hvg.hu: Akkor visszavonja a januári nyilatkozatát és mégis indul a jövő évi választásokon?
Lendvai Ildikó: Nem tudok arról, hogy indulnék.
hvg.hu: A Magyar Hírlap szerint egyenesen miniszterelnök-jelölt lesz. De nemcsak a napilap állít ilyet, az MSZP-ben is sokan visszahívnák a színpadra.
L. I.: Más projektjeim vannak a következő hónapokra. Római pápa és Miss Hungary szeretnék lenni. Körülbelül ennyi realitása van annak, ami a Magyar Hírlapban megjelent.
hvg.hu: Marad ezek mellett ideje a pártban a Vének Tanácsának titulált, frissen létrehozott testületre?
L. I.: A Vének Tanácsa kifejezést kikérem magamnak (nevet). Komolyra fordítva a szót. Ez nem egy olyan testület, ami éjjel-nappal ülésezni fog. Nem is gondoljuk magunkról azt, hogy irányítani fogjuk a politikát. Hangsúlyozottan a kampányidőszakra való, illetve olyan esetekre, ha váratlan konfliktushelyzet következik be. Magam is voltam kampányban pártelnök – szörnyű időszak volt –, tudom, hogy ilyenkor az ember el van ásva a napi ügyekben, és jó, ha olyanok, akik nincsenek ennyire benne, elmondják, hogy látják a helyzetet.
Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke és frakcióvezetője
Fülöp Máté
Ez egy 5-7 tagú testület lesz, nyilván ennyiféleképpen is fogjuk értékelni a helyzetet, a pártelnök pedig eldönti, melyikünk tanácsra hallgat. Nyugodt, kiszámítható ország nyugodt, kiszámítható közéletében akár egyszer sem kellene összeülnünk, hiszen nem történne semmi rendkívüli. Tudja, mint a viccben a férj: a fontos dolgokban ő dönt, a többiben a feleség, de fontos dolog egyszer sem történik. Viszont a jelek szerint ekkora nyugalomra nem számíthatunk. Az a kérdés, hogy konfliktushelyzetben tudunk-e segíteni, és akarják-e, hogy segítsünk. Meglátjuk.
hvg.hu: Ha érdemi formális hatalma nem lesz, miért kell ez a testület? Önnek és a testület többi tagjának nincs meg az a lehetősége, hogy bekopogjon Mesterházy Attila ajtaján, és elmondja a véleményét?
L. I.: Dehogynem, meg is szoktam tenni, ki se bírnám, hogy ne adjak kéretlen tanácsokat. Aki kibírja, nem is politikus. Egyszer egy fideszes politikus gunyorosan a „nemzet anyósának” nevezett. Nem voltam boldog, bár az anyósok valóban nem bírják ki, hogy ne adjanak folyton tanácsot. Azért teszik, mert szenvedélyesen érdekli őket a dolog. Lehet, hogy ez kellemetlen, de sokkal jobb, mint a közöny.
hvg.hu: Igaz-e, amit többen is állítnak az MSZP-ben, hogy Mesterházynak nehéz tanácsot adni, kizárólag a saját, 4-5 emberből álló stábjára hallgat?
L. I.: Tanácsot adni könnyebb, mint elfogadni. Bizonyos politikai funkciókban az ember magányos, pontosan azért, mert a döntéseket végül neki kell meghoznia. Most pedig különösen nehéz lehetett szuverén elnöknek lenni, ha ott liheg a nyakában vagy két kormányra való előző vezető. A szuverenitás és a csapatmunkára való készség különben sem könnyen összeegyeztethető vezetői erények. De most kritikus helyzet van, és nem az MSZP ilyen-olyan gondjai miatt. Ciklusról ciklusra azon jajgatunk, hogy egyre durvábbak a kampányok. De ami eddig volt, az semmi. És az ország tétje is sokkal nagyobb. Látva, hogy a most kezdődő kampány nagyon kényes és durva lesz, Attila úgy látta, érdemes azokat a nézőpontokat is beemelni a döntés-előkészítésbe, amiket olyanoktól kap, akiket személyes érdekeik nem befolyásolják, mert nem indulnak a választáson, nincsenek rajta a listán. A mintát már a családban begyakorolhattam, amióta nagymama vagyok. Míg anyuka az ember, majd’ belehal a felelősségbe, aztán ha nagymama lesz, akkor a felelősség már nem közvetlenül az övé – tömöm is az unokákat gumicukorral –, de azért még ugyanúgy szorong a kicsikért.
hvg.hu: Jól értjük: Mesterházy nagymamája lesz?
