Nincs nyoma sem az MTI-ben, sem a Belügyminisztérium vagy a rendőrség honlapján annak, hogy március 14-én délután a havazás és a viharos erejű szél miatt a tárcát vezető Pintér Sándor riadót rendelt volna el. A riasztást a belügy szerint az MTI által megtették, igaz a hivatkozott hír egy katasztrófavédelmi közlemény, amely az Országos Meteorológiai Szolgálat jelzését osztja meg. Hogy biztosak legyünk abban, nem csak elkerülte a hír a figyelmünket, tájékoztatást kértünk a BM-től, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A hvg.hu úgy tudja, a belügyben csak március 15-én napközben szembesültek a helyzet komolyságával, és ezt követően ment ki Pintér Sándor terepre, hogy saját maga győződjön meg arról, milyen állapotok uralkodnak az utakon.

Felelőtlen emberek, megtett intézkedések

Az emberek nem vették komolyan az időjárás-előrejelzéseket a várható rossz helyzetre vonatkozóan, a katasztrófavédelem és a rendőrség mindent megtett a hóban rekedtek kimentésére, ráadásul jó előre figyelmeztették is az autósokat, hogy ne induljanak útnak, csak ha nagyon muszáj – így foglalható össze Pintér Sándor véleménye az elmúlt napokról. A belügyminiszter szerint azért volt elég a belső intézkedés elrendelése az állomány tagjainak magasabb fokozatba helyezésére, és azért nem kellett veszélyhelyzetet hirdetni, mert a katasztrofális időjárás nem érintett minden megyét.

A riadó elrendeléséről Pintér Sándor főtanácsadója, Samu Attila március 15-én beszélt először az MTI-nek, de sem a rendőrség, sem az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) honlapján erre vonatkozóan semmi sem található. Az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján március 14-én 17 óra után hívta fel az autósok figyelmét arra, hogy aki teheti, ne induljon útnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat már március 11-én és 12-én jelezte, viharossá fog fokozódni az északnyugati szél, amely miatt hófúvások lesznek. A következő két napban pedig tovább emelték a riasztási fokozatot, majd csütörtökön kiadták a piros jelzést.

Az OKF és a Belügyminisztérium is az általuk kiadott risztásnak tartja - mint cikkünk megjelenése után közölték - az MTI-ben a havazás első napján 15 óra 32 perckor megjelent hírt. Ebben a meteorológiai szolgálat jelezte, hogy több megyére piros riasztást adtak ki. A katasztrófa-védelem felsorolta, hogy az OMSZ jelzése milyen térségeket érint, és arra kérte az embereket ne induljanak útnak, vagy ha megteszik, akkor a téli időjárási viszonyoknak megfelelően felkészített járművel induljanak el.

Későn tájékoztatott az OMSZ és rendeltek el kamionstopot?

Ugyanakkor a Belügyminisztérium a nem minden megyét érintő hóvihar miatt nem tartotta fontosnak veszélyhelyzet elrendelését. Igaz, Áder János államfő már erről beszélt. A belügyi tárca vezetése ennél nyugodtabb volt, és később is úgy látta, a meteorológiai szolgálat okolható azért, mert nem értesítette a BM-et időben arról, nagy gond lesz – értesült a hvg.hu minisztériumi forrásokból. Mint állították, ez okozta az egyik problémát a hóhelyzet megítélésével kapcsolatban. Elképzelhető, hogy ezt emeli ki a tárca a hóviharra való felkészülésről és a mentési munkálatokról készülő belügyi jelentésben is. Ennek a dokumentumnak a közreadását megkérte a hvg.hu, de a BM erre még nem reagált.

Pintér Sándor az M1-esen: neki azt mondták, javul a helyzet

MTI

Pintér Sándor egyébként a Hír Tv-ben és sajtótájékoztatón is az emberek felelőtlenségére hivatkozás mellett azt emlegette, hogy már csütörtök délután életben volt a kamionstop. A hvg.hu azonban úgy tudja, a tárca részéről az egyik legnagyobb hibának azt tartják, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csak késve, március 14-én éjfélkor rendelte el a teherjárművek közlekedésének tilalmát az M1-esen. Akkor, amikor már az autópályák és az odavezető utak is beálltak, így viszont már a hókotrók, hómarók sem tudtak hozzáférni az autópályákhoz.

