szerző:
Kovács Áron-Kósa András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Fideszben és az MSZP-ben is úgy látják, Gyurcsány Ferenc csatlakozása jelentős mozgósító erővel hathat a még bizonytalankodó választókra. Igaz, a kormánypártban és az ellenzékben is azt remélik, az utálat, illetve a szeretet miatt elsősorban a sajátjaik mennek majd el szavazni. Az MSZP-ben és az Együtt-PM-ben is úgy látják, a korábbi sérelmek ellenére nem lesz gond az együttműködéssel, bár van, aki inkább kihagyná a közös plakátot Gyurcsánnyal.

„Gyurcsány belépése nekünk egy főnyeremény” – mondta egy alföldi település fideszes vezetője arról, hogy most már szinte biztos: a Demokratikus Koalíció is része lesz az MSZP és az Együtt-PM összefogásának. A Fideszben leplezetlen örömmel fogadták a fejleményt, az általunk megkérdezettek szerint két szempontból is kedvező nekik, ami az ellenzéki oldalon történik. Egyfelől, Gyurcsány Ferenc személyén keresztül könnyen találnak majd fogást a baloldalon, másrészt a pártban abban bíznak, a volt kormányfő kiszámíthatatlan, saját szövetségesei ellen is játszik majd a kampányban azért, hogy a DK-t előnyösebb pozícióba juttassa. „Nem lennék meglepve, ha a megállapodás ellenére is kitörne néhány nyílt vita a szövetségesek között. Gyurcsány elég nehezen kezelhető, és sosem voltak gátlásai a saját politikai térfelén sem” – mondta egy, a Fidesz kampányára rálátó forrásunk.

A már idézett helyi politikus szerint Gyurcsány személye „teljesen hiteltelenít mindent a baloldalon”, ráadásul „nagyon valószínű, hogy ha egyszer betette oda a lábát, akkor egy-két éven belül ismét ő lesz a baloldal vezetője: Bajnait április 6-án éjszaka végzi ki, Mesterházyt pedig fél év alatt...” Városvezető forrásunk pedig így ironizált: „Az őszi MSZP-kongresszusra úgy vonul be, mint megváltó, aki javasolja a pártegyesülést, mint anno Rákosi Mátyás”. A Fidesz kampányára rálátó forrás szerint „annyi minden égett rá Gyurcsány Ferencre, ami mozgósító erővel hathat a jobboldalon, hogy az ő személyén keresztül sokkal könnyebb lesz a kampányban mozgósítani azt a félmillió embert, aki 2010-ben a Fideszre szavazott, de azóta valamiért kiábrándult a kormányzásból. Azt a 2,7 millió embert, akinek a kormánypártok a kétharmadot köszönhetik, nagyrészt a Gyurcsánnyal szembeni utálat kötötte össze”.

Szűkülhet az olló

Abban mind kormánypárti, mind ellenzéki forrásaink egyetértettek, hogy a következő hetekben szűkülhet az olló a Fidesz és az ellenzéki pártok támogatottsága között (lásd keretes írásunkat), ugyanakkor a közös várakozásból – természetesen – teljesen ellentétes következtetéseket vontak le. Az MSZP-ben arra számítanak, az ellenzék táborának bővülése még több bizonytalant szólíthat meg, olyanokat, akik eddig nem láttak esélyt a kormányváltásra. A Fideszben viszont úgy látják, az ellenzék erősödése a most szintén bizonytalan, de inkább a kormánypárttal szimpatizálókat is az urnákhoz viheti. Ami közös: Gyurcsány Ferencnek mindkettőben szerepe lehet. „Már csak logisztikailag is jó, ha a DK pénzzel, erőforrással, aktivistákkal beszáll, ebből nyilván sosem elég. Gyurcsány pedig a saját tábort igenis képes mozgósítani” – mondta egy fővárosi szocialista képviselő, a kevesek egyike, aki egyéniben nyerni tudott 2010-ben.

Belevetheti magát a közös kampányba is
Túry Gergely

„Most majd egy csomó emblematikus témát elő lehet venni, például a 2006. őszi rendőri atrocitásokat, és már nem csak Gyurcsánnyal, de Bajnai Gordonnal és Mesterházy Attilával szemben is alkalmazni, hiába kértek bocsánatot” – mondta a már idézett kampányszakember, hozzátéve: „a magyar politikában olyan hagyományai vannak a démonizálásnak, és eddig olyan hatásfokkal működött minden esetben, hogy stratégiai hiba lenne kihagyni a Fidesz részéről”.