L. I.: Nincs az az isten! Ez engem is öregít, és őt is hülye helyzetbe hozza (nevet). De a szerep valahol nagymamai.
hvg.hu: Ha megkérdezik, milyen tanácsot adott volna a bajai videó nyilvánosságra hozatala előtt?
L. I.: Könnyű volna utólag okosnak látszani. Lehet, hogy én is beleléptem volna ebbe a csapdába. Persze, most hogy annyi mindent tudok erről az ügyről, 80 dolgot tudnék felhozni, ami nem stimmel. De az első percben én sem ezekre figyeltem volna.
hvg.hu: Mivel magyarázza, hogy az elmúlt 7 év alatt kétszer is durván meghekkelték – kívülről vagy belülről – az MSZP-t? Az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalára és a videóra gondolok – nem hárítva az utóbbiban a magunk felelősségét.
L. I.: Volt már olyan, hogy a szó szoros értelemben meghekkeltek minket a 2006-os kampányban, amikor feltörték a szerverünket. Az speciel a Fidesz volt. Ezek szerint nekünk nem volt elég egy védőoltás – az őszödi beszéd – az immunitás megszerzéséhez. Lehet, hogy ebben az is szerepet játszik, hogy az őszödi ügy azóta is feltáratlan. Azt hiszem, hogy a Fidesz biztonsági rendszere sokkal jobb, valószínűleg az övéké egy gyanakvóbb kultúra.
"az övéké egy gyanakvóbb kultúra"
Fülöp Máté
hvg.hu: Érdekes, amit mond, mert 2011-ben pont azzal az indokkal központosították a pártot, módosították az alapszabályt, hogy elejét vegyék a botrányoknak, vagy az olyan figurák beférkőzésének, mint Zuschlag János vagy Hagyó Miklós. Nagyon sokan úgy élik ezt meg a pártban, hogy az MSZP „elfideszesedett”.
L. I.: Remélem, nem így van. Az alapszabály módosítását az a nem alaptalan felismerés vezette, hogy láttuk, hogy az MSZP nem volt kellően koordinált szervezet. Nem jó, ha egy párt széttartó, szétbeszélő. A 2010-es nagy vereség beleverte az orrunkat egy csomó hibába. Természetes volt az igény, hogy nézzünk meg egy centralizáltabb modellt, de most úgy tűnik, kicsit túltoltuk a biciklit. Ez nem Attila hibája, az alapszabály megváltoztatását egy egész kongresszus támogatta. Most a tanácsadó testület létrehozásával, a kibővített választási bizottság felállításával pont azokat az első, tapogatózó lépéseket tesszük meg, amelyek egy egyszerre hatékony és demokratikusabb modell irányába mutatnak. Persze normális esetben egy párt nem kampányidőszakban demokratizálja a működését, de hát mit csináljunk, így jött össze. Egy tanácsadó testületet nem is kevernék össze a nem vezérelvű, hanem igazán közösségi működés egészével. Ezek csak szervezeti formák. A politika tartalmi kérdéseire legalább ilyen fontos a választ megtalálni. A videó-ügy csak egy útakadály, azt még át lehet lépni, de a lényeg az, hogy merre menjünk, kell-e útvonal-módosítás.
hvg.hu: Mit mond majd a pártelnöknek, ha összeül a testület? Miért nem megy 2010 óta? Ha lehet hinni a közvélemény-kutatóknak, akkor az MSZP egy új szavazót nem szerzett három év alatt.
L. I.: Nem akarom magyarázni a bizonyítványt, de egy picivel azért jobban állunk. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy közben létrejött egy új szervezet, Bajnai Gordon mozgalma, egy – Gyurcsány pártja – pedig kiszakadt az MSZP-ből. A szocialista párt mégis szinten maradt, és ezért jár elismerés a jelenlegi vezetésnek.
hvg.hu: Együtt sincs annyi támogatójuk, mint a Fidesznek. Még a 2006-os tábort sem sikerült újra összeszedni.