Emellett azt elismerték a BM-ben is – forrásunk szerint –, hogy a mentésre jelentkező önkéntesek koordinálásában voltak zavarok. "Nagyon tiszteletreméltó, hogy az önkéntesek jöttek, és tényleg megtörtént nem egyszer, hogy a katasztrófavédők, a polgármesterek egymástól várták, hogy irányítsa őket, vagy fordítva". Bár nem közvetlenül a Belügyminisztériumot érinti, úgy tudjuk, egyéb bakik is előfordultak: Kalocsán például nem indult el egy bevetni kívánt T-72-es. Mint korábban megírtuk, a honvédség helikopterei is a földön maradtak, pedig bizonyára segíthettek volna: Hende Csaba honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak, hogy a helikopterek készenlétben álltak, de az OKF-től egyetlen kérés sem futott be hozzájuk bevetésre.

A minisztériumi forrás szerint még pénteken reggel is úgy vélekedtek a BM-ben, ahol előző nap délután a március 15-i ünnepségekkel és kitüntetésekkel voltak elfoglalva, hogy a helyzet, bár komoly, de folyamatosan javul, és elég lesz a minisztériumból telefonon levezényelni a mentést. Ezt erősítette az, hogy Pintér Sándornak folyamatosan azt jelentették: mindenhol jól haladnak a kárelhárítással. "Ezek a beszámolók azonban egy idő után olyannyira nem egyeztek meg a médiában látottakkal, hogy délutánra maga a belügyminiszter azt mondta: személyesen akarja látni, mi van az M1-esen, így mentünk el Tatáig" – mondta forrásunk.

Operatív törzs vagy központi koordinációs bizottság?

A hétvége hivatalos közlései között szerepelt az is, hogy már csütörtökön összeült az operatív törzs, de hogy az összejövetelen pontosan kik és mit határoztak, milyen intézkedési tervet készítettek, nem derült ki. Nem volt egyértelmű az sem, hogy a Pintér Sándor és Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára ugyanazt érti-e az operatív törzs alatt.

A Balatoni által emlegetett szervet kifejezetten arra hozták létre 2007-ben, hogy a nemzeti ünnepek előkészítésével foglalkozzon, és megakadályozza, hogy még egyszer olyan történjen, mint 2006. augusztus 20-án, amikor az elégtelen tájékoztatás miatt a viharban több ember életét vesztette. Ennek az operatív törzsnek, mint az államtitkár is kifejtette, csak az ünnepekre van hatásköre, és nem azonos a központi katasztrófavédelmi koordinációs törzzsel.

A hadseregre azért van szükség ilyen időben, mert a katasztrófavédelem lényegében eszköztelen: a polgári védelmet és a tűzoltóságot tudja mozgósítani, ám nekik nincsenek hókotróik, speciális járműveik. Ehhez be kell vonni a honvédséget és a közútkezelőt is, és a sok szervezet munkájának összehangolása központi irányítást igényel. A kormány központi koordinációs szervéről a honvédség tájékoztatása sem tett említést. A Honvédelmi Minisztérium a hvg.hu-val azt közölte, hogy a honvédség erőinek igénybevételéről a Katasztrófavédelmi Koordinációs Bizottság, az OKF, a Megyei (fővárosi) Védelmi Bizottságok, illetve azok operatív csoportjai döntik el, hol és mire van szükség. A megkeresésekről pedig a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke dönthet.

A honvédelmi tárca tájékoztatásában közölte: náluk is csütörtök este volt riasztás, ekkor helyezték készenlétbe a téli vészhelyzet-felszámoló és mentőcsoport tagjait. Az első megkeresés március 14-én délután 6 óra előtt a Veszprém Megyei Védelmi Bizottságtól érkezett a honvédséghez azt kérve, hogy biztosítsanak helyet mintegy hetven ember számára Várpalotán. Ezt követően a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kért a mentési munkálatokhoz katonai járművet, lánctalpas vontatót.

