Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Több fejlesztésre is szükség lenne, hogy a fordulatos politikai csatározások után érkező új villamosok valóban használhatók legyenek.
Folyamatosan érkeznek Budapestre a korábban megrendelt, új CAF villamosok, a BKV és a BKK szakemberei azonban segítségért kiáltanak – írja a Telex. Egyrészt a villamosok zökkenőmentes fogadásához már rég fel kellett volna újítani a ferencvárosi kocsiszínt és két másik remízen is fejleszteni kellene: vágányokat, kitérőket, karbantartó csarnokokat kell építeni és rendbe hozni.
Mindez azonban nem elég, az új villamosok ugyanis szélesebbek, így több vonalon felújításra lenne szükség ahhoz, hogy a járművek ténylegesen közlekedni is tudjanak. Át kell építeni a vágányhálózatot, meg kell erősíteni az áramellátást, fejleszteni a jelzőberendezéseket, megemelni és akadálymentesíteni a peronokat. Ezt a BKV már 2022-ben jelezte is – írja a lap.
Ilyen problémás területnek számít a 2-es villamos vonala, ahol az alagútnál és a viaduktnál kéne fejlesztéseket végezni, illetve az eredeti tervekkel ellentétben a Szabadság hídon sem vethetők be az új járművek. Korábban egy próbajárat során ugyanis kiderül: az új CAF orra leér a híd felhajtójánál, és a súlya is problémákat okoz, a híd közepén például nem találkozhatna két, utasokat szállító villamos.
A problémák megoldása nagyjából 32,5 milliárd forintba kerülne – amire nincs pénz. A BKV ezért kidolgozott egy B-tervet, amelyből a vonalfejlesztések kimaradnak, a CAF villamosok pedig a jelenleg használt (1-es, a 14-es, a 42-es, az 56–56A, és a 69-es) vonalakon közlekednek és csak a kocsiszíneket újítják fel 6,5 milliárd forintból. Pénz azonban erre sincs (arról nem is beszélve, hogy ebben a verzióban a következő három évben további 4,6 milliárd forintba kerülne felújítani a régi Ganz villamosokat).
A legvalószínűbbnek jelenleg az tűnik, hogy a C-terv valósulhat meg, amely szerint mindössze 340 millió forintból felújítanak két kocsiszínt, amellyel legalább a villamosok tárolása megoldható. A bizottsági ülésen azonban elhangzott: jelenleg még erre sincs pénz, de felkérték Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy gondoskodjon a minimálcsomaghoz szükséges pénz előteremtéséről.
A CAF villamosok története eddig elég kalandos, az eredeti szerződést 51 alacsony padlós jármű beszerzéséről még 2014-ben, Tarlós István vezetése alatt kötötte meg a főváros, ugyanakkor 2022 végén úgy tűnt: nem lesz pénze Budapestnek arra, hogy ezeket mind beszerezzék.
2023-ban aztán kiderült: mégis jöhet 51 új villamos. Mint akkor mi is beszámoltunk róla, az év elején megszületett a kormánydöntés arról, hogy a főváros 54 milliárd forintnyi európai uniós forrásból 51 új, alacsonypadlós, légkondicionált, korszerű CAF-villamost vásárolhat.
Végül aztán tavaly októberben megérkezett az első új villamos, idén májusban azonban újabb fordulat következett be. Kiderült, a kormány addig húzta az opciós tételek lehívását, hogy véget ért az uniós finanszírozási ciklus, így hiába érkeztek sorra az új villamosok, a BKK nem tudott értük fizetni.
A helyzetet aztán végül egy, a hónap végén megjelent kormányhatározat rendezte, amely az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz kiemelt projektjei közé (IKOP Plusz-1.1.0-23) beilleszti 51 db új CAF alacsonypadlós villamos szerelvény (46 rövid és 5 hosszú) beszerzését Budapest részére, és ennek megfelelően egy másik határozatban 54,15 milliárd forinttal megemeli a „tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése Budapesten és agglomerációs településein” program keretösszegét.
Nyitóképünk illusztráció, forrás: Karácsony Gergely / Facebook
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.