„Remek apropót ad a mostani gólyatáboros botrány a hallgatói önkormányzatok érdekérvényesítő erejének gyengítésére” - így reagált a hvg.hu-nak az ELTE egyetemi szenátus munkáját közelről ismerő egyik hallgatói érdekképviselő arra a hírre, amely szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) azt javasolja a kormánynak, rendeleti úton csökkentse  a hallgatói önkormányzatok (HÖK) befolyását az egyetem egészét érintő döntésekre. A HÖK-tag szerint a hallgatói érdekképviseltnek most olyan rossz a híre, hogy a kormányzat különösebb ellenállás nélkül meglépheti a KEHI jelentésében javasoltakat: a hallgatók szenátusi jelenlétének mérséklését, a hallgatói önkormányzatok működésére fordított egyetemi költségvetési pénzek egységes szabályozását, illetve a HÖK kétévenkénti átfogó rektori ellenőrzését.

Egy nagy KEHI-vizsgálat az élet

A neve elhallgatását kérő hallgató szerint a Magyar Nemzet birtokába jutott KEHI-jelentés valójában annak a vizsgálatnak az eredménye, amelyet a hivatal még a kancellári rendszer bevezetése előtt indított az egyetemek vagyongazdálkodásával kapcsolatban. A vizsgálat nyomán kiadott jelentés szerint állítólag komoly visszaélések voltak a Budapesti Corvinus Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola 2009-2012 közötti gazdálkodásában. Az ELTE-n is vizsgálódtak a hivatal revizorai, így eljutottak a Hallgatói Önkormányzathoz is. Szerződéseket, ösztöndíjpályázatokat kértek be az irodájukból, a dokumentumokat egy-két napon belül kellett a KEHI rendelkezésére bocsátani – tudtuk meg az egyetemi hallgatói önkormányzatban dolgozó hallgatótól.

Fazekas István

Az így készült jelentés kimutatta: 2009 és 2012 között, tehát négy év alatt félmilliárd forintot kapott az egyetem összköltségvetéséből az ELTE hallgatói önkormányzata, amelyet más, kisebb, vidéki egyetemekkel összehasonlítva aránytalanul soknak tartott a KEHI jelentés, és kezdeményezte, hogy a hallgatói juttatásokról szóló kormányrendeletben pontosan meg kellene határozni a diákképviseletek támogatásának mértékét. Az érvényes szabályozásban már most is van a hallgatói normatíva összegéhez képest meghatározott támogatási minimum, ez az államilag támogatott képzésben tanulók után az egyetemnek járó állami fejkvóta 2 százaléka, ami az ELTE-n egy évben általában 30-40 millió forintot tesz ki. Ennyiből azonban nem lenne működőképes a tíz gazdálkodási egységre (nyolc kar, az EHÖK és a kollégium) oszló hallgatói önkormányzat, ezért az egyetem önálló költségvetési tételként is elkülönít egy pénzösszeget. Ez 2014-ben például 70 millió forint. „Évi 110-120 millió forintból már képes egy ekkora szervezet stabilan működni” – mondta forrásunk, hozzátéve, hogy az egyetem költségvetését a szenátus szavazza meg.

Az ELTE-n az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) osztja szét a büdzsé számára elkülönített részét a karok és a kollégiumi hallgatói önkormányzat között, persze nem egyenlő mértékben: a kari HÖK-ök előzetes költségvetési tervezetei alapján azok vezetői „tárgyalás alapján” döntenek arról, ki mennyiből gazdálkodik az adott évben. A kari HÖK-ök főbb költségvetési tételeit a rendezvények (gólyatáborok, gólyabálok, tájékoztató napok, hallgatói fesztiválok, bulik) szervezési költségei, a HÖK-ösök vezetőképzésére, valamint a HÖK-iroda fenntartására és fejlesztésére fordított összegek és a kari újságok kiadási költségei teszik ki.