L. I.: Elismerem, ez még messze van az elégtől. Azt ugye nem mondhatjuk, hogy nincs kormányváltó hangulat. Azt nem tudtuk bizonyítani, hogy van kormányváltó erő is. Vannak értelmes programjaink, van együttműködő partner, de hiányzik a mondandó szuggesztivitása és talán a megfelelő szervezeti konstrukció is, ami a kormányváltó szavazatokat nem fordítja egymás ellen…
hvg.hu: Jól értjük, hogy a külön listás ellenzéki megállapodást bírálja?
L. I.: Nincs erkölcsi alapom rá. Én magam is erőltetettem, hogy legyen végre megállapodás. Agitáltam, nyomtam bele mindenkit. Persze én is azt szerettem volna, mint mindenki, hogy közös lista legyen, egy miniszterelnök-jelölttel. De ennek hiányában a két listát is elfogadtam. Most csak azt mondom, hogy a helyzet változott, tovább kell gondolni a lehetőségeket.
hvg.hu: Az MSZP választmánya és kongresszusa lezárta ezt a kérdést.
L. I.: És? Van úgy, hogy az élet nem igazodik a határozatokhoz, amelyek adott pillanatban ésszerűek voltak. Eszem ágában sincs felrúgni mindent, az Együttel kötött szövetséget komoly értéknek érzem, de a változásokat figyelni nemhogy szabad, hanem kötelező.
hvg.hu: A jelen helyzetben viszont már az Együtt érdekelt abban, hogy ne nyissák újra a tárgyalásokat, hiszen a felmérések szerint rosszabbul állnak, mint a nyáron, amikor a 106 körzetből mégiscsak megkaptak 31-et, ebből 7-et Budapesten. Nem tart attól, hogy a tárgyalások újrakezdése újabb konfliktussorozatot indítana el?
L. I.: 2010 után két igazán tömeges ellenzéki erő létezett. Egyfelől az MSZP, másfelől egy szervezeti formát nem öltött ellenzéki attitűd, én azt szoktam mondani, hogy kulturális ellenzékiség. Ez leginkább a civilekben tört fel – például a Millában, előtte a környezetvédőkből kinőtt LMP-ben –, és ezekről látszott, hogy nem fogják megtalálni az MSZP-t. Akkor azt mondtam, ne is erőltessük, inkább keressünk egy szövetségi modellt. Ekkor megjelent a színen Bajnai mozgalma. Úgy látszott, én magam is abban reménykedtem, hogy ez a kulturális ellenzék oda be tud csatornázódni. Ez részben megtörtént, részben azonban nem. Nemcsak Bajnaiékról van szó, sokáig úgy gondoltam, hogy a különféle közösségekben, mint a Millában, a Ha-Hában, a Szolidaritásban stb. tartósabban van erő. Ha a DK nem állna a kapuk előtt, a modernizációs erők szétszóródásán és gyengülésén akkor is gondolkodni kellene.
"így legfeljebb egy 10-15 százalékos párt leszünk"
Fülöp Máté
Az MSZP is akkor volt sikeres, amikor két lábon állt. Amikor szót tudott érteni a horni kisemberrel, de volt egy nagyon erős modernizációs értelmiségi lába. 2010-ben a közvélemény abba verte bele az orrunkat, hogy számára az a bizonyos baloldali karakter sem felismerhető. Így inkább erre erősítettünk. De ha a progresszív-demokratikus-modernizációs folyamatokban érdekeltekre azt mondjuk, hogy „csak pár tízezer ember, nem számít”, akkor nagy hibát követünk el, hiszen ők a véleményformálók. Ha az MSZP úgy lesz baloldali, hogy a demokrácia- és az Európa-témát hanyagolja, akkor legfeljebb egy 10-15 százalékos párt leszünk. Azért a budapesti munkavállalóknak 30-40 százaléka diplomás. Nem biztos, hogy a bal-jobb koordináta-rendszerben akarják elhelyezni magukat, de száz évvel sem akarnának visszamenni az időben. 2010 után úgy tűnt, mi egyedül nehezebben tudjuk őket hozni, ezért is volt fontos Bajnai mozgalma.
