„Ez egy tipikus jogos védelmi helyzet, mégsem annak vette a rendőrség” – mondta a hvg.hu-nak Kertész Gusztáv ügyvéd, akinek az ügyfele és a védelmére siető ismerőse gyanúsított lett egy olyan eljárásban, amely amiatt indult, mert R. Péterre egyszerre hatan támadtak, csak aztán a dulakodás közben a támadók egyike súlyosan megsérült – eltört az állkapcsa.

Kertész szerint az eset illusztrálja azt a megfigyelését, hogy a rendőrség sokszor annak az oldalnak ad igazat, amelyik oldalon többen vannak, vagyis többen bizonygatják a saját igazukat. A történet igazából azért furcsa, mert máskor, ha nem is tisztázható egyértelműen, hogy ki a felelős az elkövetett garázdaságért, az eljárás valamelyik szakaszában tisztázódnak a szerepek, és extrém esetben akár az összes szereplővel szemben vádemelési javaslattal élnek. És akkor legkésőbb a bíróságon kiderül, hogy kinek mi volt a felelőssége. Ebben az ügyben viszont azokkal szemben történhet vádemelés, akik nem is a kezdeményezők voltak.

A tavaly év eleji verekedés

Az ügy elég banális: tavaly január 26-án zárni készültek éjjel egy körül egy hatodik kerületi kocsmában, de egy hatfős, csocsózó, már kissé kapatos társaság a pultos felszólítása ellenére hőzöngve ellenállt a felszólításnak. Eközben próbált R. Péter, a szórakozóhely tulajdonosának ismerőse megpróbált kimenni a vécére, megkérve a csapat egyik tagját, hogy álljon egy kissé odébb. Ez épp elég volt ahhoz, hogy a társaság belékössön. Szóváltás kerekedett, egy Attila nevű meg akarta ütni ököllel R. Pétert, aki elkapta őt a nyakánál. Erre odaugrottak a többiek, és elkezdték ütni és rugdosni a R. Pétert, aki nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A férfi segítségére sietett a hely tulajdonosa, aki megpróbálta róla leráncigálni a támadókat. Miközben ők állították, hogy védekezésre kényszerültek, a hatfős társaság a rendőrségi tanúvallomásban magukról állították ugyanezt. A tízperces dulakodás közben Attilának eltört az állkapcsa, állítása szerint akkor, amikor a gyanúsított beszorította a nyakát a hóna alá. De volt olyan vallomás is, amely szerint Attila a helyiség elhagyása közben esett el, és törte össze magát.

Rendőrök és mentősök dolgoznak a IX. kerületében, ahol két többfős társaság verekedett össze 2014 januárjában

MTI / Lakatos Péter

R. Péter a hvg.hu-nak hangsúlyozta, hogy jogosan védekezett, késsel is fenyegették, mielőtt rátámadtak. Ezt az érvelését nem fogadták el, ahogy azt sem, hogy a helyszínelést követően előkerült a kés. Ugyanakkor orvosszakértő azt az állítást nem vizsgálta, hogy az állkapocscssont-törés keletkezhetett-e attól, hogy L. Attila a szórakozóhelyről kifele menet elesett és megütötte magát. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szeptember 24-én közölte, hogy a nyomozást „a VI. kerületi Rendőrkapitánysága befejezte és a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal elküldte az illetékes ügyészségnek.”

Kertész Gusztáv szerint az eset két szempontból nagyon érdekes: egyrészt szerinte az ügy tipikusan a jogos védelem esete, másrészt bemutatja azt a hazai rendőrségi gyakorlatot, amely alapján annak van igaza, aki mellett többen állnak. „Ez a magyar jog egyik csapdája” – mondta Kertész. Szerinte az is tanulságos, hogy a rendőrök nem végeztek el minden szükséges nyomozati cselekményt, és nem is aggódtak emiatt, mondván, a bíróságon majd végrehajtják ezeket is. „A bírónak azonban nem ez a feladata, hanem az, hogy a nyomozó hatóság által elé tárt bizonyítékokból, vallomásokból, szembesítésekből meghozza az ítéletét.

Hack Péter büntetőjogász szerint – aki egy hasonló esettel kapcsolatban szólalt meg a hvg.hu-nak - az viszonylag gyakori, hogy garázdaság esetében nehéz megmondani, hogy kinek mi volt a szerepe. „Sokszor kiderül, hogy valaki állít valamit, de annak épp az ellenkezője történt. Például az, aki áldozatnak tűnt, valójában kezdte a garázdaságot. Ezért járnak el így ezekben az ügyekben, s a büntető eljárás menetében tisztázzák, ki marad gyanúsított, ki nem. Mivel könnyen fennállhat az a helyzet, hogy mindig annak van igaza, aki először beszél, ezért ha már a rendőrség az eljárás elején különbséget tenne, akkor azt jelezné vele, hogy az egyik félnek jobban hisz, mint a másiknak” – magyarázta a büntetőjogász.