Egy MSZP-s vezető szerint ennek ellenére (vagy éppen ezért) a volt kormányfőnek aktív szerepe lesz a kampányban. „Nem fogjuk egy szobába zárni Gyurcsány Ferencet. Ha belép a szövetségbe, természetesen a szövetség nevében fog kampányolni, ebben semmivel nem fogjuk majd korlátozni. Tudom, hogy eddig voltak húzós mondatai, de van annyira fegyelmezett, hogy mostantól nem csinál ilyet. Mozgósítani pedig tud” – mondta a politikus. Szerinte annak ellenére, hogy korábban enyhén szólva nem volt jó a viszony a volt kormányfő és az MSZP jelenlegi vezetése között, ez nem lesz gátja az együttműködésnek. Arra a felvetésünkre, hogy Gyurcsány maga sem nagyon titkolja, ha bekerül a parlamentbe, 2018-ban már ő akar Orbán Viktor kihívója lenni, a politikus csak annyit mondott: ez nem meglepetés, eddig is nyílt volt a vetélkedés azért, hogy ki legyen az ellenzéki térfél vezetője.

„Ha valakinek, Mesterházy Attilának lenne rá oka, hogy utálja Gyurcsányt, de ha még ő is tovább tudott lépni a régi sérelmeken, akkor ezt másnak is meg kell tennie” – mondta egy MSZP elnökségi tag, hozzátéve, nem érez ebből a szempontból feszültséget sem maguknál, sem az Együtt-PM részéről, így az sem lehet komoly vita tárgya, hogy Gyurcsány végül hányadik legyen a közös listán. Egy PM-es vezető szintén arról beszélt lapunknak, hogy már „túltették magukat” a történteken, korábban amúgy is szorgalmazták a DK bevételét – igaz, közös plakáton azért, ha lehet, nem szerepelnének Gyurcsány Ferenccel.

Így állnak

A Tárki legutóbbi, decemberi felmérése szerint a kormánypártokra az összes megkérdezett 28 százaléka szavazna, míg az MSZP 11, az Együtt-PM és a DK pedig 4-4 százalékot kapna. Ez azt jelenti, hogy a három baloldali szerveződés együtt sem tudja megközelíteni a Fidesz-KDNP-t, a kiegyenlített erőviszonyokhoz is mozgósítaniuk kellene még 9 százalékpontnyi szavazót a bizonytalanok még mindig igen népes (a Tárki decemberi felmérése szerint 49 százalékos) táborából.

Még nagyobb lemaradást a Medián decemberi mérése. E szerint a Fideszt a megkérdezettek 37 százaléka támogatja, míg az MSZP 13, az Együtt-PM 5, a DK-t 4 százalékot kapna, vagyis a három párt együtt is 15 százalékponttal kullog a Fidesz mögött. A Medián ráadásul a Tárkinál kevesebb, 28 százaléknyi bizonytalannal számol. Az új választási rendszer ráadásul a korábbinál is aránytalanabb lett, alaposan megjutalmazza a győztest, még akkor is, ha az csak egy hajszállal nyer a választókerületekben.

A kormánypárti politikusok optimizmusa ellenére van néhány választókerület, ahol sokkal jobban járna a Fidesz, ha a DK külön indulna, hiszen a megosztott ellenzéki szavazótábor győzelemhez segíthetné a saját jelöltjét. Az egyik ilyen választókerület a budapesti 7-es számú, vagyis a XIII. kerület, ahol az MSZP Hiszékeny Dezső alpolgármestert indítja, míg a DK Vadai Ágnest, a párt alelnökét és országgyűlési képviselőjét. Ha egymás ellen indulnának, azzal az egyébként baloldalinak számító körzetben is egykönnyen a fideszes Szalay Péter győzelméről gondoskodhatnának.

Bár a baloldali pártok egyeztetéseiről egyelőre szinte semmi nem szivárgott ki, valószínű, hogy a XIII. kerületi jelölt személye része lesz alkunak. Szóba jöhet még közös jelöltként Kerék-Bárczy Szabolcs, akit a DK Budapest 1. választókerületében indítana. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető körzetében ugyanis várhatóan visszalép az ellenzéki összeborulással egyet nem értő Juhász Péter. Vidéken is lehetnek körzetek, amiket a DK megkaphat: ilyen lehet például Jász-Nagykun-Szolnok megye 2. választókerülete, ahol Gedei József korábbi jászberényi polgármester indulna DK-s jelöltként, ha sikerül visszaléptetni a szocialista Szekeres Imrét.

A DK vezetői közül nem indult volna egyéniben Gyurcsány, Molnár Csaba alelnök és Varju László pártigazgató, vagyis ők lehetnek azok, akik legnagyobb eséllyel felkéredzkednek az MSZP–Együtt–PM–DK közös listára.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!