Alaptörvény 2.0: új korlátokat szab a szólásszabadságnak a Fidesz

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: szólásszabadság; gyűlöletbeszéd; közszereplő; kisebbségek; alaptörvény; véleménynyilvánítás szabadsága; új Ptk.;

Szűkülhet a közszereplők bírálhatósága, ha életbe lép az alaptörvény negyedik módosítása, és perek végtelen sorozata indulhat a gyűlölködő beszólások miatt. Az alkotmány új verziója változtatna a véleménynyilvánítás szabadságának megfogalmazásán, ami az új polgári törvénykönyvvel párosítva teljesen új utakra viheti a személyiségi jogok védelmét. Cikksorozatunkban részletesen bemutatjuk, milyen hatással lesz mindennapjainkra az alaptörvény javított kiadása.

„A javaslat alaptörvényi szinten kívánja rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja lehet az emberi méltóság” – indokolják a tavaly január 1-jén hatályba lépett alaptörvény átfogó – sorban immár a negyedik – módosításának szerzői, miért kívánják módosítani a véleménynyilvánításról szóló cikket. A módosítással a kormánypártok több területen is szakítanak, vagy legalábbis megpróbálnak szakítani azzal a rendszerváltás óta következetesen alkalmazott gyakorlattal, hogy a szólásszabadságot a lehető legkevésbé szabad korlátozni.

Az alaptörvény eredetileg – összhangban a régi alkotmánnyal – csak annyit rögzített, hogy „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”. A módosítás ehhez még hozzátenné, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”. Ez ugyan egy jól hangzó mondat, de önmagában kevés jelentősége van, hiszen az emberi méltóság, mint az egyik legfontosabb alapjog eddig is kiemelt védelmet élvezett, ami korlátozhatta akár a szabad véleménynyilvánítást is.

A gyakorlatban, az új, 2014-ben hatályba lépő polgári törvénykönyvvel (Ptk.) együtt alkalmazva azonban lehet olyan olvasata, hogy a kormánypártok új utakra lépnek, például a közszereplők bírálhatósága terén. Az Alkotmánybíróság (Ab) ma már klasszikusnak számító, 1994-es határozatában – egy büntetőjogi kérdésben – kimondta, hogy a szabad véleménynyilvánítás köre a közszereplőkkel kapcsolatban tágabb, mint más személyek esetén, vagyis a politikusoknak többet kell eltűrniük, mint általában a magánszemélyeknek.

Az alaptörvény allegóriája a díszkiadáshoz készült festményen (részlet)

Fotó:

A közszereplő nem tűr tovább

Az új Ptk. azonban ezen változtatni fog, hiszen kimondja, hogy a közszereplők személyiségi jogait is csak „méltányolható közérdekből” lehet korlátozni, illetve csak „szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül”. A közszereplők bírálhatósága persze eddig sem volt korlátlan, ha valakit már emberi minőségében támadtak meg – például „egy utolsó féregnek” titulálták –, az már sikerrel léphetett fel akár büntető, akár polgári úton. Az új Ptk. – amelyet az alaptörvény-módosítás is megtámogatna – azonban ezen változtatna.

Az emberi méltóság, illetve a szükséges és arányos mérték ebben az esetben nehezen értelmezhető kitétel, amelyek parttalan vitákra adnak lehetőséget, hiszen elvileg minden bírálat sértheti az emberi méltóságot. Az igazán aggályos az új Ptk.-ban azonban az a kitétel, hogy a közszereplőkre csak „méltányolható közérdek” esetében vonatkozik más megítélés. A törvényalkotó ezzel minden bizonnyal arra gondolt, hogy például politikai ügyben lehet keményen bírálni egy politikust, de azt, hogy veri a feleségét, már nem lehet megírni, mert ez esetben őt is olyan védelem illeti meg, mint bárki mást.

Tiltakozó hangok

Itthon és külföldön is heves vitákat váltott ki az alaptörvény negyedik módosítása. Csütörtökön tüntetők foglalták el a Fidesz székházát, szombatra pedig több szervezet is demonstrációt hirdetett a módosítás ellen. Az Európa Tanács főtitkára korábban azt kérte, hogy halasszák el a hétfőre tervezett szavazást. A módosítást is górcső alá fogja venni az Európai Parlament illetékes alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága, Neelie Kroes, az EU médiaügyekért felelős biztosa pedig azt írta: a legitim politikai kampány feltétele, hogy az indulóknak kiegyensúlyozott hozzáférése legyen minden elektronikus médiához.