Az érdekvédelmi vezető sem a belügytől kapott információt

Hogy annyira mégsem volt felkészülve a Belügyminisztérium, jelezheti az, hogy Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke a tárca csütörtökön megtartott március 15-i ünnepsége után, 17 óra előtt nem sokkal úgy indult el Keszthelyre, hogy a tárcánál senki nem figyelmeztette a hóviharra és a gondokra – mondta a hvg.hu-nak.

„Otthonról jelezték, hogy mire számíthatunk, azért az autóba bekészítettünk ásványvizet, pokrócot, és Budapest határában tankoltunk” – idézte fel a szakszervezeti vezető, hogyan indultak el az M7-es autópályán. Messzire azonban nem jutottak, mert a fővárostól harminc kilométerre lévő Martonvásárnál leterelték őket, mégpedig arra az M7-esen délelőtt történt nagy balesetre hivatkozva, ahol 41 autó ment egymásba.

„A mellékutat viszont nem tisztították, és a forgalom nagyon hamar beállt. Éjjel 11 órára értünk Székesfehérvárra, ahol aztán a tűzoltósági laktanyában töltöttük az éjszakát” – közölte Salamon Lajos. Az elnök úgy vélte, nagy hiba volt az, hogy a közútkezelő az út menti hófogókat beszedte, nem volt jó a kommunikáció a katasztrófavédelem, a tűzoltóság és a rendőrség között, valamint hogy az Útinform honlapja nem volt elérhető, az OKF internetes oldalán pedig március 14-én délután még reggeli információk voltak kint.

Pedig veszélyhelyzetben az elsődleges feladat az emberek életének mentése érdekében a tájékoztatás. Ezt 2011-ben le is tesztelték egy gyakorlat során. Az elképzelt kialakult veszélyhelyzetről a televíziós és rádiós műsorszolgáltatók adásukat megszakítva ontották az információt arról, hogy mit tegyen a lakosság. Ezt írja elő a katasztrófavédelmi törvény végrehajtási rendelete is. 

Katasztrófaveszély esetén ugyanis a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek el kell készítenie azokat a közleményeket, amelyek révén a közszolgálati műsorszolgáltatók segítségével riasztják a lakosságot, tájékoztatják az embereket a veszély jellegéről, és meghatározzák, hogy mit kell tenniük. A rendelet szerint azt, hogy a műsorszolgáltatók megjelentetik-e a közleményt, figyelemmel is kell kísérni.

Kritizált belügyi sms

A teljes, országos tájékoztatást végül sms formájában március 15-én délelőtt adta ki a Belügyminisztérium ezzel a szöveggel: „Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe!” A telefonos üzenetet azonban nem minden mobilszolgáltató érezte kötelezően elküldendő szövegnek. Kiderült ugyanis, hogy a Telenor kivonta magát ez alól. Mint azt a hvg.hu megtudta, a gond az lehetett, hogy a Belügyminisztériumtól vagy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól (OKF) nem hivatalos úton – a hóhelyzetre kidolgozott katasztrófavédelmi terv alapján – küldték a hóban rekedtek megsegítésére szolgáló sms-ek elküldésére való kérést, ezért fordulhatott elő az, hogy a Telenor nem továbbította az üzeneteket.

A belügy néhány mondatos sms-e abból a szempontból nem volt szerencsés – mint egy katasztrófavédelmi szakember a hvg.hu-nak név nélkül elmondta –, hogy a szöveg nem tartalmazta, hogy senki ne induljon útnak, és a már elakadtaknak nem adott meg egy olyan közvetlen telefonszámot, amelyet hívva jelezhetik, hol kerültek bajba, és esetleg szükségük van-e gyors segítségre, mert beteg utazik a járműben.

Cs. B.