Nem tudtak megállapodni a pártok a parlamenti bizottsági szerkezet kialakításában szerdán a parlamentben, mert a Fidesz Rogán Antal frakcióvezető szerint legfeljebb 15 bizottságot szeretne, míg az ellenzéki pártok ragaszkodnak ahhoz, hogy több terület önálló testületet kapjon. Az egyeztetést pénteken folytatják, Rogán abban reménykedik, hogy május 1-ig lezárják a tárgyalásokat.

A 3 órán keresztül tartó pártközi egyeztetés után Vona Gábor Jobbik-elnök azt mondta: ahogy 2010-ben, úgy most is ragaszkodnak a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjához, amire az LMP-s Schiffer András viszont azt mondta, hogy ez a tanácskozáson nem hangzott el.

Próbáltak megállapodni

MTI / Soós Lajos

Schiffer sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a Fidesz által javasolt 14 bizottság között nincs külön oktatási, energetikai vagy foglalkoztatási bizottság. Az LMP-s Szél Bernadett azt mondta, hogy a Fidesz a kulturális bizottság alá akarja besorolni az oktatásügyet, a foglalkoztatást pedig egy "gigatestület", a gazdasági bizottság hatáskörébe utalná.

Vona Gábor és Mesterházy Attila MSZP-elnök egyaránt hangsúlyozta az egymást követő sajtótájékoztatójukon: minden ellenzéki párt igényt tart arra, hogy a foglalkoztatás önálló bizottságot kapjon.

Lesz népjóléti bizottságunk is

Rogán Antal kifejtette: ők a kormányzati szerkezethez igazítanák a bizottsági szerkezetet, és a kisebb létszámú parlamentben indokolatlannak tartják 20 vagy annál több bizottság létrehozását, legfeljebb 15-öt tudnak elfogadni.

A Fidesz javaslata a következő bizottságokat tartalmazza: törvényalkotási, igazságügyi, mentelmi, költségvetési, külügyi, honvédelmi és rendészeti, nemzetbiztonsági, nemzeti összetartozás, gazdasági, kulturális, népjóléti, fenntartható fejlődés, agrárbizottság, európai ügyek bizottsága.

Rogán meglepődött azon, hogy egyik ellenzéki párt sem tett javaslatot egy önálló EU-bizottság felállítására. (A Fidesz javasolt önálló testületet, az ellenzék viszont annak érdekében, hogy önálló foglalkoztatási bizottság legyen, össze akarta vonni a külügyi és az EU-s bizottságot.)

Nem lesz DK- és Együtt-PM-frakció

Rogán Antal azt mondta: a szerkezetről folytatott vita ellenére megállapodtak a tiszti kar összetételéről és az alakuló ülés napirendjéről. 5 alelnöke és 10 jegyzője lesz az új parlamentnek, 5 frakció alakulhat meg a házszabályzatnak megfelelően, ami azt jelenti, hogy a KDNP 16 képviselővel önálló csoportot alkot. A DK-nak és az Együtt-PM-nek nem lesz önálló frakciója. A 117 fős Fidesz-frakció május 5-én tartja alakuló ülését, ahol Rogán szerint Orbán Viktor fog javaslatot tenni a frakcióvezető személyére.

A Fidesz frakcióvezetője kijelentette: a bizottsági helyek tekintetében nyitottak arra, hogy az ellenzék egyharmadnál nagyobb befolyást kapjon, továbbá ha önálló bizottságot kapnának az európai ügyek, azt átengednék az ellenzéknek. A Fidesz eredeti terve szerint 5 bizottságot kaphatnának az ellenzéki pártok. (A törvény szerint a nemzetbiztonsági és a költségvetési lehet automatikusan az övéké.)

Ezt akarja az ellenzék

Az MSZP ragaszkodik ahhoz, hogy önálló foglalkoztatási bizottság legyen - mondta Mesterházy a tanácskozás után. Továbbá azt akarják, hogy az önkormányzati kérdések, az uniós fejlesztések, az idősügy, az ifjúságpolitika, az energetika és a közlekedés nagyobb hangsúlyt kapjon a bizottságokban. Mesterházy nem ragaszkodik viszont ahhoz, hogy ezek önálló bizottságként működjenek.

Schiffer András később erről azt mondta: számos, kiemelten fontos téma még csak nem is szerepel a Fidesz javasolta bizottságok elnevezésében. Szél Bernadett többek között azt kifogásolta, hogy az energetika sehova nincs besorolva, így nem világos, hogy például a paksi bővítési szerződést ki tárgyalhatná és vitathatná meg.

Schiffer András arról beszélt: az LMP nem kér parlamenti alelnöki posztot, egy bizottsági elnöki és 2 alelnöki tisztséget szeretnének. Az LMP a fenntartható fejlődés bizottságát szeretné vezetni, de személyt még nem neveztek meg a feladatra. Az LMP társelnöke szerint "abszurditás, amit Rogán állít", mert nem a kormányhoz kell szabni a bizottsági rendszert, hanem azokhoz az ügyekhez, amelyeket a megválasztott képviselők fontosnak tartanak.

Vona Gábor arról beszélt, hogy a Jobbik két jegyzői és egy alelnöki posztra tart igényt. Emellett két bizottsági elnöki és öt bizottsági alelnöki posztot akarnak. Vona kifogásolta, hogy az önkormányzatiság, a foglalkoztatás, az ifjúság és az energetika még a bizottsági elnevezésekben sem szerepel. 

Mesterházyt az MSZP tartozásáról, Vonát az EU-ról kérdezték

Mesterházy Attila kérdésre válaszolva azt mondta, nehézségeket okoz nekik a 2010 előtt felvett hitelek törlesztése, de az MSZP ezeket vissza fogja fizetni.

Vona Gábort a Jobbik EU-szkeptikusságáról kérdezték, amire azt mondta: a Jobbik nem EU-ellenes, csak azzal nem ért egyet, hogy létrehozzák az "Európai Egyesült Államokat". Éppen ezért a népszavazási kezdeményezésükben a csatlakozási szerződés újraírására és nem a kilépésre tesznek javaslatot. Arra számít, hogy a jelenlegi háromnál több helyet tud szerezni a Jobbik a májusi EP-választáson. Vona azt mondta: ha az EP-listájukról Balczó Zoltán és Staudt Gábor is mandátumhoz jut, akkor a magyar országgyűlésben gondoskodni fognak a pótlásukról.