Bojkottról sem határozataikban, nyilatkozataikban sem beszéltek korábban, csak arról, hogy a kormányt párbeszédre hívták, mert úgy érzékelték, hogy a 2014-es holokauszt emlékév programjainak néhány eseménye rossz irányba halad - mondta Heisler András. Döntésük arról szól, hogy amíg nem oldódnak meg az általuk említett problémák, addig távol maradnak a programoktól.

Heisler András a Hír TV műsorában a józsefvárosi Sorsok Háza projekttel kapcsolatban azt mondta, gyakorlatilag minden kompromisszumban partnerek voltak, abba szerettek volna beleszólni, hogy a fiatalok hiteles történelmi képet kapjanak az intézményben. Ezt viszont nem látták biztosítottnak - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva azt mondta, a Mazsihisz szerint nincs szükség a Sorsok Házára. Hozzátette, a magyarországi zsidóság körében végzett internetes felmérésük szerint "összesen 40 százalék jelezte azt, hogy szükség van a Sorsok Házára".

A német megszállás emlékművével kapcsolatban is változatlan az álláspontjuk, de a megoldás módjáról párbeszédet kezdeményeztek - mondta Heisler András. Határozatukban három kritikus témát emeltek ki, de mint az utolsó passzusban is megemlítik, az emlékezet kultúráját szeretnék megváltoztatni.

A Mazsihisz közgyűlése vasárnap döntött úgy, hogy egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. Arra kérték Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn sajnálatát fejezte ki a döntés miatt. A miniszter szerint a Mazsihisz által felvetett kérdések figyelmet érdemelnek, de a bojkott, a párbeszédtől való elzárkózás rövid távú gondolkodásmódra vall.

A Mazsihisz hétfőn levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben egyebek mellett azt javasolták, a Sorsok Háza helyett a magyar-zsidó együttélést bemutató intézményt hozzanak létre.