A múlt héten osztották ki az első féléves bizonyítványokat az iskolákban. Ez volt az első iskolai félév, amikor már kötelező jelleggel tanultak hit-, vagy erkölcstant az általános iskolai – először a mostani első és ötödik osztályos – diákok. Az új tárgyak bevezetése nem volt problémamentes, nem volt például elegendő etikatanár, ezért az erkölcstanoktatókat hatvanórás gyorstalpalóval készítették fel – a nekünk nyilatkozó pedagógusok szerint kétes eredménnyel. Emellett az egyik erkölcstan-tankönyv nyilvánosságra került tartalma is kiváltott mély indulatokat.

A hvg.hu-nak nyilatkozó, erkölcstant is oktató tanárok úgy látják, ennek ellenére viszonylag sikeres volt a félév, és a gyerekek körében is népszerű az új tantárgy, olyannyira, hogy sokan átjelentkeznek a helyette választható hittanról. Mint mondták, számos tanár (jó részük volt vagy jelenlegi osztályfőnök) egyfajta második osztályfőnöki óraként tartja az erkölcstant: az osztály igényeihez igazítva folytatnak beszélgetést, vitákat, szituációs játékokat. De van sok olyan iskola is, ahol az erkölcstan lyukas óra, vagy korrepetálásra használják.

Magolást ír elő a kerettanterv

Több pedagógus panaszkodott arra, hogy a Nemzeti alaptantervben előírt tematikát nem tudják tartani, különösen ötödik osztályban, mivel úgy túlságosan lexikálissá válna ez az alapvetően gyakorlati óra. Sokan ezért aggódnak a jövőre bevezetendő szakfelügyeleti ellenőrzések miatt, ahol elképzelhető, hogy számon kérik a száraz ismeretanyag – különböző etikával, társadalomismerettel, pszichológiával kapcsolatos fogalmak – „bevasalását”.

Túry Gergely

„Összességében sikeresnek érzem az erkölcstanítást a saját iskolánkban ebben a félévben, de ez nem azon múlott, hogy olyan jó volt a kerettanterv” – mondta a hvg.hu-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, a fővárosi Radnóti Gimnázium tanára. „Sokféle hasznos téma van, amiket integrálni tudtunk az erkölcstanórákba, például társadalomismeretet, etikát, pszichológiát, és jó, hogy volt egy óra, amin az osztályközösség ügyeit meg tudtuk beszélni. Ezeket viszont többnyire csak úgy tudtuk tanítani, ha nem tartjuk magunkat a kerettantervhez.” Hozzátette: alapvetően helyteleníti, hogy az erkölcstan lett az egyetlen új társadalomtudományi tárgy a társadalomismeret, a közgazdaságtan vagy a jog helyett. „Pedig a demokráciadeficitben szenvedő magyar társadalomnak igencsak szüksége lenne egy, a demokratikus politikai kultúra elsajátítását elősegítő tantárgyra” – fogalmazott. Szintén elfogadhatatlannak tartja a hittan és az erkölcstan közüli kényszerű és nyilvános választást.

Amit otthon nem mernek megbeszélni

„Sokaknak púp volt a hátára a kötelező erkölcstan, de én nagyon élvezem tanítani, és a gyerekek is szeretik ezeket az órákat” – mondta Török Ildikó, aki feltehetően az utolsó félévben tanított ilyet, mert iskoláját átveszi az evangélikus egyház, és onnantól kezdve mindenki hittant fog tanulni. „Mivel több osztályban  tanítok történelmet is, így közelebb kerülhetek a gyerekekhez, tudom, hogy mi foglalkoztatja őket, és ezek szerint alakíthatom a tematikus tanmenetemet” – tette hozzá. Az órákon volt már téma a stressz, beszéltek álmokról, családi problémákról. „Olyan témákat beszélünk meg, amik valóban érdeklik az osztályt, ezekről nem lehet csak úgy leadni az anyagot, mint más órákon.”

