szerint többek között ennek köszönhető az is, hogy sikerült megakadályozni azt a korábbi elképzelést, hogy az egyetemek szenátusainak csak véleményezési joga legyen a rektor kinevezésénél. (Bár nyilván az Európai Egyetemi Szövetség ez ügyben érkezett kritikája is nyomott a latban.) Másik forrásunk szerint „a megmozdulások óta érezhetően Orbán Viktort nagyon érdekli a felsőoktatás, úgy tűnik, napi szinten foglalkozik a kérdéssel”.

Továbbra is az NGM befolyását jelzi ugyanakkor, hogy a leendő Felsőoktatási Kerekasztalnak valószínűleg gazdasági vezetők, szervezetek is a tagjai lesznek, a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a Magyar-Európai Üzleti Tanácsot nevesíteni is szerette volna az erről szóló megállapodásban, amitől mind a hallgatók, mind az egyetemi vezetők érezhetően idegenkedtek. (A Magyar Rektori Konferencia a hétre találkozót is kért Parragh Lászlótól, hogy személyesen tájékozódjon az MKIK elnökétől a tervektől.)

Az EMMI legközelebb a Magyar Rektori Konferenciával Egyeztet, majd február elejére várhatóan megalakul a Felsőoktatási Kerekasztal is, amelynek végső összetétele egyelőre nem ismert.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Balog: még változhatnak a keretszámok

Balog Zoltán szerint még módosulhatnak a felsőoktatási hallgatói keretszámokra vonatkozó elképzelések. Az emberi erőforrások minisztere erről péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában beszélt, de konkrét szakokat vagy számokat nem mondott.

Dezső András Itthon

Orbán Viktor: nem lesznek keretszámok - videó

Egyetlen mondatot szánt a hvg.hu-ra a miniszterelnök, de egy rejtélyes találkozóról távozva elárulta: jövőre nem lesznek keretszámok a felsőoktatásban. Az elejtett mondat egyelőre nem segít tisztán látni az elmúlt napok kommunikációs káoszában.

hvg.hu Itthon

"Nem Viktor, a keretszámok átnevezése nem megoldás"

Miközben Orbán Viktor állítólagos "diákokkal" egyeztetett, a Magyar Nemzet a legrosszabb bolsevista hagyományokat követve listázta az egyetemi HÖK-vezetőket. A Kettős Mérce szerint a kormány csak össze-vissza beszél és nem tartja partnernek a diákokat.

hvg.hu Itthon

Eduline: mi jöhet a keretszámok eltörlése után?

Eltörlik a keretszámokat, de azok, akik tanulni szeretnének, elérnek 240 pontot a felvételin és elszántak, hogy Magyarországon dolgozzanak, ingyen tanulhatnának - ezt jelentette be Orbán Viktor a Facebook-oldalán. Az Eduline.hu megnézte, mit jelenthetnek a miniszterelnök szavai.

MTI Itthon

Keretszámok: Orbán kimondta, a Ház két nap múlva megszavazta

Megszavazta az Országgyűlés hétfőn késő este a keretszámok eltörlését. A szakminiszter évente szakonként határozza meg, hogy mely képzéseken vehető igénybe ösztöndíj vagy részösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, illetve miniszteri határozat állapíthatja meg az új jogszabály szerint.

Az Apple titkolja, de a kínaiak azt mondják, jól mennek az iPhone-ok Kínában

Az Apple titkolja, de a kínaiak azt mondják, jól mennek az iPhone-ok Kínában

Maró gúnnyal kritizálta az egyházat, végül ellopták a csontjait

Maró gúnnyal kritizálta az egyházat, végül ellopták a csontjait

Visontai szennyezés: feljelentést tettek környezetkárosítás miatt

Visontai szennyezés: feljelentést tettek környezetkárosítás miatt

Ezekben a budapesti kerületekben vannak a legolcsóbb új lakások

Ezekben a budapesti kerületekben vannak a legolcsóbb új lakások

Már Magyarországon is beárazták az IKEA hangszórós bútorait

Már Magyarországon is beárazták az IKEA hangszórós bútorait

A Lexus is beállt a sorba, itt az első villanyautója

A Lexus is beállt a sorba, itt az első villanyautója