Míg korábban egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium diktálta a felsőoktatás átalakításának szempontjait a humánerőforrás-tárcának, mostanra megváltozott a helyzet, a Nemzetgazdasági Minisztérium befolyása csökkent, az EMMI önállóbb lett – mondták a hvg.hu-nak az egyeztető tárgyalásokra rálátó források.
Egy héttel az államilag támogatott képzések megszüntetéséről és a sikertelennek bizonyult részösztöndíjas rendszer kiterjesztéséről szóló javaslat elfogadása előtt, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter még egy teljesen más kormányjavaslatról tárgyalt a felsőoktatás képviselőivel – tudtuk meg az egyeztetésekre rálátó egyetemi forrásunktól, aki az ügy kényessége miatt neve elhallgatását kérte. A decemberi döntés előtt ugyanis a régi rendszer meghagyását tervezték, igaz, a korábbi vágások után újabb 8 ezer fővel csökken tették volna az államilag támogatott férőhelyek száma.
„Nyilván ezt sem fogadtuk volna el, de az is biztos, hogy ha ez a tervezet valósul meg, nem okozott volna olyan elementáris mértékű felháborodást” – mondta. Vagyis a kormány akár meg is úszhatta volna a hetekig tartó tüntetéseket, csakhogy egy ennél is durvább megoldás mellett döntött a kabinet.
A tárgyalások több résztvevője is azt mondta a hvg.hu-nak, korábban egyértelműen a Nemzetgazdasági Minisztérium akarata érvényesült a felsőoktatás átalakításában, a helyzet azonban tavaly december közepén – részben a tiltakozások hatására is – megváltozott, és Balog Zoltán mára érezhetően nagyobb befolyással rendelkezik, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Az, hogy az EMMI csak asszisztál az NGM elképzeléseihez, persze nem új: Pokorni Zoltán már 2011 szeptemberében arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a gazdasági tárca pénzügyi személete érvényesül az oktatás átalakításánál, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig tavaly októberben, a pedagógus-életpályamodell elhalasztásakor úgy fogalmazott, hogy a Hoffmann Rózsa által vezetett oktatásért felelős államtitkárság „nem ura a saját akaratának”.
Csak a pénz
„A kormány a maga módján következetes volt: mindent a finanszírozási kérdéseknek rendeltek alá, a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott forráskivonást végig akarták vinni a felsőoktatáson is, ez minden tárgyalás alkalmával egyértelmű volt” – mondta egy felsőoktatási vezető, aki szerint az is látszott, hogy a kormány ehhez a gombhoz akarja hozzávarrni a kabátot, így a forráskivonás indokoltságát akarták alátámasztani azzal, hogy demográfiai hullámvölgy van, ezért kevesebb hallgató, kevesebb intézmény is kell.
Az EMMI által vezetett tárgyalások így rendre azon akadtak meg, hogy egyeztetniük kellett a nemzetgazdasági tárcával. „Az NGM ragaszkodott a saját elképzeléseihez, ugyanakkor nem dolgozta ki ezeket megfelelően” – mondta forrásunk, aki szerint többek között emiatt állt fel tavaly júniusban Kis Norbert, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, mivel az általa szorgalmazott reformkoncepció egyik nagyon fontos részét, a „minőségi finanszírozási lábat" kihúzta az NGM a tervekből.
"Hosszabb pórázon"
A megkérdezett szereplők szerint a helyzet addig volt különösen rossz, amíg Hoffmann Rózsa próbálta képviselni a felsőoktatás ügyét a kormányon belül (őt egyébként az Origó információi szerint nemrég már a felsőoktatási témák kommunikálásáról is eltanácsolták a minisztériumban). Ám onnantól, hogy Balog Zoltán személyesen is beszállt az egyeztetésekbe, pozitív változások történtek: megszűnt például az a korábban nehezen kezelhető helyzeteket eredményező állapot, hogy négy minisztérium (EMMI, NFM, KIM, NGM) is felelős volt az egyetemek ügyeiért.
„Balog Zoltán a hallgatói megmozdulások óta érezhetően hosszabb pórázon van, emiatt a minisztérium is határozottabb, önállóbb, kezdeményezőbb lett” – összegezte személyes benyomásait az egyik tárgyaló, aki szerint többek között ennek köszönhető az is, hogy sikerült megakadályozni azt a korábbi elképzelést, hogy az egyetemek szenátusainak csak véleményezési joga legyen a rektor kinevezésénél. (Bár nyilván az Európai Egyetemi Szövetség ez ügyben érkezett kritikája is nyomott a latban.) Másik forrásunk szerint „a megmozdulások óta érezhetően Orbán Viktort nagyon érdekli a felsőoktatás, úgy tűnik, napi szinten foglalkozik a kérdéssel”.
Továbbra is az NGM befolyását jelzi ugyanakkor, hogy a leendő Felsőoktatási Kerekasztalnak valószínűleg gazdasági vezetők, szervezetek is a tagjai lesznek, a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a Magyar-Európai Üzleti Tanácsot nevesíteni is szerette volna az erről szóló megállapodásban, amitől mind a hallgatók, mind az egyetemi vezetők érezhetően idegenkedtek. (A Magyar Rektori Konferencia a hétre találkozót is kért Parragh Lászlótól, hogy személyesen tájékozódjon az MKIK elnökétől a tervektől.)
Az EMMI legközelebb a Magyar Rektori Konferenciával Egyeztet, majd február elejére várhatóan megalakul a Felsőoktatási Kerekasztal is, amelynek végső összetétele egyelőre nem ismert.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az önvédelem minden ország számára megengedett.
Az uniós külügyminiszterek az Oroszországgal szembeni szankciók újabb köréről tanácskoztak.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