HÖK-költségvetésből vettek nyomtatót a "TO"-ra

Egy ELTE-n oktató egyetemi docens, aki korábban maga is részt vett az egyetemi szenátus, illetve a kari tanács munkájában, úgy látja, a hallgatói önkormányzatok nem azzal foglalkoznak elsősorban, ami a feladatuk lenne. Az új felsőoktatási törvény születése megadta számukra a lehetőséget, hogy beleszólhassanak az intézmények irányításába. Ebben szerinte sok ráció volt, hiszen ügyfélként érdekükben állt volna fellépni a felsőoktatás minőségi színvonala és az egyetemek transzparens és demokratikus működése garantálásában. De ahelyett, hogy erős érdekvédőként jelentek volna meg, kikövetelve, hogy az egyetemen korrekt körülmények között, minőségi oktatás folyjon, sok tekintetben hasonultak az avítt és támadható környezethez.

A neve elhallgatását kérő egyetemi oktató szerint az egyetemisták a minél egyszerűbb diplomaszerzésben érdekeltek, nem pedig abban, hogy nemzetközi összehasonlításban is versenyképes tudást kapjanak. Ez szerinte meg is látszik a magyar egyetemek minőségén, amihez az is hozzájárul, hogy fogyasztói oldalról nem helyezik őket nyomás alá. Míg az egyetemek szigorú költségvetési fegyelem és adatszolgáltatás mellett dolgoznak, a hallgatói önkormányzatok gazdálkodása sokkal lazább, hiszen nemcsak egyetemi forrásból gazdálkodnak, hanem bőven vannak saját bevételeik is, például a rendezvényeiken promóciós tevékenységet folytató szponzor cégek, vagy a kari lapokban megjelenő hirdetők pénzéből.

Programokat az egyetem nem is tudna szervezni a HÖK-ök nélkül: az intézménynek nincs pénze és embere reklámplakátok készítésére és kihelyezésére, rendezvények lebonyolítására, és még ha lenne is, a hallgatói intézmények sokkal könnyebben tudnak bármire elkülöníteni forrást, mint maga az egyetem. Ezért hamar furcsa szimbiózis alakult ki intézményi vezetés és hallgatói önkormányzatok között, melyben mindkét fél megtanult elnézni dolgokat a másiktól, és kialakultak "kéz kezet mos"-helyzetek. A docens szavaival egybevág HÖK-ös forrásunk példája is, aki olyan esetről is tud, hogy a Tanulmányi Osztálynak a HÖK költségvetéséből vásárolt az egyik kar nyomtatót.

Van „frakciófegyelem”?

Az ELTE legfőbb döntéshozó szervének, a szenátusnak jelenleg 12 hallgatói tagja van, a nyolc kar HÖK-elnökei, a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat elnöke, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke, és külön szenátusi tag képviseli a tanárképzésben résztvevő hallgatókat, illetve a doktoranduszokat. Ez a szavazati joggal bíró 45 fős szenátusi tagság 26 százalékát teszi ki.

A „hallgatói frakció” tagjai, ahogy egyetemi berkekben nevezik őket, a havi rendszerességgel összehívott szenátusi ülések előtt menetrendszerűen találkoznak, hogy az előzetesen kiküldött napirendi pontok alapján megbeszéljék, egyes kérdésekben miként szavazzanak. „Nem minden esetben döntünk úgy, mi hallgatói tagok, hogy egységesen fogunk szavazni, hiszen egyetemi szinten sokszor inkább a karok érdekei ütköznek”- magyarázta a szenátus munkáját jól ismerő hallgató, hogy szerinte miért áll gyenge lábakon a KEHI jelentés azon érve, miszerint a diákoknak együtt nagyobb érvényesítési lehetőségük van, mint az adott ügyben érintett delegáltaknak. „Nagyon is gyakori, hogy a kari HÖK-elnök a kar vezetésének delegáltjaival szavaz” - tette hozzá forrásunk.

Úgy tudjuk, a kari tanácsban, azaz a kari szintű legfőbb döntéshozó testületben viszont valóban a 20-30 százalékban reprezentált hallgatói delegáltak együttszavazása jellemző. A már idézett ELTE-s oktató szerint alapvető probléma a küldöttek és álláspontjuk legitimitása. Mint elmondta, nincs arra semmilyen szabályozás, hogy egy kérdésben miképp alakul ki a HÖK-küldöttek véleménye, nem lehet tudni, milyen kollektív felhatalmazás van egy-egy szavazat mögött. Ennek következtében az az általános benyomás, hogy a döntések ad hoc születnek, egyéni háttéralkuk eredményeként vagy egy erős HÖK-elnök, esetleg egy szűk kör véleménye nyomán. Az ELTE-n, sőt a hazai egyetemek többségén a hallgatóknak nincs ráhatásuk arra, hogy választott képviselőik közül kik kerüljenek az említett döntéshozó testületekbe, és hogy ott a fő kérdésekben milyen mandátummal szavazzanak.

