„Itt ismét tele lesz a Kossuth tér, lesz kordon, tüntetés, kukagyújtás, minden nemzeti ünnepet szét akarnak majd verni. (…) Kialakul a káosz, amit nem tud politikailag, gazdaságilag és jogilag kezelni a kormányzó többség. Ez pedig előrevetíti a döntésképtelenség képét is. Márpedig az emberek nem szeretik a döntésképtelen kormányt” – fejtegette az MSZP elnöke, a legrosszabb esetben milyen helyzettel kell szembenéznie a pártjának választási győzelem esetén. Az interjúiban rendszerint visszafogott, kimért Mesterházy Attila tavaly júniusban meglepő nyíltsággal beszélt arról egy értelmiségi klubban, hogy mitől tartanak kormányra kerülésük esetén. (A beszélgetés írott változatát a Mozgó Világ című hetilap közölte – a szerk.)

Nem Mesterházy az egyetlen, aki szerint minden eshetőségre fel kell készülni, és nemcsak szakmai programokat, többéves terveket, hanem a várható politikai helyzetekre is többféle forgatókönyvet kell kidolgozni. Egy a baloldali szervezetek közötti egyeztetésre rálátó forrás szerint az MSZP-ben folyamatos tanácskozás zajlik arról is, hogy kormányra kerülés esetén milyen sürgős gazdaságpolitikai, költségvetési döntéseket kell meghozni, és erre ki a legalkalmasabb személy. A Demokratikus Koalíció egyik vezető politikusa pedig elmondta, ők még azt is „végignézték”, ha tüntetések indulnának az új kormány ellen (márpedig ebben ő is biztos, mint mondta lapunknak, „a választások idejére biztosan vidékre menekíti a családját”), akkor mely rendőrségi vezetőkre lehetne számítani a rend fenntartásában. A tavaly júniusi beszélgetésen – melyen magukat baloldalinak való értelmiségiek, szociológusok, újságírók vettek részt – Mesterházy azt fejtegette, szerinte Orbán veresége esetén nem engedné ki a kezéből a Fidesz irányítását, ezért a párton belüli feszültségeket a kormányellenes hangulat keltésével vezetné le.

Ki megbízható?

Az MSZP elnöke azt mondta, mindenekelőtt erre a helyzetre kell forgatókönyvet kidolgozni, időben ez előbbre való, mint az a kérdés, hogy mit kezdenek négy éven keresztül a második Orbán-kabinet által kiépített jog- és gazdasági rendszerrel. Hasonlóan vélekedett egy DK-s forrásunk is, aki arról számolt be, hogy már tavaly ősszel végiggondolták, mi a teendő, ha a fővárosban a 2006-oshoz hasonló zavargások törnének ki, és ezeket hogyan lehetne úgy kezelni, hogy ne lehessen a baloldalt ismét antidemokratikusnak bélyegezni. Forrásunk szerint ebben a kontextusban merült fel az is, hogy mely rendőrkapitányokra lehetne számítani.

Stiller Ákos

Mesterházy egyébként júniusban a Fapados Szalonban azt mondta, csak úgy lehetne ezt a helyzetet kezelni, ha a kormányra kerülő baloldal „gesztusokat tesz” a jobboldalnak „az uniós források szétosztásától a kultúrpolitikáig”. Ugyanakkor az Együtt kampányfőnöke szerint az ellenzéki egyeztetéseken nem merült fel olyasmi a rendőrséggel kapcsolatban, amit a DK-s politikus említett a hvg.hu-nak.

Mit kezdjenek Matolcsyval?

Nincs abban semmi különös, hogy a kormányzásra készülő ellenzéki blokk végiggondolja, mit kell tennie az első száz napban – mondta a hvg.hu-nak Szigetvári Viktor. Az Együtt-PM társelnöke, kampányfőnöke szerint ennek megvannak a hivatalos formái is, a felkészülést az MSZP frakcióvezető-helyettese, Tóbiás József irányítja. Szigetvári azt mondta, az is természetes, ha a kampányígéreteket úgy készítik elő, hogy megnézik, azok milyen ütemezésben valósíthatók meg kormányon.

Két forrásból megerősített értesülésünk szerint több informális tanácskozás is volt már többek között arról, hogyan lehet a költségvetést mederben tartani, mit lehet kezdeni a forint árfolyamával, fenntartható-e a rezsicsökkentés. Forrásaink szerint több közgazdász véleményét is kikérték, a munkát az MSZP idősebb generációja szervezi – mint az egyik forrás mesélte, gyakran magánlakásokban beszélgetik meg a terveket. A tanácskozások egyik résztvevője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem árnyékkormány felállításáról van szó, ha ilyen lesz esetleg, azt majd Mesterházy Attila dönti el, aki természetesen tud a kezdeményezésről.