Mint mondta, így rendkívül személyes kapcsolatot sikerült kialakítania az osztállyal, a beszélgetések gyakran óra után is folytatódtak. „Többször kiderült, hogy a gyerekeknek számos olyan problémájuk van, amit otthon nem mernek szóba hozni: az egyik 13 éves gyerek például óra után elmondta, hogy szorongással küszködik, és önsebzést végez. Az óra hatására végre megbeszélhették egy felnőttel a hasonló problémákat.” Az órákon szintén nem használtak tankönyvet, segédanyagként hasznosabbnak bizonyultak az ofoe.hu honlapon található, eredetileg osztályfőnöki órákra ajánlott vázlatok, amelyek jórészt lefedik az erkölcstan tematikáját.

Persze megfelelő pedagógus nélkül erre nincs mód: Török Ildikó szerint általában nem sok nyomot hagy a diákokban az erkölcstan. „Panaszkodni nem szoktak rá, nincs arról szó, hogy nehéz lenne az erkölcstan, vagy konfliktusokat eredményezne, hogy a tanár rájuk akarja kényszeríteni az értékrendjét. Inkább az a jellemző, hogy csak azért tartja valaki ezt az órát, hogy meglegyen a kötelező óraszáma, és inkább csak elkeni azt, kvázi lyukas óraként tartja meg. A tanárok viszont gyakran panaszkodnak, hogy nem kaptak kellő felkészítést arról, hogyan tulajdonképpen hogyan is kéne megtartani ezt az órát.”

„A gyerekeket tanítom, és nem a tantárgyat”

„Egy-egy témát alaposan, szituációs játékokkal vizsgáltunk” – mutatta be Arató László az általa használt módszertant „Gyakran beszélgettünk erkölcsi dilemmákról, például hogy mit tennének, ha találnak egy pénztárcát, azon belül olyasvalakijét, akiről lehet tudni, hogy anyagilag nem nagyon érezné meg a veszteséget. Az etikatankönyveket nem volt kötelező megrendelni, így nem is éltünk ezzel a lehetőséggel, azért sem, mert némelyikben elég riasztó szövegek szerepeltek.”

Arató László szerint a kerettanterv abból a szempontból jó, hogy nem indoktrinálni akar, hanem lehetővé teszik az értékválasztást, az önálló gondolkodást, viszont nagyon túlzsúfolt, illetve fogalomközpontú „Az 5-8. évfolyamon 360 erkölcsi kérdést kellene megtárgyalni, míg a tizenegyedik osztályban 500-nál is több új fogalmat kéne megtanulni, illetve megvizsgálni. A tananyag olyan nagy, hogy elemző megközelítésre, esettanulmányokra, közös gondolkodásra nem hagy elég időt. Úgy gondolom, nincs értelme ilyen mennyiségű lexikai ismeretet számon kérni egy olyan, alapvetően gyakorlati tárgynál, mint az erkölcstan.”

MTI / Czeglédi Zsolt

Arató elmondta, saját erkölcstanóráin sok kollégájához hasonlóan erősen eltért a kerettantervtől, sokkal kevesebb témát érintettek, de azokat alaposabban. „A féléves tananyagnak egyharmadát adtam le, ennél többet nem lehet, mert elszállna a gyerekek feje fölött a tárgy” – mondta. Török Ildikó egyetért azzal, hogy a kerettanterv nem ad túl nagy mozgásteret a tanároknak, véleménye szerint nem tudná az órát a gyerekek igényeihez szabni, ha a tantervhez tartaná magát. „Ha elindul a szakfelügyelet, az ellenőrzők szóvá tehetnék, hogy nem követem a kerettantervet. Viszont ha egy valóban jó pedagógust küldenek felügyelőként, az megértené, hogy jobb, ha a gyerekeket tanítom, és nem a tantárgyat."