Nincs hozzá közük?

A kormányzati jelentés másik érve a hallgatói jelenlét csökkentésére a szenátusban és a kari tanácsban, hogy a HÖK-nek aránytalanul nagy szerepe van „olyan gazdasági vagy szakmai döntések meghozatalában, amelyekhez sem megfelelő rálátásuk, sem felkészültségük nincsen”.

„Egy egyetemen vagyunk, itt nincs olyan kérdés, ami ne tartozna a hallgatókra” – vélekedik hallgatói érdekképviselő forrásunk a gazdasági kérdésekben való illetékesség elvitatásáról. Szerinte hiba volna azt gondolni, hogy a szakterületükön elvitathatatlanul nagy tekintélyű egyetemi tanárok, docensek, adjunktusok, tanársegédek jobban ismerik például az egyetem működésének törvényi vagy gazdasági hátterét egy olyan HÖK-ösnél, aki havi szinten egyetemi költségvetési pénzek költéséről számol el a kari, egyetemi ellenőrző szervek felé.

Ki, merre húz az egyetemi döntéshozatalban?

MTI / Czeglédi Zsolt

A hvg.hu-nak nyilatkozó docens viszont a személyi kérdéseket hozta fel az illetékességi problémák illusztrálására. Szerinte a HÖK-küldötteknek nem szabadna szavazati jogot biztosítani a vezetők kiválasztásában, mondván, a hallgatóknak semmilyen rálátásuk nincs a tanári életpályákra, nem tudják objektíven megítélni a tudományos munkájukat. Szerinte a hallgatói önkormányzatoknak csak olyan hatásköröket kellene adni, ami a tevékenységük céljával összefügg: ez az oktatás minőségének ellenőrzése és a hallgatók jogi és szociális érdekképviselete. (Egy egyetemistát ne érje hátrány azért, mert szegény, vagy, mert az oktatójával szemben más álláspontot képvisel.) Az ezekhez hasonló ügyekben a docens szerint nyugodtan lehetne akkora beleszólást adni, mint amekkora most is van.

A végén úgyis mindenki a kancellárnak engedelmeskedik

A szenátusnak a testület hallgatói tagja szerint egyre csökkenő befolyása van az ELTE működésére. „Az, hogy a hallgatók ilyen számban képviseltetik magukat a szenátusban, már csak azért sem borítja meg a szenátus működését, mert többnyire már az eggyel alacsonyabb szinten lévő testületekben, illetve előzetesen leegyeztetve dőlnek el a dolgok” – mondta a szenátus munkáját jól ismerő hallgató. Megemlített például egy olyan szenátusi ülést, ahol nyolc napirendi ponton 45 perc alatt mentek végig probléma nélkül. „Az ELTE-n a szenátusban mostanában alig van vita” – tette hozzá.

Tovább csökkentheti majd a szenátus, és ezzel a hallgatók befolyását is a kancellári rendszer bevezetése, amely október elején élesedhet Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint. Noha hivatalosan minden döntést ez az említett testület hoz meg, az új rendszerben az a helyzet áll majd elő, hogy a kancellár jogkörénél fogva felülírhatja majd a szenátus döntését. (Noha az egyetem működésének stabilitása érdekében a kancellárnak együtt kell működnie az egyetem rektorával, ez a kötelezettség forrásaink szerint túlságosan szabadon értelmezhető ahhoz, hogy biztosíték legyen.) Már csak ezért is tartják nevetségesnek sokan hallgatói önkormányzati körökben, hogy a kormányzat a hallgatói képviseletek túlzott hatalmára hivatkozik. Szerintük sokkal valószínűbb oka a most napirendre került gyengítési kísérletnek, hogy a kormányzatnak nem érdeke az erős hallgatói önszerveződés.

(Disclaimer: A szerző 2010 telétől 2013 tavaszáig az ELTE-BTK kari HÖK tagja volt.)