A két listás modell technikai megoldás volt az adott helyzetre. De ezek után sem jött meg a katarzis, ez a megállapodás nem mozgósított érzelmeket. Hova jutottunk 2012. október 23-a óta? Egy évvel ezelőtt a felajzott közönség felöltözött a színházra, és arra készült, hogy megtapsolhassa az előadást. Hát ez elmaradt. Abban mi is hibásak vagyunk, hogy mindkét szervezet magával foglalkozott: mi listát állítottunk, Gordonéknak új alakulatként meg kellett találniuk a 31 jelöltet. És akkor még egy szót se szóltunk Gyurcsányról. Egyszóval: a színházban van olyan, hogy újrarendezik a darabot. Lehet, hogy ez vitákat fog előhozni, de ennél még az is rosszabb, ha nem csinálunk semmit.
hvg.hu: Azt javasolja a két szervezetnek, hogy bontsák fel a szövetséget?
L. I.: Isten ments! Meg kell tölteni tartalommal a kettőnk szövetségét. A technikai megoldások – a választókerületek leosztása –, fontosak, de távolról sem elégségesek. Világossá kell tenni a közös ügyet, a „történetet”, a narratívát, hogy miről is szól ez az összefogás.
hvg.hu: Új főszereplő is kell az újrarendezett darabhoz?
L. I.: Nem tudok úgy leülni baráti társaságba, hogy ne kezdjünk el totózni. De higgye el, a 2009-es miniszterelnöki-casting után én nem szeretek ilyenben részt venni. Ha lenne kézenfekvő új szereplő, akkor már tudnánk, ki az. Ha lenne ilyen név, már felmerült volna.
hvg.hu: Az LMP, esetenként a Jobbik jóval harcosabban képviselte a maga nézeteit, a parlamenti naplót nézve, a jóval kisebb frakciójuk sokkal aktívabb volt. Az MSZP hallgatott az európaiságról, de a szolidaritás ügyét sem képviselte, úgy tűnik, minden tekintetben átengedte a terepet a Fidesznek, amely jelentős mértékben átformálta a közhangulatot, a szocialisták legfeljebb ez után kullognak. Most meg csodálkoznak, hogy ellenzéki oldalon nem jön a katarzis azt követően, hogy két csendes politikus aláír egy papírt az összefogásról.
L. I.: Nagyon erős ütést kaptunk 2010-ben, így – még ha rosszul is esett – megértettem a fiatalítás-mániát. Időbe került, amíg a párt összeszedte magát, és ahhoz is idő kell, hogy a fiatalok beletanuljanak. Ennek ellenére volt és van saját üzenetünk: a második Orbán-kormány alatt a gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb lett, a Fidesz tudatos manőverei révén pedig még a szegény és szegény közti szolidaritás is megszűnt. Ami a stílust illeti, kettős igény fogalmazódott meg az ellenzékkel kapcsolatban: legyen harcos ellenzéke Orbánnak és ígérje meg, hozza el a társadalmi békét. Ezt a kettőt összehozni nagyon nehéz. A demokratikus ellenzékben ott van a harcias Gyurcsány, a békét hozó Bajnai és a kisembert, a társadalmi szolidaritást zászlajára tűző Mesterházy. Nem a zászlótartók hiányoznak, hanem a magasra tartott zászló, az egységes és átélhető világmagyarázat. Ez a legfőbb versenyhátrányunk a Fidesszel szemben, mert nekik megvan a meséjük: „ütik a magyarokat, minden rossz ezért van”. Ez minden kérdésre magyarázatot ad. Híveiknek azt mondják: „te szabadságharcos vagy, a jó oldalon állsz”. Ennyire persze bűn leegyszerűsíteni a dolgokat, de rendező elvekre a mi oldalunkon is szükség van.
''Ez a legfőbb versenyhátrányunk a Fidesszel szemben''
Fülöp Máté
hvg.hu: A három héttel ezelőtti kongresszuson „a munkát, kenyeret” jelszót adták ki. Ez lesz az Fidesz-mese antitézise? Értik-e egyáltalán ezt régi munkásmozgalmi jelszót a fiatalabb korosztályok?
L. I.: Az érzés nem avítt, legfeljebb a jelszó. Egy országban akkor jó élni, ha nincs utálat a szegények és a gazdagok között, mert nincsenek gyűlöletet keltő, áthidalhatatlan, óriási társadalmi különbségek. A baloldal fő „ügye” mindig is a szolidaritás volt, a társadalom újraegyesítése, az, hogy nem akarunk egy szétesett országban élni, ahol az emberek kiszolgáltatottak a hatalomnak.
hvg.hu: Az előbb elismerte, hogy hiányzik az MSZP-ből a harcias ellenzékiség. Hiányzik Gyurcsány?