Csakhogy a közérdek nem csak a politikai kérdéseket jelenti, valójában az igazi közérdek maga a lehetőség, hogy bírálhatjuk a közszereplőket (ez nem volt mindig egyértelmű, sok országban sokáig szigorúbb védelem illette meg a kormányzati tisztviselőket). Hasonló logika mellett semmisítette meg az Ab a médiatörvénynek a forrásvédelemről szóló rendelkezését. Az ugyanis szintén közérdekhez kötötte a forrás személyének titokban tartását. Az alkotmánybírák ezzel szemben kimondták, hogy önmagában a sajtó működése a közérdek, nincs szükség további feltételek meglétét bizonygatni.

Mindenki pereljen!

Szintén a véleménynyilvánítás szabadságával és az új Ptk.-val áll összefüggésben a negyedik alaptörvény-módosítás azon cikkelye, amely szerint a szólásszabadság gyakorlása nem irányulhat „a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére” sem. Az ilyen közösséghez tartozó személyeket ráadásul a módosítás feljogosítaná, hogy pert indítsanak, ha úgy érzik, a közösség megsértésével őket is sérelem érte. Az indoklás szerint ezzel meg kívánják teremteni az alkotmányos alapjait annak, hogy polgári jogi eszközökkel lehessen fellépni a gyűlöletbeszéd ellen.

Gyűlölködő felirat, valahol Magyarországon

Fotó:

Az új Ptk.-ba már korábban belefoglalták azt, hogy bárki jogosult pert indítani, ha nagy nyilvánosság előtt, súlyosan sértő vagy indokolatlanul bántó sérelem éri azt „a személyisége lényeges vonásának minősülő” közösséget, amelyhez tartozik. A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy bármely, önmagát romának valló polgár beperelheti majd azt a publicistát, aki írásában állatnak minősíti a cigányokat. Ráadásul nemcsak bocsánatkérést kérhet, hanem akár úgynevezett sérelemdíjat is követelhet, aminek lehetősége minden bizonnyal meghozza majd sokak pereskedési kedvét.

Bár az alaptörvény-módosítással megtámogatott rendelkezés elvileg a kisebbségek védelmét szolgálja, a mai magyar valóságban megvan a veszélye, hogy a politikai viták és a sajtó korlátozására használják majd, illetve a többség fegyvere lesz a kisebbségek ellen. Például több millió katolikus hívő indíthat majd pert, ha valaki felhánytorgatja a római katolikus egyház vélt vagy valós bűneit, és a nacionalisták is szinte biztosan ugrani fognak az általuk magyarellenesnek vélt megnyilvánulásokra, például ha egy publicista azt írja, hogy a magyar genetikailag alattvaló.

Gyurcsány is így szerette volna

Az új Ptk.-ban alkalmazott és az alaptörvény-módosítással most megtámogatott megoldás érdekessége, hogy eredetileg a szocialisták találták ki. Az MSZP 2002 és 2010 közt több kísérletet is tett az úgynevezett gyűlöletbeszéd szankcionálására, de ezek mind elbuktak az Ab előtt. 2007-ben ők is a polgári törvénykönyvet módosították, lehetőséget adva, hogy magánszemélyek pereskedjenek a közösségi sérelmek miatt. Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá a törvényt, normakontrollt kért, az Ab pedig megsemmisítette a törvényt.

Sólyom akkor azzal indokolta a lépését, hogy a jogszabály a közösséget sértő magatartás esetén a közösség minden tagja számára lehetővé tette volna a jogorvoslatot, így egyetlen sértő kifejezés miatt perek tucatjai indulhattak volna. Több tízezer polgári per lehetősége és az ezekben kiszabható kártérítések teljes összege pedig olyan aránytalan mértékben korlátozta volna a véleménynyilvánítás szabadságát, ami még a büntetőjogi szankcióknál is súlyosabb lehetett volna. Az alkotmánybírók osztották az államfő aggályait.

A 2007–2008-ban lefolytatott viták érdekessége, hogy Répássy Róbert, az akkori alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke (ma igazságügyi államtitkár) az Origónak már akkor azt nyilatkozta, hogy alkotmánymódosítás nélkül nem fog működni a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, mert az Ab mindig vissza fogja dobni a törvényeket. A helyzetet szerinte azzal lehetne feloldani, ha az alkotmány is kimondaná, a szabad véleménynyilvánítás nem sértheti mások emberi méltóságát – mondta 2008-ban Répássy, de még így sem volt biztos benne, hogy egyenes út nyílik a büntetőjogi megoldáshoz.

Sorozatunk következő részeiben folytatjuk az alaptörvény negyedik módosításának tematikus bemutatását.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X