A téli hónapokban, ideiglenesen fogadna be hajléktalanokat a Hungexpo, amennyiben az összes másik férőhely megtelik – erre azonban elég kevés az esély, mivel a meglévő szállók és az ideiglenes melegedők együttesen képesek befogadni a budapesti hajléktalanok nagy részét, aminek az is az oka, hogy a túlzsúfoltság miatt sokan télen is inkább az utcán, vagy maguk építette kunyhókban éjszakáznak.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere kedden egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy ha a krízisidőszakban szükséges lesz, akkor a Hungexpo területén biztosítanak majd helyet, egészségügyi ellátást és tisztálkodási lehetőséget a hajléktalanoknak. Ott akár tízezer embert be tudnak fogadni december elsejétől a tél végéig – tette hozzá. Nem sokkal később a Hungexpo sajtóközleményben közölte, kész egyeztetni a rászorulók elhelyezéséről. A vásárközpont tulajdonosa, Ganczer Gábor nem kívánt válaszolni a hvg.hu kérdésére, hogy a főváros előzetesen egyeztetett-e velük a hajléktalanok elhelyezéséről.

Nemcsak hajléktalanok mennek be a melegedőkbe

„Általában nem az a baj, hogy nem tudunk valakinek férőhelyet biztosítani, hanem, hogy valaki nem fogadja el” – mondta Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. „Emellett előfordul, hogy a leghidegebb éjszakákon egyes melegedőkbe nemcsak hajléktalanok kéredzkednek be, hanem elszegényedett emberek, akik nem tudják fűteni a lakásukat.” A Hungexpóval kapcsolatban Vecsei azt mondta, biztos, hogy nem lesz szükség a kinyitására, mert az ellátórendszer elegendő, ha a főváros biztosítja a forrásokat. Hozzátette: a Hungexpo csupán úgy merült fel, mint katasztrófahelyzetben alkalmazható megoldás.

Az új szabálysértési törvénnyel kapcsolatban azt mondta: nem lát komoly változást, hiszen a hajléktalanok a kitiltás ellenére sem fognak eltűnni szem elől, legfeljebb az alvási lehetőségeiket korlátozzák. „Az egyetlen pozitívum, hogy lassan mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy a problémát nem lehet csak jogszabályokkal kezelni.”

Harmadik lépcső

A Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatása szerint a Hungexpo megnyitása csak a „harmadik lépcső” lenne a hajléktalanok téli elhelyezésére. A téli hónapokban a hajléktalanszállók jelentik az első lépcsőt, ezek télen általában teljesen megtelnek, így szükség van krízis-szállások megnyitására: a második lépcsőt jelentő férőhelyeket középületekben, például iskolákban, hivatalokban, vagy együttműködő szervezetek, például a Vöröskereszt épületeiben nyitják meg. A harmadik lépcsőt jelentené a Hungexpo megnyitása, amelyre azonban jó eséllyel nem kerül majd sor, mivel általában a második lépcsővel jóval több férőhelyet tudnak biztosítani, mint amennyi hajléktalan Budapesten él.

Budapesten becslések szerint körülbelül 10 000 hajléktalan él, a fennálló szállók azonban legfeljebb 7000 embert tudnak befogadni, rendkívüli zsúfoltság mellett. Bár a téli hónapokban a hajléktalanok nagy részét ideiglenesen el tudják helyezni krízisszállásokon (a Máltai Szeretetszolgálat információi szerint néhány száz ember lehet, akiket télen nem tudnak elérni, így az utcán éjszakáznak), ezek csupán a fagyhaláltól mentik meg a hajléktalanokat, hosszabb távú menedéket, vagy kitörési lehetőséget nem jelentenek. Vitatottak a Máltai Szeretetszolgálat adatai is arról, hányan éjszakáznak telente az utcán: a Város Mindenkié Egyesület (AVM) szerint a valós szám 3000 körül lehet, mivel sokan csak 1-2 alkalommal, a legvégső esetben mennek be a szállókra az ottani túlzsúfoltság és a gyakori lopások miatt.

"Nemcsak a túlélést kéne biztosítani"

Lakatosné Jutka, az AVM aktivistája azt mondta, tavaly télen a fővárosban élő több mint 10 000 hajléktalanból közel 3000 az utcán éjszakázott a leghidegebb napokon is, nagyrészt erdőkben összerakott kunyhókban (ami az idei évtől szintén illegális). A hajléktalanmentes zónák kijelölése után pedig ez az arány csak romolhat, mivel a hajléktalanok a tiltott közterületekről a külterületekre vándorolnának. "Tarlós arról beszél, hogy az önkormányzat mind a 10 000 hajléktalant el tudja látni télen. Pedig arra nem kéne büszkének lenni, hogy 10 000 hajléktalannak épp hogy csak a túlélést biztosítják: arra lehetne büszke, ha ezeket az embereket integrálni is tudná, amire egyelőre semmi jelet nem látni."

Az AVM szerint a (télen akár 120 %-ig is túlterhelt) hajléktalanszállók önmagukban nem jelentenek megoldást. "A szállók nagy része túlzsúfolt, az ott megszállóknak nincs személyes szférájuk, sok helyen borzalmasak a higiéniai állapotok, bogárfertőzés is előfordul. Az ilyen intézmények nem alkalmasak arra, hogy segítsenek kitörni a hajléktalanságból." Lakatosné ezzel szemben pozitív példaként említi a X. kerületi szociálisbérlakás-rendszert: az AVM és a kőbányai önkormányzat közti megállapodás értelmében két hajléktalan család kapott olcsó bérlakást, akik azóta sikeresen visszailleszkedtek a társadalomba. A civil szervezet szerint az egész fővárosban hasonló intézkedések tudnák csak felszámolni a hajléktalanságot.