L. I.: Különböző fajta politikai tehetségek léteznek. Gyurcsány Ferencben van harcos ellenzékiség, de például hiányzik belőle az a nyugodtság, ami Medgyessy Péterben megvolt. A két véglet között vannak és lehetnek fokozatok, sőt ezeket a vonásokat olykor egy személyiségben is jól lehet kalibrálni.
hvg.hu: Kiben például?
L. I.: Maguk már megint miniszterelnököt akarnak velem jelöltetni, de tudják, hogy úgysem fogok.
hvg.hu: Nem, úgy is fel lehet tenni a kérdést, hogy miért nem lett az MSZP többszólamú?
L. I.: Na látják, nekem ez az egyik mániám. Szembeállíthattuk volna magunkat a vezérelvű Fidesszel, ahol csak az számít, amit Orbán Viktor akar. Nem tudom, hogy mit és hol mulasztottunk, de sajnos tény, hogy „vezérigény” van az országban. Ez egyáltalán nem tetszik nekem, de ez van. És nem is hiszem, hogy ez áprilisig megváltozik.
hvg.hu: Kell akkor Gyurcsány DK-stól, mindenestől, vagy sem? Ha nem integrálják, el fog indulni egyedül, ezt ő többször egyértelművé tette.
L. I.: Racionális érvek szólnak az integrálás mellett és ellene is. De az események előrehaladtak. Gyurcsány Ferenc itt van, bejött a szobába. Innentől akadémiai okoskodás lenne azon elmélkedni, hogy milyen jó lett volna, ha kint marad. Súgva mondom, talán szerintem is egyszerűbb lett volna az élet, ha másképp történik. Magam is ama kismillió ember között voltam, aki jó szándékkal tanácsolta neki az ideiglenes visszavonulást. De ezen már kár tépelődni. Másképp döntött, belépett a színre, a rá jellemző elánnal és szenvedéllyel.
hvg.hu: Nem csak bejött, de láthatóan Bajnai székére szeretne ülni.
L. I.: Tudja, hogy nem lehet miniszterelnök. A számunkra ideális modell az lenne, hogy senki se erősödjön az Együtt kárára, hiszen azért azokat a civileket, értelmiségieket, akik ott vannak az Együtt mögött, Gyurcsány Ferenc sem tudná elhozni.
"Aki itt bűnbak lesz, az meghal"
Fülöp Máté
hvg.hu: Attól nem tart, hogy ha már bement a szobába, az összes porcelánt leveri a polcokról?
L. I.: De igen. Aki beviharzik egy berendezett szobába, azzal ez előfordulhat. Ezért is ilyen nagy kérdés, hogy mit kezdjen vele az MSZP. Mert azért nem csak a mi hibánk ám, hogy nehezen kezeljük a helyzetet. Gyurcsány is képes arra, hogy az MSZP számára kellemetlen, nem végiggondolt mondatokat mondjon. Az együttműködésnek vannak egészen laza formái is. Abban biztos vagyok, el kell kerülnünk, hogy egymás ellen induljunk egyéni körzetekben.
hvg.hu: Neki miért lenne érdeke, hogy egy vesztesnek látszó koalíció tagja legyen most, amikor minden jel szerint a parlamenti küszöb fölé küzdi magát?
L. I.: Mert Feri van olyan okos, hogy belássa: nem lehet a kudarc felelőse. Márpedig, ha nem állapodik meg velünk, akkor ő lesz az. Aki itt bűnbak lesz, az meghal. És joggal hal meg.
hvg.hu: Még az idén nekifognak a megállapodás újragondolásának az Együtttel?
L. I.: Még egyszer hangsúlyozom, ez egyelőre az én véleményem. Óvnám is az elnököt attól, hogy most sietve felrúgjon és elölről kezdjen mindent. De azt is tanácsolnám neki, hogy ne zárjon ki semmit. Nem kizárni valamit pedig úgy lehet, hogy nem köpködjük egymásra a tejbegrízt, hátha egyszer le kell ülni egy asztalhoz.