„Ha elindul a szakfelügyelet, romolhat az órák színvonala: szürke, egyhangú lesz, ha a kerettantervet ténylegesen bevasalják” – véli Arató László is. „Igaz, vannak iskolák, ahol gyakorlatilag nem tartottak erkölcstanórákat, hanem lyukas óraként kezelték, esetleg magyar-, vagy történelem-korrepetálást tartottak helyette. Azonban itt sem a kerettanterv számonkérése lenne a megoldás, hanem a tanárok színvonalasabb felkészítése.”

Sürgősen át kell alakítani a tanárképzést az ötletgazda szerint

„Az erkölcstan elnevezés félrevezető, valójában egy multidiszciplináris tantárgyról beszélhetünk” – mondta a hvg.hu-nak Kamarás István egyetemi oktató, aki a 90-es évek óta szorgalmazta egy, a mostani erkölcstanhoz hasonló tantárgy bevezetését. „A tárgy módszertani alapjait a Pannon Egyetemen fektettük le, eredetileg embertan és emberismeret, majd ember-, erkölcs- és társadalomismeret néven. A szakma komoly harcok árán érte el, hogy tartalmilag ez kerüljön bevezetésre a félrevezető módon erkölcstannak nevezett órák formájában.”

A Pannon Egyetem etika tanszékén egyébként a mai napig folyik etika–erkölcstan-tanár képzés (jelenleg körülbelül 8-900 tanár rendelkezik ilyen diplomával). De a mostani erkölcstantanároktól nem is követelik meg ezt a végzettséget, csupán egy hatvanórás tanfolyamot kell teljesíteniük. „Kevésnek tartom ezt a tanfolyamot, záros határidőn belül meg kellene követelni a felsőfokú végzettséget, legalább felső tagozatos erkölcstanoktatóktól. Megfelelő képzettség nélkül megvan a veszélye, hogy a tanár a saját véleményét erőlteti rá az osztályra, vagy az óra elkomolytalanodik, lyukas óra lesz. Főképp az utóbbiról hallottam visszajelzéseket” – mondta Kamarás.

Hozzátette: a Pannon Egyetemen kidolgozott módszertanban fontos szerepet kap az órai beszélgetés, vita, szerepjátékok és a kutatás. Külön útmutatót dolgoztak ki arra is, hogyan kerülje el a tanár, hogy a saját véleményét állítsa be egyedüli igazságként. A népszerűbb tanárokat például fokozott figyelemre intik, mert az ő véleményükre fogékonyabbak a tanulók. Kamarás szerint ezeket a szempontokat azonban a tanfolyamokat tartó oktató, majd a tanárok többször figyelmen kívül hagyták, bár a kerettantervbe bekerültek.

Összeesküvés-elméletek, nacionalista propaganda a tanároknak

„Az erkölcstantanításra felkészítő hatvanórás tanfolyam nem sokat ért” – fogalmazott Arató László. „Nem voltak jól képzett szakemberek a felkészítő tanárok, és voltak olyan tanfolyamok, amiken gyakorlatilag ideológiai képzés folyt.”

Bár a médiában korábban az etikaoktatás főként a Bánhegyi Ferenc által írt erkölcstantankönyv miatt került a figyelem középpontjába (ebben többek között az állt, az ember egyik legfőbb erénye a vallásosság, és hogy a „sok befogadott nép szétbomlasztotta az országot”), Arató szerint a Mozaik Kiadó tankönyve például nagyon korrekt. „Nem tesz úgy, mintha nála lenne a bölcsek köve, ehelyett történetek segítségével gondolkodásra, empátiára ösztönöz. A gyerekek is élvezik, hogy van egy óra, ahol nyugodtan kimondhatják a véleményüket.” Mint mondta, az iskolában tanuló elsősök kisebbik része iratkozott be hittanra, de közülük sokan a félévben át fognak iratkozni erkölcstanra, mert az órák építik az osztályközösséget, hittanra pedig iskolán kívül is tudnak járni. Országos szinten egyébként eleve jóval több szülő választotta az erkölcstant, mint a hittant, és a hittanosok aránya várhatóan csökkenni fog, úgy tudjuk, több iskolában is átiratkoznak a diákok.