Forrásaink ugyanakkor azt mondták, jó ötlet lenne „hivatalosan” is felállítani egy árnyékkormányt. „Amikor Medgyessy Péter 2002-ben kormányfőjelölt lett, a kampányban hetente mutatta be leendő kormányának egy tagját, folyamatos médiafigyelmet generálva ezzel” – mondta egyikük. Az ötletgazdák szerint egy árnyékkormánnyal – amiben természetesen az Összefogás más szereplői is részt vennének, nem csak a szocialisták – tovább lehetne erősíteni a kormányképesség érzetét is a választókban. „Ez az érv szól leginkább mellette, ellene ugyanakkor az, hogy egy korai kiválasztás személyi ügyekben mindig konfliktusokat generálhat” – érzékeltette egyben a dilemmát is.

Még gondolkoznak az MSZP-ben, legyen-e esetleg árnyékkormány

Fazekas István

Állítólag lényeges kérdésként vetődött fel ezeken a találkozókon, hogy mit lehet kezdeni a monetáris tanács – szerintük erőltetett – kamatvágásával és a forintgyengüléssel, ami komoly gondokat okoz a devizahiteleseknek. Márpedig az MSZP-ben úgy gondolják, az adósok problémája a következő kormánynak is a legfőbb gondja lesz, különösen az első időszakban. (Vona Gábor Jobbik-elnök pedig hétfőn jelentette be a parlamentben, hogy a kampány idején 100 helyen fognak tüntetni a devizahitelesek miatt.) Bár a szocialisták nem mondanak nemet a rezsicsökkentésre, azt is látják, hogy a fenntarthatósága szintén gondokat okoz. Mesterházy már tavaly év elején azt ígérte, energia-korszerűsítési programokkal próbálják majd garantálni a rezsicsökkentés fennmaradását, ám forrásaink szerint azt is látják, hogy ezek a beruházások évekig elhúzódnak majd. Azt viszont mindenki elfogadja a pártban, amit az elnök többször nyilvánosan hangsúlyozott: „a rezsicsökkentést igazságosabban kell csinálni”, azaz ne „alanyi jogon járjon”, „legyen egy volumenkorlát” a gazdagoknak, „hogy magánuszodát már mégse fűtsenek támogatott energiával”.

Ott van aztán az MSZP egyik legfőbb ígérete, hogy tudniillik öt százalékra leviszik az alapvető élelmiszerek áfáját. „Az biztos, hogy legkevesebb 65-70 milliárd ugrik a költségvetésből” – fejtegette tavaly ezzel kapcsolatban az MSZP elnöke, aki azt mondta: ezt nem olyan nehéz előteremteni, hiszen nagyjából ennyit szán „a Puskás Ferenc Stadion felújítására” is az Orbán-kormány.

Forrásaink szerint több megoldási javaslat is körvonalazódik, de részleteket nem akartak elárulni. Viszont legalább ilyen fontosnak tartják, hogy olyan embert találjanak a pénzügyek élére, aki összhangba tudja hozni az egyes intézkedéseket, képes azokat menedzselni. Az idősebb szocialista politikusok a legjobb megoldásnak Bajnai Gordont tartanák, ám – a listás második helye ellenére – forrásaink szerint nemcsak az nem biztos, hogy vállalna-e kormányzati szerepet Mesterházy-kabinetjében, de azt sem tarják kizártnak az MSZP-ben, hogy a választások után kivonul az országos politikából. Szigetvári erre azt mondta, nem tud arról, hogy főnökét „győzködnék”, a posztok osztogatásánál szerinte sokkal fontosabb feladataik vannak a kampányban.

A titokzatos munkacsoport a kétharmad ellen

Az Összefogás több politikusa elismerte, egy-két éve rendszeres téma a baloldali pártokban, hogy mit lehet kezdeni azokkal a formálisan független posztokkal, melyeket a jelenlegi kormánypártok az ellenzékkel nem egyeztetve, kizárólag csak a saját jelöltjeikkel töltöttek fel (médiahatóság, ügyészség, bírósági hivatal). Forrásaink szerint ez már az első 100 napban is gondokat okozhat, lassíthatja az egyes intézkedések hatálybalépését.

„A közjogi berendezkedést tekintve én nem osztom azt a pesszimista megközelítést, hogy ha nincs kétharmada a következő kormánynak, akkor az béna kacsa lesz” – fejtegette Mesterházy a Fapados Szalon rendezvényén. Azt mondta, az MSZP-ben már rég működik „egy fiatal jogászokból álló munkacsoport”, amely először „hobbiból” megírta és elküldte neki az ötleteit arról, „hogyan lehet kikerülni a kétharmados törvényeket”, ő pedig megkérte őket, hogy „ezt a munkát ne csak hobbiból végezzék”. Ez alapján Mesterházy szerint „van ügy, amiben lehetséges a szép megoldás, van, amiben nem túl szép megoldás adódik csupán. Csak annyit kértem tőlük, hogy mindig a jogállami kereteken belül mozogjunk”.

Egy befolyásos szocialista politikus korábban azt mondta a hvg.hu-nak, a 9 évre „bebetonozott” közjogi szereplőknél sokkal fontosabb lesz az első 100 napban, hogy az egyes hivatalnokok képesek-e segíteni egy baloldali kormányt. Ezért már több mint egy éve átnézték – forrásunk szerint főosztályvezetői szintig –, hogy milyen személyi változásokat hajtott végre 2010 után az Orbán-kormány, ki számít pártdelegáltnak.